Egy beszédzavarokkal foglalkozó szülői csoportban egy logopédus javasolta az egyik szülőnek, hogy addig is, amíg nem kerülnek szakemberhez, hallgassanak sok magyar gyerekdalt, zenésített mondókákat a kétévesen még egy szót sem beszélő kislányával. A zene ugyanis az egész agyat dolgoztatja. Ha zenélünk, vagy zenét hallgatunk, valóságos tűzijáték szikrázik a fejünkben – ezt amerikai kutatók bizonyították agyi képalkotó vizsgálatokkal. Aki szereti a muzsika bármilyen formáját, annak fejlődnek a matematikai, szociális és kommunikációs képességei.
Minden mozzanatra emlékszem: kimenekült a Ringatóról. Szerintem akkor tanult meg futni. Talán még nem volt egyéves. Az egyik ilyen alkalomkor határoztam el, hogy nem mi megyünk a zenéhez, hanem a zene jön majd hozzánk. Az egész úgy indult, hogy szívószállal buborékot fújtunk vízbe és a bugyogásnak ritmust adtam. Ez nagyon bejött neki. Aztán felfújt lufit eresztettem le, vékonyra húzva a száját, ekkor már mutatta, hogy melyik a magas hang és melyik a mély. Másfél éves volt, amikor kitaláltam neki a zeneórát: rumbatök, xilofon, csörgők, triangulum volt a kezdőszett, aztán társult még hozzá gitár, szájharmonika, szintetizátor, furulya és a szomszédok nagy kedvence, a hegedű. A zenétől menekülő gyerekemből zeneimádó lett, minden hangszert megszólaltat, a zongorán pedig színkotta segítségével már játszik is. Ezen kívül otthonosan kezeli a Spotify-t, kiválasztja, melyik játékhoz milyen zene illik. Tehát van remény.
Gryllus Vilmos a másik befutó
De ha nem maguk zenélnek a gyerekek, akkor vajon mit hallgatnak? Mit mutatnak meg nekik a szülők és mit tiltanak? Kell-e egyáltalán tiltani bármit is? A közösségi oldalon több csoportban tettük fel a kérdést.
„Remélem sosem találja meg a youtube-on a Barbie Girl című örökzöldet a 90-es évekből” – írta az egyik anyuka. Egy másik pedig azon a véleményen van, hogy mindent hallgathat a gyerek, kivéve az erőszakról szóló számokat: „ötévesen már véleményt formál zenékről, válogat, formálódik az ízlése és nem mellesleg bővül a szókincse. Ezt leginkább a dalhallgatásnak, a közös éneklésnek és a rengeteg meseolvasásnak tudom be.”
„Egyik este arra jöttem be a zuhanyzásból, hogy a 3 éves fiam fekszik az ágyban és Halász Judit Lusták dalát énekli a macijának. ‘Feküdj mellém lusta, kezdjünk együtt lustálkodni.’ Imádtam. Persze utána három napig dallamtapadásom volt” – írja egy édesapa.
Kicsit sem meglepő módon Halász Judit szinte minden gyerek életében jelen van. Gyakorlatilag a 70-es évektől napjainkig generációk nőttek fel a zenéin. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő az az előadó Magyarországon, aki a legtöbb gyerekdalt énekelte fel, aki nélkül nem lehet születésnap vagy karácsony egy gyerekes családban.
Gyors közvéleménykutatást végeztünk arról, milyen zenéket hallgat a mai 0-6 éves korosztály. Kivesznek-e a népdalok, jut-e idő a régi zenékre vagy esetleg csak útközben, az autóban találkozik a kisgyerek vele. A hozzászólásokban az említések számát vettük alapul.
A korántsem reprezentatív felmérésből az derül ki, hogy Halász Judit és Gryllus Vilmost szinte mindenkit maga mögött hagyott. Népszerűek a magyar popzenei előadók a 70-es, 80-as évektől napjainkig, valamint a népdalok és gyerekdalok. Ez utóbbiból több sorozat is található a youtube-on, akad amerikai dal átirat, magyar népzenei feldolgozás, ovis dal és mondóka sorozat is.
A gyerekek zenehallgatásáról és zenetanulásáról rengeteg tanulmány jelent már meg. Három dologban minden szakember egyetért: a zenének szerepe van a szociális, valamint a nyelvi készségek és a kommunikációs terület fejlődésében. Hat az agyra – egész másként működik azoknak a gyerekeknek az agya, akik megtanulnak egy hangszeren játszani. Sőt, a muzsika hatással van a későbbi tanulási képességekre is.
A zenehallgatás agyi edzés
A Queenslandi Egyetem 2015-ös kutatásából kiderül, hogy a szülővel közös zenélés kisgyermekkorban még a közös meseolvasásnál is előnyösebb lehet: javítja a számolási készséget, szociálisabbá tesz és koncentrálja a figyelmet. A több, mint 3 ezer gyereket vizsgáló tanulmány szerint azok, akik 2-3 éves korban együtt zenéltek, énekeltek a szüleikkel, bővebb szókinccsel rendelkeztek; valamint 4-5 éves korukban hosszabb ideig tudtak koncentrálni egy-egy feladatra, empatikusabbak voltak és önfegyelmet is tudtak gyakorolni. Ez nem volt megfigyelhető azoknál, akiknél ez a szülői élmény kimaradt.
Anita Collins, az agyi fejlődés és a zenetanulás összefüggéseinek kutatója és oktatója egy TEDx előadásban azt mondta: a zenehallgatás agyi edzés, a zenélés pedig agyi tűzijáték. A zene ugyanis – ellentétben más tevékenységekkel – nemcsak az agynak egy bizonyos területét aktiválja, hanem a teljes egészét.
Éppen ezért érdemes minél nagyobb hangsúly fektetni már egészen kicsi kortól a zenélésre, legyen az két legókocka összeütögetése, ritmus visszatapsolása vagy kisgyermekkorban egy-egy hangszer megszólaltatása. Valóban egy életre szóló alapot adhatunk ezzel a gyerekeknek.
Kiemelt kép: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
