Vajon a kalóriaalapú vagy az intuitív étkezés jelent nagyobb segítséget egy életmódváltásban? Egyáltalán, mit értünk az egyik és a másik alatt? Az Eisberg Diéta Dilemma podcastjének hetedik adásában erről a két irányzatról rántja le a leplet Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere, valamint Péter Petra műsorvezető.
Napjainkban egyre népszerűbbek a kalóriaszámlálós applikációk, amelyek támpontokat adhatnak az étkezéssel kapcsolatos rutinunkhoz. A szükséges napi energiabevitel megállapításához viszont tudnunk kell, hogy mennyi az alapanyagcserénk. Ennek kiszámolásához internetes kalkulátorok segítségét is igénybe vehetjük, de azzal jó, ha tisztában vagyunk, hogy ezek nem helyettesítik a dietetikussal történő, átfogó konzultálást.
– Nemcsak akkor érdemes dietetikushoz fordulni, amikor valamilyen probléma üti fel a fejét, hanem preventív jelleggel is. Természetesen egy-egy applikáció vagy internetes kalkulátor is hasznos lehet, ám ezek használatakor nem derülnek ki azok az információk, amelyek egy táplálkozási anamnézisfelvétel során előjönnek – fejtette ki Kinga.
Fontos szorzó, hogyan telnek a napjaink
Ahogy az előző podcasepizódokban, úgy most sem győzték kihangsúlyozni, hogy még fogyókúrázáskor sem szabad az alapanyagcsere-szükséglet alá menni. Ez azt a kalóriamennyiséget jelenti, ami a szervezet létfenntartásához kell. Ha ezt lejjebb visszük, az semmilyen célt nem szolgál, inkább ártunk vele.
Minden életmódváltás origója tehát az alapanyagcserénk kiszámolása, ami például a testösszetétel-méréskor is megtörténik. Majd a körülbelül egyórás táplálkozási kórelőzmény-felvétel során – az étkezéssel kapcsolatos ismereteken túl – olyan fontos kérdésekre is választ kell adni, mint: mivel telik egy napunk? Mit dolgozunk? Milyen fizikai aktivitásokat végzünk? Mennyit és mikor sportolunk? … Ezek a tényezők ugyanis mind-mind hozzájárulnak a napi tényleges energiabevitel megállapításához.
Itt jön képbe az úgynevezett energiamérleg, ami lecsupaszítva annyit jelent, hogy abban az esetben, ha annyi energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, nem fog változni a súlyunk. Amikor viszont ennél többet, akkor hízni, ha kevesebbet, akkor pedig fogyni fogunk. Nem mindegy azonban, hogy mennyire drasztikus a csökkentett energiabevitel, és hogy mennyi idő alatt fogyunk egészséges mértékben (a heti 0,5-1 kg számít annak).
Kapaszkodók: grammozás és/vagy edukálás
Fontos azonban, hogy ne csak az energia, hanem az élelmiszercsoportok szempontjából is megnézzük, mit kell és érdemes elfogyasztanunk. Kinga szerint sokan meglepődnek azon a tényen, hogy a cukor és a fehérje is ugyanannyi energiát tud adni, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mikor melyiket választjuk, és hogy miből származik a kalória. A fő kérdések ilyenkor: mi a cél, és ahhoz milyen tápanyagokra, mikor van szükségem?
A fent leírt számításokból kapott eredmények kiváló alapot nyújtanak a grammra kiszámolt étrendekhez. Személyiség- és célfüggő, hogy egy ilyen jellegű, kigrammozott étrend mennyire válik be. Az a tapasztalat, hogy a legtöbb embernek olyan értelemben megkönnyíti a dolgát, hogy nem kell túlgondolniuk az étkezéseket, minden részletesen le van írva, nekik „csak” ki kell mérniük és be kell tartaniuk a meghatározott adagokat.
Támogatott tartalom
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
