Világszinten a harmadik vezető halálok. Hazánkban körülbelül 200 ezer regisztrált beteg van, ám a valós szám ennek sokszorosa. Míg korábban leginkább a férfiakat érintette, ma már majdnem ugyanannyi nő szenved tőle, legtöbben a dohányzás miatt vagy éppen a foglalkozásuk okán. Sok hölgy évekig együtt él a tünetekkel, miközben dolgozik, családot lát el, közben saját magát helyezi az utolsó helyre… Ezúttal a COPD-ről lesz szó, arról az alattomos megbetegedésről, amely visszafordíthatatlan károkat okoz a tüdőben, és sajnos az esetek döntő többségében sokára diagnosztizálják.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet munkatársa, Dr. Szilasi Magdolna PhD. tüdőgyógyász, légzésrehabilitáció és foglalkozásorvostan szakorvos elárulta, mit jelent pontosan ez a négy betű, hogyan ismerhetjük fel a betegséget mielőbb, és mit tehetünk akkor, ha már baj van.
– A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy előrehaladó tüdőbetegség, amelyben a légutak beszűkülnek, krónikusan gyulladttá válnak, és a tüdőszövet egy része visszafordíthatatlanul károsodik. Ennek következtében a légzőfelület fokozatosan csökken, ami a gázcsere romlásához és egyre kifejezettebb légszomjhoz vezet. A betegség nem visszafordítható, de a romlás üteme lassítható, kezdte a doktornő.
A tünetek kezdetben enyhék. Jellemző a régóta fennálló reggeli, hurutos köhögés. Később terhelésre jelentkező fulladás alakul ki, például lépcsőzéskor, továbbá indokolatlan fáradékonyság, gyengébb terhelhetőség, hosszan elhúzódó megfázások, visszatérő hörghurut.
A betegség előrehaladásával akár a legegyszerűbb házimunkák is rendkívül megterhelőek lesznek. A COPD lefolyásában kiemelt szerepe van az exacerbációknak (fellángolásoknak). Minden fellángolás tovább rontja a légzésfunkciót, és a gyógyulás után a funkció már nem tér vissza az előző szintre.
Az első fellángolás után nő a következők esélye, a második után háromszoros, a tizedik után huszonháromszoros a kockázat – vagyis minden egyes fellángolás közelebb visz a súlyos állapothoz. Legtöbbször társbetegségekkel is számolnunk kell: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, magas vérnyomás, izomvesztés, mondja Dr. Szilasi Magdolna.
Az egyik legnagyobb csapda, hogy a betegek gyakran későn fordulnak orvoshoz, amikor a tüdő működőképességének már akár 40%-át elveszítették.
A tüneteket sokszor elbagatellizálják: „ez ezzel jár”, „az öregedés része”, „tél van”, „száraz a levegő”. A „dohányos köhögés” valójában nagyon gyakran a COPD első jele: nincs olyan, hogy ártalmatlan, mellékes köhögés, ami évek óta tart. A szakemberek nem győzik kiemelni, hogy bármilyen szokatlan tünet esetén keressük fel a háziorvost vagy a pulmonológiát! A COPD nem ismerhető fel hagyományos tüdőszűréssel, a diagnózis alapja a spirometria, vagyis a légzésfunkciós vizsgálat.
– A betegség elsősorban 40 éves kor felett jelentkezik. A páciensek döntő többsége jelenleg vagy korábban dohányzott, ez a fő ok. Kockázati tényező még a levegőszennyezés, a poros, gőzös, vegyszerekkel terhelt munkakörnyezet, a passzív dohányzás, valamint a gyermekkori légúti betegségek.
Egyre több a nem dohányzó női COPD-s beteg, akik ki vannak téve a fenti körülményeknek. Bizonyos szakmák különösen kockázatosak: építőipar (cementpor, szilikapor miatt), bányászat, hegesztés, kohászat, mezőgazdasági, malomipari, textilipari munkakörök, ahol sok finom por száll a levegőben. Veszélyeztetettek lehetnek továbbá a fodrászok, vegyszerekkel dolgozó kozmetikusok, takarítók, vegyipari dolgozók, akik aeroszolokat, gőzöket lélegeznek be.
Amennyiben valaki a tüdő működésére veszélyes munkakörben dolgozik, fontos lenne betartania a munkavédelmi előírásokat és megfelelően használnia a különféle védőfelszereléseket. Ma már tudjuk, hogy a nők tüdeje anatómiailag érzékenyebb a dohányfüstre, ezért gyorsabban alakulhat ki náluk krónikus obstruktív tüdőbetegség, és gyakran súlyosabb a betegség lefolyása.
A hölgyeknek kifejezetten vigyázni kell arra is, hogy kerüljék a terhesség alatti dohányzást, az ugyanis koraszüléshez vezethet, és mivel a tüdő az utolsóként kifejlődő szerv magzati korban, éretlensége később hajlamosíthat COPD kialakulására.
Visszafordíthatatlan betegségről van szó, amelynek különféle fenotípusai léteznek, ezért a terápia mindig egyénre szabott. A legfontosabb feladat a szinten tartás, és a romlás lassítása. Ez azonban olyan csapatmunka, amelyből a páciensnek is komolyan ki kell vennie a részét. Ahogy Szilasi doktornő fogalmaz, a kezelés olyan, mint egy asztal, amely négy lábon áll. Ha bármelyiket kihúzzuk, inogni kezd az egész. De mi is az a négy láb?
– Az első és legfontosabb a dohányzás abbahagyása. Ez nem pusztán „életmódtanács”, hanem a kezelés egyik legerősebb eleme. A leszokással a tüdőfunkció romlásának üteme akár a felére lassítható, csökken a fellángolások száma, nő a terhelhetőség. Sok beteg fél, hogy „már úgyis mindegy” – ez nem igaz, leszokni soha nem késő.
A második fontos pillér az inhalációs gyógyszeres kezelés, ez korszerű hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők kombinációját jelenti. A harmadik a fertőzések elkerülése és a védőoltások felvétele. A negyedik láb pedig a mozgás és a légzésrehabilitáció. Ez utóbbi tulajdonképpen a COPD „fizioterápiája”: egy komplex, több hetes program, amelyet szakemberek – gyógytornászok, orvosok, pszichológusok, dietetikusok – állítanak össze.
Speciális légzőgyakorlatok, állóképesség fejlesztés, izomerősítés, köhögéstechnika, edukáció és lelki támogatás mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy mérséklődjön a fulladásérzet, csökkenjen a kórházi felvételek száma, javuljon a fizikai teljesítmény és az életminőség.
Fontos kiemelnem, hogy a betegséggel aktív, tartalmas életet lehet élni, de ehhez a fentieket komolyan kell venni. Lényeges, hogy a beteg jól használja az inhalációs gyógyszereket, illetve hasznosak a különféle tüdőerősítő eszközök is, mondja a doktornő.
A jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális technológiák: otthoni légzésfunkció-mérés, inhalátorok emlékeztető funkcióval, applikációk, amelyek akár 5–10 nappal a fellángolás előtt jelezhetik az állapotromlást. A beteg számára egyéni cselekvési és reakcióterv készül, amely segít időben felismerni a romlást és elkerülni a súlyos szövődményeket.”
A COPD-nek lelki vetülete is van, sokan szégyent éreznek a köhögés és a fulladás miatt. Gyakran hibáztatják magukat, amiért kialakult náluk a betegség. Félnek attól, hogy terhet jelentenek a rokonok számára és a társas kapcsolataikban is visszahúzódnak, mert kellemetlennek érzik, hogy nem bírnak lépést tartani a többiekkel. Rendkívül fontos a család támogatása, ez a kezelés lényeges eleme.
– Ne hibáztassuk szerettünket, hanem biztosítsuk őt támogatásunkról, hallgassuk meg a félelmeit! Elkísérhetjük az orvosi vizsgálatokra, mi is kérdezhetünk a szakemberektől, sportolhatunk közösen, segíthetünk kialakítani a komfortos otthoni környezetet.
Szilasi doktornő és kollégái elengedhetetlennek tartják, hogy a betegek hiteles információkhoz jussanak. Ezért létrehoztak egy weboldalt, illetve egy közösségi felületet, ahol az érintettek tabuk nélkül beszélhetnek egészségi állapotukról, mindennapi küzdelmeikről és sikerélményeikről sorstársaikkal.
Érdemes megfogadni a hozzáértő tanácsokat és ha bárki magára vagy szerettére ismer, keresse fel az orvost! Egy egyszerű vizsgálat ugyanis éveket jelenthet!
nyitókép: freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
