Bodon Judit dietetikussal, az első magyarországi okleveles Intuitív Étkezés tanácsadóval nagyjából egyszerre kezdtük a pályafutásunkat, és tíz évvel később nagyjából egyszerre jutottunk el oda, hogy végleg nemet mondjunk a diéta- és fitneszipar fogyókúra-központú megközelítésére. Ezért nem is volt kérdés a számomra, hogy a fitneszipar által negligált témákat körbejáró, tabudöntő beszélgetéssorozatnak Judit lesz az első vendége. A beszélgetésekből írt cikkeket csak a Női váltón olvashatjátok.
Egy évvel ezelőtt kezdtünk el Judittal egyre többet beszélgetni a közös tapasztalatainkról, amelyet a kliensekkel való munkában megéltünk dietetikusként illetve edzőként. Végtelenül lelkesítő félórák voltak ezek a telefonok időről időre, a fősodorral teljesen szembemenő rebellis gondolatváltásokkal, nem csoda, hogy a beszélgetéseink után még napokig pörgött az agyam. Judit rengeteget segített szintetizálni a csapongó gondolataimat, és rátalálni egy keretrendszerre, ami az intuitív étkezés/mozgás és a testsemlegesség szemléletmódját fedte le. Mivel mindkettőnknek nagyon fontos, hogy ezeket a felszabadító gondolatokat minél több embernek átadhassuk, az online beszélgetéssorozatban elsőként Juditot hívtam meg, hogy mutassa be a Intuitív Étkezés szemléletét a csoport tagjainak.
A dietetikus szakember rögtön a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy
az Intuitív Étkezés (IÉ) nem egy diétás módszer, és főleg nem valamifajta szabályrendszer,
amely megmondja, hogy mit kell csinálnunk. Két amerikai dietetikus dolgozta ki a koncepciót lassan harminc évvel ezelőtt, miután felismerték, hogy amit az egyetemen tanultak, az ideig-óráig működik, de hosszútávon nem.
A diétázók / fogyni vágyók több mint 90 százaléka nem képes megtartani a diéta után elért súlyát, az “eredmények” a legritkább esetben bizonyulnak tartósnak, a fogyókúrák mentálisan pedig inkább negatív módon befolyásolnak bennünket.
A módszer hiába harminc éves, a diétázás szemlélete még mindig jelen van… sőt évről évre erősebb.
Az Intuitív Étkezés tehát nem egy újabb diéta, hanem egy szemlélet, megközelítés, amelynek elsődleges célja, hogy egészséges viszonyt alakítsunk ki és ápoljunk az étkezéssel, evéssel. Alapvető törekvése, hogy az étkezésünkkel kapcsolatos döntéseink összhangban legyenek mind az ösztöneinkkel, mind a tudatos gondolkodásunkkal, mind az érzelmeinkkel, és ezek dinamikus összjátéka határozza meg, hogy hogyan viselkedünk az étkezéssel szemben.
Bodon Judit azt is elmondta, hogy az Intuitív Étkezés egy együttérző szemlélet. Nemcsak mások, hanem saját magunk felé is. Az IÉ alapja az öngondoskodás, a magunkkal szembeni kedvesség. Az első magyarországi IÉ tanácsadó kiemelte:
ez a megközelítés nem tesz különbséget a különböző testalkatú emberek között, minden testalkatú embert ugyanúgy kezel. Mint mondta, ez egy normális világban elég triviális lenne, de a külvilág nem ilyen, sajnos a testalkatskála szélső részein lévő embereket, a “túl” soványakat és “túl” kövéreket a társadalom stigmatizálja.
Egy nagyobb testben élő emberre egy pillanat alatt sütik rá, hogy lusta, igénytelen vagy éppen akaratgyenge, míg egy vékony vagy “normál” alkatú emberről azelőtt feltételezik, hogy egészségesen él és rendszeresen sportol, mielőtt bármit is megtudnának az életmódjáról, a körülményeiről. Valójában a külvilágból érkező elvárások nem visznek sehova, viszont az életünket megkeseríti és ellehetetleníti, ha stigmatizációban, szégyenérzetben éljük le, és ezek alapján jelöljük ki (a gyakran irreális) céljainkat.
Az Intuitív Étkezést a koncepció megalkotói tíz egyenrangú alapelv köré rendezték. A diétakultúra felismerése, megismerése és az attól való távolságtartás a koncepció egyik alapelve. Mint Judit elmondta, rengeteg diétás üzenettel bombáz minket a világ, a legtöbbször pedig ezek egymásnak teljesen ellentmondóak.
Ha ezeket mind be szeretnénk tartani, gyakorlatilag semmi nem maradna, amit ehetnénk.
Ezeket az üzeneteket meg kell tanulni felismerni, és helyükön kezelni, azaz megvizsgálni, hogy a diétás üzenetnek van-e tudományos alapja, hogy az számunkra valóban releváns-e, hogy tényleg segíti-e a fizikai és mentális egészségünk megőrzését, vagy esetleg csak egy újabb stresszfaktor lesz az életünkben. Figyeljük meg, hogy egy-egy alapanyag, étel vagy étkezési rendszer hogyan hat ránk, és ha nem hogy jobban nem érezzük magunkat tőle, hanem esetleg még rosszabbul is, akkor azokat el kell utasítani. A dietetikus kiemelte, hogy hasonlóan fontos a fekete-fehér, jó-rossz jellegű bináris gondolkodás felismerése, és elutasítása.
Vagyis tudatosítani magunkban, hogy nincs jó és rossz étel, semmi szükség bizonyos alapanyagokat démonizálni, békéljünk meg az ételekkel, és igyekezzünk “semlegesként” tekinteni rájuk.
Ami valóban fontos, az a saját testünkkel való viszonyunk. Judit beszélt az úgynevezett interoceptív tudatosság fogalmáról is. Ez azt mondja, hogy a testünk fiziológiai működéséből fakadó jeleket, például az éhség- és a teltségérzetet, fontos felismerni, megérteni és reagálni rájuk.
Az Intuitív Étkezés épp abban segít, hogy megtanuljuk felismerni ezeket a jeleket, és ennek megfelelően cselekedni, ha nem is az első felismerés pillanatában, akkor a rendszeres gyakorlást követően egyre gyakrabban.. Például ne utasítsuk el a banánt inzulinrezisztensként csak azért, mert valaki azt mondta, hogy az nekünk tilos.
Akkor hozzunk döntést egy ételről vagy alapanyagról, ha már megtapasztaltuk, hogy az ránk milyen hatással van.
A saját testedet te ismered a legjobban, emelte ki Judit. Ez a test azonban folyamatos változásban van. A kamasz- és a változókori változásokról mindenki hallott már, de a kettő között is rengeteg minden történik velünk, amikre reagálnunk kell.
Sőt az is gyakran előfordul, hogy egy napon belül is máshogy reagál a testünk egy adott ételre, más alapanyagokat kívánunk, mint máskor.
Mivel a zárt csoportban a szakember inzulinrezisztenseknek beszélt, szót ejtett a 160 grammos diétáról, egyebek között arról hogy a visszajelzések alapján sokaknak teher 5-6-szor étkezni. Mint mondta, azt, hogy mikor és hányszor eszünk, azt az éhségérzetünknek kellene meghatározni, nem az órának, vagy egy külső szabályrendszernek. Az IÉ szemlélete mögött a bizalom áll a saját testünk iránt, az, hogy meg lehet tanulni felismerni, hogy mikor vagy éhes, és amikor egy rendszert, ritmust is felismersz a napjaidban, akkor legközelebb arra már készülni is tudsz.
Ha egy “tökéletesnek” leírt diéta nálunk nem működött, az nem a mi hibánk.
A diéták általában nem működnek, mi pedig nem vagyunk robotok, akik egy egész életet sablonok alapján lennének képesek leélni.
Ehelyett törekedjünk a saját testünk megismerésére, és szeretettel, tisztelettel való kezelésére, zárta gondolatait az első magyarországi Intuitív Étkezés tanácsadó.
|
Bodon Judit 2012-ben szerezte meg a dietetikusi végzettséget a Semmelweis Egyetemen, az elmúlt egy évtizedben számtalan projektben vett részt, és dolgozik terápiás dietetikusként is. Az egyéni kliensekkel végzett munka során szerzett tapasztalatok, és egy inspiráló szakmai beszélgetés fordította érdeklődését az Intuitív Étkezés szemlélete felé. Minősítését az Intuitív Étkezés koncepciójának kidolgozói által nyújtott amerikai képzés keretein belül szerezte meg 2021 októberében. Konzultációi során Judit abban segít a hozzá fordulóknak, hogy normalizálódjon a viszonyuk az étkezéssel, kialakuljanak a valóban egészségvédő szokások, megtanulják felismerni a testi jelzéseket, és azokra reagálni, a testük tiszteletben tartásával óvják annak egészségét, kiszabaduljanak az állandó diétázás csapdájából, kialakíthassák a szélsőséges korlátozásoktól mentes, számukra megfelelő, kiegyensúlyozott étrendet, és visszataláljanak az étkezés öröméhez. |
Ha szeretnéd meghallgatni a beszélgetést eredetiben, vagy érdekelnek a beszélgetéssorozat további részei, jelentkezz Gina zárt csoportjába.
Bodon Judit dietetikust ITT vagy ITT éred el.
Fotók: Bodon Judit, Freepik
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
