1,5-2 kg tömegű mikroorganizmus, ami a szervezetünk különböző területein helyezkedik el: ez a mikrobiom. Sokkal nagyobb mértékben befolyásolja egészségünket, életminőségünket, mint eddig gondolták, és elemzésével egyre több betegség gyógyítására és megelőzésére van lehetőség. Dr. Schwab Richárddal beszélgettünk, aki hosszú évek óta a téma egyik elhivatott kutatója Magyarországon.
Néhány éve még a létezéséről sem tudtam, most pedig úgy tűnik, sok bajomért a szervezetemben élő közel 100 billió mikroorganizmus felel, amelyet egységesen mikrobiomnak hívnak. De ennél is érdekesebb, nem kóros, vagy hasznos baktériumokról beszélünk, hanem mint az élet minden területén, itt is az egyensúly a lényeg.
A betegség vagy a betegséget megelőző állapot akkor lép fel, ha megbomlik a különféle mikroorganizmusok egyensúlya.
Egy viszonylag egyszerű teszttel kideríthetem, hogyan is állok azzal az egyensúllyal, s ebből következtethetek a tüneteim okára, de a tesztek eredményéből az is kikövetkeztethető, hogyan előzhetem meg a nagyobb bajt, vagyis hogyan nyerhetem vissza az egyensúlyt, amelytől annyi minden függ.
De egyáltalán honnan tudni, miben áll az a bizonyos egyensúly?
A Mind Klinika alapító gasztroenterológusa, Dr. Schwab Richárd már több mint egy évtizede felfigyelt arra, hogy az újkeletű kutatások egyre több figyelmet szentelnek a mikrobiomnak. Vérbeli kutató ő, aki már akkor sejtette, hogy itt forradalmi dologról van szó.
– Minden a humán genomkutatásokkal kezdődött. Akkor azt gondoltuk, hogy megfejtjük az öröklődés kódját, és ezzel minden betegségnek meglesz a kulcsa. Aztán kiderült, hogy nem így van. Azért a hatalmas technológiai forradalomnak ezen a téren is nagy haszna volt.
Amikor lehetővé vált a nagy tömegű, megfizethető árú géndiagnosztika, az is kiderült, hogy a betegségeknél öt százalék alatt van az örökletesség hatása, és sokkal nagyobb mértékű a környezeti tényezők szerepe, mint eddig gondoltuk.
Egy híres amerikai vizsgálatban például arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú életért 95 százalékban a környezeti tényezők felelnek, és csak öt százalékban az örökletes tényezők – magyarázza a szakértő.
– Szóval nagyrész tőlünk függ, illetve a körülményeink felelősek azért, hogy milyen minőségű és hosszú lesz az életünk. Azóta az is kiderült, hogy ebben a mikrobiomnak sokkal nagyobb szerepe van, mint hittük volna.
Még egyszerűbben fogalmazva, döntő szerepe van annak, hogy mit eszünk, mit iszunk – igen, az ivóvíz minőségének -, de annak is óriási szerepe van, hogy milyen levegőt szívunk be. A mikrobium sokrétűségét a környezetünk rombolása, például az erdők irtása is csökkenti, és így betegségeket idéz elő.
100 billió mikroorganizmus
A mikrobiom egy átfogó fogalom, mely a szervezetünkben, a vele összhangban élő mikroorganizmusok összességét írja le. Számuk nagyságrendileg 100 billió, nagyjából azonos mennyiségű testi sejtjeink számával, össztömegük pedig eléri a 1,5-2 kg-ot. A mikroorganizmusok a szervezet különböző területein oszlanak el, a legnagyobb mennyiségben a béltraktusban, azon belül is a vastagbélben. De nagy tömegben vannak ott a szájüregben, a felső légutakban, a genitáliákban, a bőrön is.
Ebben a hatalmas állományban léteznek olyan baktériumok is, amelyeket a kutatók összefüggésbe hoznak különféle betegségek kialakulásával.
Az érelmeszesedés folyamatának beindításáért például szintén bizonyos bakteriális anyagcseretermékek felelősek. De a kutatók már azt is tudják, hogy az elhízásért, az emésztési zavarokért, a magas vérnyomásért és a cukorbetegségért is részben, vagy egészében a mikrobiom egyensúlyának felbomlása tehető felelőssé.
Schwab Richárd azt is elmondja, hogy sok gyulladásos autoimmun betegségért is a mikorbiomban élő baktériumok felelnek.
– Egyre több idegrendszeri degenratív és gyulladásos betegségről, pl az Alzheimer kórról, a Parkinson szindrómáról derül ki, hogy kialakulása összefüggésben van a mikrobiommal, vagy pl. a Guillain-Barré szindrómáról derült ki, hogy a leggyakrabban egy hasmenést okozó bélbaktérium okozza.
Amikor ez a baktérium átjut a bélfalon, akkor egy autoimmun gyulladást tud provokálni és kialakul egy progresszív bénulás.
Botanikus kertben, de óvatosan
Vagyis a mikorbiomunk olyan, mintha egy botanikus kertünk lenne, ami ellát minket élelemmel, de ebben a finom és hasznos növények mellett gazok is nőhetnek, ami gyulladást provokál, mint a parlagfű vagy a csalán, de lehetnek „gyilkos galóca jellegű” növények is.
– Alapvetően úgy vagyunk összerakva, hogy ha próbáljuk az egészséges életmódot követni, akkor ennek nagyon kicsi a kockázata. Az a szerencsés, ha minél sokrétűbb valakinek a bélflórája.
Ha tehát valaki úgy él, hogy minden steril körülötte, vagyis kevés “piszok” jut a szervezetébe, akkor nem alakul ki nagyon heterogén bélflóra. Ezt még tetézi, az, ha valaki kevés nyers élelmiszert fogyaszt és sok feldolgozott élelmiszert eszik. Minél inkább csökken a diverzitás, annál rosszabb.
Ezt leginkább az őserdőirtáshoz szoktam hasonlítani, vagyis minél inkább hasonlít a bélflórád egy kukoricamezőhöz az őserdő helyett, annál nagyobb hajlamod van arra, hogy megbetegedj. – mondja Dr. Schwab Richárd.
Dermesztő igazság ez, de jó hír azoknak, akik nem szeretnek sokat takarítani. De komolyra fordítva a szót, tény, hogy némi odafigyeléssel sok mindent tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket.
Nincs két egyforma mikrobiom
– A mikrobiom körülbelül egyharmada mindenkinél ugyanolyan, de körülbelül 70 százalékuk teljesen egyedi. Olyannyira csak ránk jellemző, mint az ujjlenyomatunk. Egy ember mikrobiomjából meg lehet mondani, hol él (vagy élt), kik a rokonai.
Hogyan vizsgáljuk a bélflóra egészségét?
Schwab doktorék évente ezernél is több mikrobiom-diagnosztikát végeznek. A mikrobiom vizsgálat nagyon egyszerű. A klinikán egy a székletmintához szükséges borítékot kaptam, a mintavétel menetének pontos leírásával és a néhány szükséges eszközzel. Az útmutatót érdemes pontosan elolvasni, mert a “végeredményt” egy kémcsőben lévő folyadékban kell visszajuttatni a klinikára. Onnan kezdve csak meg kell várni az eredményt, azt aztán a szakemberek kielemzik, majd megkezdik a kezelést.
– A mikrobiom-vizsgálat klasszikus módszere a széklettenyésztés volt. Később közvetlen immunológiai teszteket végeztek, például így mutatták ki a szalmonellát. Ezek mind mikrobiom-tesztek, de csak egy-két-három invazív kórokozót mutattak ki.
A következő nagyon nagy lépés 1982-ben következett, amikor a gyomorból szövettani módszerekkel kimutatták a Helicobacter Pylorit. A Helicobactert már nagyon nehéz tenyésztéssel kimutatni, ezért volt jelentősége ennek a szövettani módszernek. Egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy egyáltalán létezik, majd összefüggésbe hozták a fekélybetegséggel és daganatokkal is, melyeket korábban sok esetben pszichoszomatikus betegségnek gondoltak.
E kutatásoknak köszönhetően 15 évvel később a fekélybetegséget fertőző betegséggé minősítették át – mondja a gasztroenterológus.
Genom szekvenálás
Az újabb áttörést a géntudomány hozta el. Amikor elérhetővé vált az egyes ember géntérképe, egyúttal a rákos sejtek génállománya is kimutatható lett, és ezzel lehetőség nyílt a célzott rákterápiára. Dr. Schwab Richard és Dr. Peták István közös vállalkozása, az Oncompass sikerrel tudja megállapítani a rákos sejtek genómjából, hogy van-e rájuk olyan terápiás szer, amely kigyógyíthatja a beteget a korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségből.
– Mi akkor láttunk neki a mikrobiom elemzésének, amikor a humán genom projekt után, a cancer genom technológiái is elérhetővé váltak a nagyközönség számára. Az újgenerációs szekvenálásnak az az értelme, hogy nem kell előre megmondani, mely géneket akarjuk vizsgálni.
A genetikai ujjlenyomat birtokában előzetes kérdésfeltevés nélkül az összes baktérium-génuszt meg tudjuk határozni. A nemzetséget, amely a faj feletti közvetlen rendszertani kategória. Azért ezt határozzuk meg, mert a baktérium azonosításnak a nemzetközi osztályozása ezen alapul.
A döbbenetes felismerés személyes indíttatás okán
– Mi akkor kezdtük el a genomikai teszteket, amikor még senki sem foglalkozott rutin diagnosztikai szinten Magyarországon, de az Oncompass miatt mi már hozzáfértünk.
Először azt gondoltam, hogy a fertőző betegégeknél ez nagyon jó módszer lesz. Hogy mint a ráknál, itt is tudjuk majd azonosítani, mi okozza a fertőzést. Döbbenetes felismerés volt, hogy nem is a fertőzéseknél van ennek igazán jelentősége.
Az derült ki, hogy korábban ismeretlen eredetű gyulladásos és anyagcsere betegségek hátterében is a mikrobiom egyensúly felborulása áll. Sok esetben társul ehhez a bél úgynevezett barrier funkciójának, annak a „gátnak” a hibája, amely megakadályozza a káros anyagok átjutását a bélfalon. Kiderült, hogy sok ismerten sikeres életmód-terápiás és „táplálas terápiás gyakorlat” hátterében ennek a sérülésnek a regenerációja áll.
Így lettem a megszállottja ennek. Kezdetben heti egy napot foglalkoztam a mikrobiommal, de aztán egy klinika nőtt ki ebből.
A klinikán végzett molekuláris diagnosztikai tesztből megtudhatod, hogy milyen a mikrobiomod fajgazdagsága és összetétele. Olyasmi ez, mintha megnéznéd egy fa évgyűrűit, és annak alapján meg tudnád mondani, hogy a fa milyen környezeti sérüléseket szenvedett el az elmúlt húsz évben. Melyek voltak a jó évei, melyek a rosszak? Meg lehet mondani, hogy milyen környezeti sérülés ért téged. És ami ennél sokkal fontosabb, ezeket helyre is lehet állítani.
– Van olyan nyolcvanéves nő páciensem, aki 5 éve még ki sem tudott lépni a lakásából, olyan hasmenése volt. A mikorbiom-vizsgálatok azt igazolták, hogy gyakorlatilag 92 százalékban pusztult el a bélflórája. Ezt a diverzitást nyolc százalékról visszahoztuk 88 százalékra. Megszűntek a panaszai, és újra normális életet tus élni – meséli a szakember.
Közben megérkezett az én leletem is, kiderült belőle, hogy van olyan baktériumom, amely hajlamosít az artrózisra, és olyan is ami nem alkoholos zsírmájat okozhat. Ez nem jelenti azt, hogy ezekben a betegségekben fogok megbetegedni, de ha nem vigyázok a bélflórám egészségére, akkor igen.
Fotó: Mind Klinika
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
