Ilyen a lombikbébiprogram menete Magyarországon

Időtartamban lehet eltérés a magyarországi klinikákon folytatott lombikkezelések között, a program menete azonban mindenhol megegyezik. Számos olyan körülmény lehet az életünkben, amely miatt nem eshetünk teherbe, cikkünkben azonban nem az okokra és miértekre térünk ki, hanem összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a lombikbébi program menetéről.

Utánajártunk tehát, hogy pontosan hány lépésből áll a kezeléssorozat és milyen vizsgálatokra is kell számítanunk, ha így vállalunk gyereket. 

A lombikbébiprogram menetének nulladik lépése – A mindent megelőző vizsgálat

Alapos előzetes kivizsgálásra azért van szükség, hogy tisztán láthassuk, melyek lehetnek a meddőség okai a leendő szülők esetében. Vannak ugyanis olyan, kevésbé invazív eljárások, amelyek során már egyszerű gyógyszeres kezeléssel, illetve inszeminációval is sikereket lehet elérni. Csak abban az esetben indul a lombikbébiprogram, ha ez az egyszerűbb kezelési mód nem alkalmazható vagy nem válik be.

Az általános vizsgálat az alábbiakat tartalmazza:

1. Az ováriumok funkcionális vizsgálata, menstruációs ciklushoz kötött hormon vérvételek. Plusz inzulin rezisztenciás vizsgálat amennyiben felmerül a PCOS gyanú.

2. Spermiumanalízis

3. Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata. Petevezeték átjárhatósági vizsgálat. Ez a kettő egyben elvégezhető. Magánellátásban eddig HYCOSY vizsgálatot végeztek, államiban HSG volt elérhető. Személyre szabottan ez lehet méhtükrözés is.

4. Hüvelyváladék vizsgálata és tenyésztés ondóváladékból is. Plusz szűrik a szexuális úton terjedő betegségeket (Chlamydia, Gonorrhea, Ureaplasma, Mycoplasma)  méhnyakból vett mintában és ondóváladékból is.

5. Cytológia. (Egy éven belüli negatív cytológia szükséges.)

6. Vírusszerológiai vizsgálat. Törvényi előírás az olyan fertőző betegségek szűrése a pár mindkét tagjánál, mint a HIV, a Hepatitis-B, -C, a szifilisz vagy a Rubeola.

7. Belgyógyászati kivizsgálás. Többek között hat hónapnál nem régebbi vérkép, illetve májfunkciós vizsgálatok megléte is szükséges. 

8. Adminisztratív, jogi feltételek megvizsgálása. A törvény szerint itthon házastársak vagy közjegyző által bejegyzett élettársi viszonyban élők vehetnek részt meddőségi kezelésben. Vagy egyedülállók, akik erről  közjegyző előtt nyilatkoznak. 

9. Emlő ultrahang vagy mammográfia.

+ 1 A pár kórtörténete alapján személyre szabott vizsgálatok is kérhetők. 

Mikor nem javasolt a lombikbébi program, azaz az in vitro fertilizáció (IVF)?

Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor nem kezdhető meg, vagy egyáltalán nem kivitelezhető a lombikkezelés. Jó, ha ezekkel is tisztában vagyunk, mielőtt nagy csalódásnak tennénk ki magunkat.

Amennyiben tehát

• a kezelés során használatos gyógyszerek miatt bármilyen kontraindikáció fennállhat,

• ha olyan súlyos belgyógyászati betegség áll fenn, ami miatt a belgyógyász szakorvos nem javasolja az eljárást,

• ha akut fertőzés áll fenn, és nem történt még terápia, melynek eredménye negatív kontroll,

• ha a méh alkalmatlan a kihordásra 

a lombikbébiprogram nem kezdhető meg. A kezelés általában ellenjavallt 45 év felett is, mert ebben az életkorban az egészséges gyermek születésének esélye nagyon kicsi. 

A lombikbébiprogram menetének lépései

Amennyiben az elsődleges vizsgálatok eredményei lehetővé teszik a lombikkezelést, az alábbiakra kell számítani.

• A petefészek kontrollált hyperstimulációja, saját hormontermelés mellett – A stimuláció célja az egynél több tüsző időzített „érlelése”.

• Petesejtleszívás – A hüvelyen keresztüli leszívás után a petesejteket kiválogatják a tüszőfolyadékból és felkészítik azokat a megtermékenyítésre, azaz a fertilizációra.

• Megtermékenyítés – Kétféle megtermékenyítési módszert is alkalmazhatunk a spermiumok minőségének függvényében. Ezek a módszerek a konvencionális IVF, illetve az ICSI (Intracytoplasmic Sperm Injection). Előbbinél az előkészített spermiumok egy szövettenyésztő edényben természetes módon termékenyítik meg a petesejteket, míg utóbbi esetben beinjektálás történik. Már a következő napon tudható, hogy sikerült-e a megtermékenyítés. Ha igen, akkor az embriókat még kb. 5-6 napig inkubátorban tartják, hogy felkészülhessenek a beültetésre.

• Asszisztált hatching – Az AH egy mikromanipulációs eljárás. Ilyenkor nyílást ejtenek a petesejtet körülvevő védőburkon, hogy a később beültetett embrió könnyebben ki tudjon majd bújni belőle. Ezt a kezelést csak indokolt esetben végzik.

• Embriótranszfer (beültetés) és cryopreservatio (fagyasztás) – Az embriók beültetése fájdalommentes eljárás, amely során az embriókat a hüvelyen keresztül – egy katéter segítségével – befecskendezik. Az orvosok a fel nem használt embriókat speciális oldatban későbbi felhasználásra lefagyasztják, ha a beültetés nem lenne sikeres.

• A luteális fázis (a menstruációs ciklus második felének) támogatása nagyon fontos a beültetés után – Ilyenkor vagy progeszteron készítményekkel vagy sárgatesthormonokkal segítik a lombikbébi program menetének ezt a szakaszát.

• Egyéb asszisztált reprodukciós beavatkozásokra akkor kerülhet sor, ha a fenti lépések nem elegendők – Ekkor szóba jöhet a donor petesejt, a donor spermium felhasználása, és a petesejtfagyasztás, de ez utóbbi csak egyes ismert betegségek esetén lehetséges.

A lombikbébiprogrammenetét nagyon szigorú előírások határozzák meg, de minden esetben a sikeres megtermékenyítés és egy boldog, egészséges terhesség a cél. Ha ez megvalósul, akkor a lombikbébiprogramban résztvevő kismamák ugyanolyan várandósság elé nézhetnek a 12. héttől kezdve, mint minden más leendő anyuka.

Fotó: Freepik 

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.