Nem feltétlenül baj, ha a szorongás a mindennapjaink része, hiszen orvosi szempontból az a problémás, amikor valaki képtelen a szorongásra. Arra érdemes figyelni, mennyire engedjük közel magunkhoz, hiszen az állapot mértéke az, ami nem mindegy. A megküzdési metódusok közül meglepően hatásos az irodalom, amely ráadásul egy olyan komplex értelmezési rendszert is nyújt, ami az élet legkisebb konfliktusaitól a legnagyobbakig támasz lehet. A Pintér Bori és Fábián László által demonstrált módszer segítségével pedig bárki jobban érezheti magát, és nem kell hozzá más, csak egy jó könyv és értő olvasás.
A 32. Művészetek Völgyén is jelen volt a két irodalomtanár beszélgetős műsorsorozatával, idén az érzelmek megjelenésén volt a fő fókusz. Július 27-én a szorongást vették górcső alá, aznap kivételesen Dunai Ludovika első éves rezidens orvos ült Pintér Bori mellé, aki a szorongás orvosi oldaláról közelített a téma felé.
A szorongás mint elkerülő válasz
A szorongás a tankönyvi definíció szerint a külvilágból érkező negatívan minősített környezeti ingerre adott elkerülő válasz. Az egyén szorongása a társadalmi berendezkedéssel szoros összefüggésben van. Hogy mikor tör az emberre, és mennyi ideig tart, azt nem a személy befolyásolja, konkrét tárgya pedig nincs. Orvosilag azt tekintik kórjelzőnek, ha valaki képtelen a szorongásra.
Teljesen normális, ha kisebb mértékben szorongunk egy-egy élethelyzet miatt, hogy mi a normális mérték, arra pedig nincs egzakt válasz.
Az előadáson szóba került Roland Paulsen svéd szociológus Mi van, ha…? című könyve, amelyben a szorongás koráról ír. Paulsen alaptézisét alapos kutatásokkal támasztja alá, miszerint minél kényelmesebb és nyugodtabb életet teremt magának az ember, annál jobban szorong.
A generalizált szorongás a nyugati civilizációkban sokkal nagyobb mértékű, mi nt a kevésbé fejlett országokban.
Például míg Nigériában a lakosság 0,1%-a szorong, Ausztráliában ez a szám 8%. A pánikbetegségek aránya Kínában 2%, Új-Zélandon már 27%. A depressziós szorongásos zavar Nigériában 12%, az USA-ban 47%. A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló pszichiátriai zavarok, és ez alól Magyarország sem kivétel.
A WHO jóslata, miszerint 2030-ra jön el az idő, hogy a világ vezető betegsége a depresszió lesz, pár éve megdőlt, ez ugyanis 2017-ben már bekövetkezett, hangzott el az előadáson.
A depresszió pedig a szorongásos zavarokkal nagyon szoros kapcsolatban áll, és nem árt, ha időben foglalkozunk vele. A mentális egészség érdekében fontos, hogy megéljük az érzelmeket, és az is, hogy kapcsolódni tudjunk velük, sajnos a szorongás sem megúszható, de a feltárásra törekedni kell.
– Ha kapcsolódunk a pozitív és negatív érzéseinkhez és megéljük őket, akkor tudunk a világban, az életünkben, önmagunkban jelen lenni, vagyis ez a kapcsolódás egyik alapfeltétele. Tapasztalataim szerint az átlag népességnek már azzal gondja van, hogy észrevegye és megnevezze, mit érez, pedig ez csak az érzelmi intelligencia kiindulópontja.
A felismerés után jön a kifejezés, a megértés, az érzések elemzése, valamint szabályozása. Ez a folyamat hat a gondolkodásunkra, serkentik azt. A fejlettebb érzelmi intelligencia a kutatások alapján együttjárást mutat a jobb tanulmányi és munkahelyi teljesítménnyel, pozitívabb társas kapcsolatokkal és támogatással, a pszichológiai jólléttel és az élettel való elégedettség magasabb szintjével – fejtette ki Koday Zsuzsanna klinikai szakpszichológus.
Hogyan jön mindehhez az irodalom?
Pintér Bori és Fábián László szakmájukat tekintve mindketten az irodalomtudományok doktorai és középiskolai magyartanárok. A Művészetek Völgyében évek óta jelen vannak beszélgetős műsoraikkal, rendhagyói irodalomóráikkal. Idén négy előadás, pontosabban olvasókör keretében kapcsolódtak érzelmi állapotokhoz, előadásaik középpontjába a trauma, a katarzis, a félelem és szorongás állt.
Megmutatták, hogy a műalkotás, egy saját szabályrendszerrel rendelkező műegész hogyan nyújthat segítséget ezen érzelmek értelmezésében.
A szorongás és a többi meghatározó érzelem is nagyon foglalkoztatta a két tanárt az elmúlt időszakban.
A vizsgált műveken keresztül engedtek betekintést abba, hogy az érzelmek és gondolatok egy szövegben hogyan jelennek meg, és a műalkotás befogadásakor mely alapérzelmek jönnek működésbe.
Például hogyan traumatizálnak bennünket külső tényezők ma, illetve hogy egy mű keletkezésének korában milyen nehézségek, kihívások, divatos gondolatmenetek hatottak egy szöveg létrejöttére, valamint, hogy ezek ma hogyan érthetőek meg, illetve hogyan értelmeződnek át.
Pintér Bori véleménye szerint vannak olyan kérdések és problémák, amelyek a mű keletkezése óta nem változtak, ugyanakkor rengeteg minden átalakult azóta. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni az értelmezői munka során. Az értő olvasás az, ha értjük, hogy egy adott korban mi a fontos jelenség, illetve a helyén értjük a szavakat.
Ez a fajta olvasás nemcsak az irodalmi műveket hozza közelebb az olvasóhoz, hanem az érzelmeit is, valamint könnyebben megérthet egy másik embert, vagy életszituációt. Ez a fajta empatikus figyelem pedig az említett életminőségünk javulását eredményezheti.
– Az irodalomoktatásnak nagy szerepe lenne az életkori sajátosságok megértésében, az első szerelemtől az egyéb konfliktusokig – emeli ki Fábián László
– A gimnáziumban nincs óra, amikor ne ezt a szövegértési kompetenciát emelnénk magasabb és magasabb szintre a gyerekeknél, és a műértelmezés mentén javítjuk a vitakultúrájukat is.
Tanárként olyan készségeket próbálnak fejleszteni, amelyekkel nemcsak a bölcsészettudományok iránt érdeklődőknek nyújtanak segítséget, hanem a műalkotásokat mindenki számára elérhetővé szeretnék tenni. Egy szépirodalmi szöveg megértése hozzájárulhat az ön- és világértéshez, aminek hozadékaként egy ember jobban ki tud állni magáért, az elveiért, érvelni tud, és talán könnyebben megküzd például a szorongással, dolgozzon bármilyen szakterületen. -vallják mindketten.
Pintér Bori ennél még messzebb is megy:
– Azt gondolom, hogy ez a fajta irodalomszemlélet, ami a más megértésére épít, közelebb visz a békéhez.
Ha sokat olvas valaki, akkor gyakorlatot szerez idegen világok megismerésében, és akkor azt képzelem, abban reménykedem, hogy az életben elé kerülő idegen világával szemben is nagyobb érdeklődést, elfogadást tud tanúsítani.
Előbb értsd meg a szöveget, aztán minősítsd
– Ha találkozol valami ismeretlennel, akkor ne azt mondd, hogy ez hülyeség, hanem adj esélyt a szövegnek, hogy kibontakozzék. Próbálj meg különböző technikákkal utat találni hozzá. Persze lehet olyan mű, színdarab, vers, ami elsőre nem tetszik, vagy a benne megfogalmazottakkal nem értesz egyet, de mielőtt ítélkezel, adj esélyt a szövegnek, hogy megmutathassa magát. Mi ahhoz adunk segítséget, hogy milyen módon lehet hozzáférni egy szöveghez.
Pintér Bori véleménye bármilyen életterület ars poeticája is lehetne, előbb vizsgálódjunk, aztán hozzunk nagy döntéseket.
– Az irodalom óriási lehetőség arra, hogy idegen világokat meg tudjunk ismerni. Találkozni kell a mással ahhoz, hogy én magam ki tudjam alakítani a saját identitásomat.
A legnagyobb lehetőség az életben megismerni a mást, hiszen ha ez nem történik meg, akkor jön a szorongás – a csak a fejben élt élet beszűkültté és szorongóvá tesz. Az irodalom által van eszköztáram és bátorságom megérteni egy szembejövő problémát, és lesz ahhoz készségem, hogy elmondjam róla a magam véleményét.
Pintér Bori és Fábián László olvasóköre egy kis pihenőt követően szeptemberben indul újra a tervek szerint, és szívesen látnak bárkit, aki fogékony. A szövegértés és a szövegcentrikusság számukra az egyik alapkő. A művelődéstörténeti háttérrel is foglalkoznak, de nem az alkotók magánéletét boncolgatják, alapvetően a szöveg rétegeit próbálják felfejteni és értelmezni.
Fábián László megfogalmazása szerint fontos a kör műhelymunka jellege, az elmélyülésé a szerep a felszínességgel szemben, így örömhír, hogy be tudsz kapcsolódni a fejtegetésekbe, ha szeretnél. Addig is, fogj meg egy jó regényt, vessz el a világában, utána pedig figyeld meg, milyen hatással volt rád, és hová tűnt közben a szorongásod.
Kiemelt kép: Freepik
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
