Az anyák munkaerőpiaci visszatérésére a gyerekekkel otthon töltött idő után még mindig úgy tekint a társadalom, amely „csak úgy, magától” megtörténik, hiszen az anyák úgyis megoldják majd. Olyan életeseményként tekintünk rá, aminek van dátuma, kapcsolódik hozzá egy pánikszerű gardrób frissítés az első munkanap előtt és egy komolyabb a logisztika a bölcsi/ovi-munkahely-otthon tengelyen. Ha az új élethelyzet pszichológiai aspektusait nézzük, láthatóvá válik, hogy ennél jóval többről van szó: egy új életszakasz érkezik, annak minden kihívásával. Ráadásul létezik az úgynevezett „anyasági hátány”, vagyis a fizetésünk és a karrierünk is megsínyli az otthon töltött éveket.
Dr. Szijjártó Linda írása.
A gyerekekkel otthon töltött időszak egyfajta karriermegszakítás, amikor az anyaszerep kerül előtérbe, maga a visszatérés pedig egy komplex változási folyamatot hoz magával, hiszen megérkezik az anyaszerep mellé a dolgozó nő szerep is.
Mindez érinti tehát a szerepeinket, a munkához fűződő viszonyt, a szakmai identitást (ki vagyok én dolgozó anyaként?), de még a családunkat is. Ahhoz azonban, hogy a maga valóságában tudjuk megmutatni a kapcsolódó kihívásokat, objektív adatokra van szükségünk.
2024-ben, a Mindsetland alapitójaként és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusaként pszichológiai kutatást vezettem a témában. 1400 szülő töltötte ki a kérdőívet. Ez az egyedülálló hazai minta segített mélyebben megérteni, milyen élmények és igények jellemzik a gyermekgondozási távollét után visszatérő szülők életét.
A kitöltők 98%-a nő volt, a kutatásból pedig kiderül, hogy a visszatérő anyák közel 80 százaléka végig tartotta a kapcsolatot a munkahelyével az otthon töltött idő alatt: 66% rendszeresen kommunikált a vezetőjével vagy a kollégákkal, és 39% valamilyen módon képezte magát ebben az időszakban.
Ez jól mutatja, hogy sokan igyekeznek kapcsolódni a szakmai élettel, még ha otthon vannak is a gyerekekkel. Ennek ellenére az anyák visszatérés előtt aggódnak: a legnagyobb félelmük, hogy nehezen fogják tudni összeegyeztetni a munkahelyi és otthoni feladatokat, illetve hogy nem lesznek elég naprakészek, és kevésbé tekintik majd őket alkalmasnak arra, hogy „jól” végezzék a munkájukat.
Az aggodalmak nem alaptalanok. Létezik ugyanis egy torzitó hatás, az ún. anyasági fal hatás (maternal wall bias), ami miatt feltételezzük, hogy az anyák kevésbé elkötelezettek és kevésbé kompetensek, pusztán azért, mert gyereket nevelnek. Ez egy láthatatlan falat húz a visszatérő anyák köré, és jelentősen megnehezíti a karrierben való előrejutást. Ez jól látszik az adatokból is:
a kutatásban résztvevők 64%-a tapasztalt nehézséget a visszatérés során, több mint harmaduk számolt be arról, hogy nehézséget tapasztal a szakmai előrelépésben, 27% élte meg, hogy úgy kezelték, mintha nem lenne elég elkötelezett a munkája iránt, 23% pedig találkozott negatív megjegyzésekkel a szülői szerepe okán.
Mommy track
A munka és magánélet összehangolásának nehézségei miatt a visszatérő anyák jelentős része hozott komoly döntést:
33% váltott munkáltatót, 29% választott kevésbé inspiráló munkát és 23% lépett vissza pozíciójában.
Ez a tendencia szoros összefüggésben áll a jelenséggel, amit angolul ‘mommy track’-nek neveznek, és amely arra utal, hogy sok anya úgy érzi, a családdal járó felelősségek miatt korlátozva vannak karrierjük előrehaladásában. Míg a mommy track alapvetően a külső tényezők miatt létrejövő akadályokat jelöli, ezek a döntések gyakran annak a következményei, hogy az anyák igyekeznek egyensúlyt teremteni a munka és a család között.
Legfontosabb akadályként a visszatérésben a résztvevők a gyermekek betegsége során a gyermekek felügyeletét, gondozását (81%) és a gyermekekkel kapcsolatos logisztikai feladatokat (69%) jelölték meg.
Nem véletlen, hogy a visszatérés után a munkahelyi rugalmasság kiemelt fontosságúvá válik:
a megkérdezettek 75% -a szerint a hibrid (vagyis vegyes, otthoni és irodai) munkavégzés lenne az ideális számukra.
Ugyanakkor a valóságban csak keveseknek adatik meg ez a lehetőség, és sokan éppen azért váltanak munkáltatót, vagy választanak kevésbé inspiráló munkát, mert a munka-magánélet összhangját nem tudják máshogy megteremteni.
Sok anya hátránnyal indul
Az anyák a visszatérés során számtalan akadállyal küzdenek, amely megnehezíti a munkában való hatékonyságot, az előrelépési lehetőségeket, de befolyásolja azt is, kap -e ajánlatot egy visszatérő anya, bejut-e egyáltalán interjúra, akinek szerepel az önéletrajzában, hogy otthon volt a gyerekekkel.
A kutatásból az is kiderült, hogy minden ötödik anyát érte már hátrány az álláskeresés során. Ennek egyik jellemző oka, hogy a munkáltatók szerint az otthon töltött idő „lyuk” az önéletrajzban. Emiatt sokan nem tudják, érdemes-e megemlíteni a szülési szabadságot az önéletrajzban, vagy csak az interjún árulják el.
Az interjúk során viszont gyakoriak a családi állapotra, gyerekekre vonatkozó, olykor jogsértő kérdések, amelyek erősítik azt az érzést a szülőkben, hogy nem minden munkahelyen tekintik őket kompetens és a munkavégzésre alkalmas félnek.
Az anyák azonban rengeteg olyan készséget hoznak magukkal, amelyek a munkahelyen nagyon értékesek lehetnek. A gyereknevelés során, a napi rutin részeként fejlődik -igazolható módon- az érzelmi stabilitás, a csapatmunka, az időmenedzsment vagy a diplomatikus kommunikáció is. A készségek, amelyek nem csak kifejezetten alkalmassá teszik őket a munkára, de vezetői szerepben is jól hasznosíthatók.
Összességében elmondható, hogy az anyák munkaerőpiaci visszatérése egy komplex, sok szempontból nehéz élethelyzet, amely során fontos szerep jut az egyéni tudatosságnak a felkészülésben és a munkáltató tudatosságának is abban, hogyan készül a szülők visszatérésére.
Mindez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a visszatérő anyák sikeresen folytathassák szakmai útjukat, és ne kelljen választaniuk a családjuk és a karrier között.
A kutatás láthatóvá teszi a visszatérés során megélt kihívásokat és adatalapú útmutatót ad a munkáltatóknak, hogy hatékonyan és tudatosan támogathassák a visszatérő anyákat, például rugalmas munkavégzési lehetőségekkel, mentorálással, vezetői tudatossággal, a megítélést befolyásoló torzító hatások elleni fellépéssel vagy a gyermekgondozásban nyújtott támogatással.
Így nemcsak az anyák szakmai magabiztossága nőhet, de gördülékenyebbé válhat a visszatérés folyamata, ami az elköteleződésre és a hatékonyságra is hatással van. Egy ilyen munkahelyen a szülők azt élhetik meg, hogy fontosnak és értékesek, a szülői szerepükkel együtt. Ez az, ami a közös növekedés irányába mutat.
nyitókép: Adobe stock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
