Európa-szerte egyre több kutatás bizonyítja, hogy a fenntartható étkezési szokások nem információátadással, hanem tapasztalatszerzéssel kezdődnek. A KonyhaKaland online családi főző alkalmai azt bizonyítják, hogy a valódi viselkedésváltozás nem elméletben, hanem a konyhában történik.
Ákos éppen hagymát aprít, miközben fia, Gábor a képernyőt figyeli, követve a Zoomon bejelentkező séf instrukcióit egy tartalmas sütőtökkrémleves elkészítéséhez. Az összes osztálytársa is a képernyőn van, így látja, ki hol tart. A foglalkozás végén mindenki büszkén mutatja meg a kamerának – az időközben szintén elkészült sült zöldséggolyókkal együtt – a saját tányérját, anélkül hogy különösebben tudatában lennének: életük első teljesen növényi alapú ételét készítették el.
Ákos és Gábor az EIT Food által támogatott KonyhaKaland programban vesznek részt, amelynek központi kérdése: hogyan tudjuk valóban megváltoztatni az emberek étkezését?
A téma különösen időszerű, hiszen Magyarországon egy friss felmérés szerint minden negyedik 11–18 éves magyar fiatal túlsúlyos vagy elhízott.
A fiúk vannak a legnagyobb veszélyben, miközben a napi étrendjük túl sok zsírt, sót és cukrot tartalmaz, és sok fontos tápanyagból hiányt szenvednek. Tarolnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek, miből zöldségből, gyümölcsből nem fogyaszt eleget a magyar lakosság, sőt, zöldgségfogyasztásban konkrétan a legutolsók vagyunk az OECD-országok között.
Ilyen adatok mellett kiemelkedő fontosságú rábírni a magyar lakosságot és főképp a fiatalokat étkezési szokásaik megváltoztatására. De hogyan?
A KonyhaKaland program vezető pszichológusa, Soós Viktória szerint a válasz közelebb van, mint gondolnánk. Egészen pontosan a konyhánkig kell kimennünk.
Túl a szemléletformáláson: információs-viselkedési szakadék a fenntartható étkezésben
Bár a zöldségfogyasztást előtérbe tévő, úgynevezett plant-forward étrend előnyeiről egyre több szó esik, az étkezési szokások nehezen változnak. A hagyományos iskolai oktatás jellemzően tudásátadásra épül: tápanyagok, környezeti hatások, ajánlások – ezek azonban ritkán jelennek meg a mindennapi gyakorlatban.
A terepen dolgozó pedagógusok egyre inkább rámutatnak:
élelmiszerekről elméletben tanulni nem ugyanaz, mint a gyakorlatban dolgozni velük.
A KonyhaKaland programban részt vevő koordinátor tanárok tapasztalatai szerint a diákok étkezési szokásait kevésbé a tudás, sokkal inkább a környezet alakítja:
– készételek és más, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása
– korlátozott hozzáférés friss alapanyagokhoz
– erős családi minták, egészségtelen étkezési szokásokkal
– anyagi lehetőségek és megszokások
A családi környezet bevonása nélkül a viselkedésváltozás nem lesz tartós.
A házikoszt, mint a viselkedésváltozás motorja
A KonyhaKaland a főzés nem kiegészítő tevékenység, hanem a tanulás központi eleme. A diákok saját otthonukban, gyakran a családjukkal együtt készítik el a növényi alapú recepteket, így a főzés közös élménnyé válik.
Ez a megközelítés három, a viselkedésváltoztatás szempontjából kulcsfontosságú tényezőt aktivál:
- Társas megerősítés
- Családi bevonás
- Valós élethelyzet
Ezek együtt egy társas, támogatott és ismételhető mintát hoznak létre.
Növényi alapanyagokra hangsúlyt fektető, úgynevezett „plant-forward” étrend a gyakorlatban
A KonyhaKaland program növényi alapú receptekre épül, de nem (vegán) ideológiákra. A cél az, hogy a diákok nyitottan kísérletezzenek és élvezzék az új ízeket. A négy osztályban végzett intervenciók és ezekhez kapcsolódó felmérések szerint egyes diákok már két alkalom után is önállóan kezdenek el főzni.
Kulcsüzenet
A viselkedésváltozás nem attól történik meg, hogy megmondjuk mit egyenek az emberek. Hanem attól, hogy főznek, megtapasztalják és megosztják élményeiket.
nyitókép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
