Mindig izgalmassá teszi a beszélgetést, amikor valaki úgy mesél a pályájáról, hogy közben látszik: sosem a könnyebb utat választotta. Laczkovich Borbála története is ilyen – egy régészből lett művészettörténész útja, aki végül a hazai kortárs képzőművészet egyik meghatározó alakjává vált, és most a Godot Intézetben arra készül, hogy bemutassák drMáriás komplex és provokatív életművét.
Kun Gabi írása.
Régészet helyett művészettörténet
Laczkovich Borbála családi háttere már kiskorában a művészetekre irányította a művészettörténész figyelmét: a Hatvany család művészeti hagyományai, a dédapa festményei, az otthoni könyvespolc tele művészeti könyvekkel. Mégis először régészetre jelentkezett az egyetemen, mert megijedt a művészettörténet szak követelményeitől.
– Nem voltam túl jó tanuló, így amikor kiderült, hogy a művészettörténet szakon milyen okos emberek vannak, akkor inkább meg sem próbáltam bekerülni – mesél őszintén a pályaválasztás bizonytalanságairól. – A kudarctól való félelem miatt ment inkább régészet szakra, azt gondolva, hogy az „kevésbé kudarcos, ha nem sikerül.
A régészeten hamar kiderült, hogy Borbála máshogy gondolkodik, mint a szaktársak. Amikor arról próbált eszmecserét folytatni a társaival, hogy „lehetne a régészetet kicsit a szakmán kívül is megmutatni”, úgy néztek rá, mintha szentségtörést követett volna el.
– Mindig izgatott az a része, hogy az emberekhez hogy lehet elvinni ezeket a tudásanyagokat.
Ez a gondolkodásmód végig jellemzi a szakember későbbi munkásságát is. Végül az áttérés a művészettörténetre a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történt meg, a választás pedig szerencsésebbnek bizonyult, mint gondolta: fantasztikus tanári kar, jó közösség, és ami a legfontosabb, hogy lehetőség nyílt a kortárs képzőművészet megismerésére.
A Godot Intézet születése
A Várfok Galériában töltött évek és a Spiritusz Galéria vezetése után jött Borbála számára az igazi váltás, miután megismerkedett későbbi férjével, Sáfár Zoltánnal, a Godot Galéria alapítójával. Ekkor kezdődött el egy olyan közös gondolkodás, melynek az volt a célja, hogy túllépjenek a hagyományos galéria keretein a Godot-val. Évekig beszélgettek arról, hogy „hogyan lehetne kicsit ezt az állóvizet felkavarni” – emlékszik vissza Borbála.
Abban látták a probléma magját, hogy „a pici galériák egy-egy kiállítással működnek, látja, aki látja, mire valakihez eljut az infó, már bezárt a kiállítás”, és a kortárs képzőművészetnek Magyarországon nem volt olyan respektje és presztízse, mint külföldön.
– Amíg itt Magyarországon ez a pezsgés és ez a fajta kortársművészeti megítélés nem jön létre, addig a magyar művészeknek nehéz boldogulni a nemzetközi vizeken is – fogalmazza meg Borbála a magyar művészeti élet egyik alapvető problémáját. Először itthon kell megteremteni azt a pozitív megerősítést, ami alapja lehet a nemzetközi sikereknek.
A házaspár által 2018-ban indított Godot Intézet több újdonságot is hozott a hazai művészeti életbe. Például azt is, hogy belépőjegyet szednek a kiállításokra, ami kezdetben sokaknak szokatlan volt. Pedig Borbála szerint a jegyváltásnak van stresszoldó hatása is:
– Sokan nem mernek bemenni galériákba, mert attól tartanak, hogy ha nem vesznek semmit, ferde szemmel néznek majd rájuk. A belépőjegy ezt oldja meg. Van egy kiállítás, megveszem a jegyet, nem kell senkihez hozzászólnom, ha nem akarok, és megnézhetem nyugodtan, kötelezettségtől mentesen a kiállítást. Ez már múzeumi működést imitál, bár nem vagyunk múzeum olyan értelemben, hogy nincs gyűjteményünk, de az 1100 négyzetméteres térben múzeumi szintű és múzeumi kritériumoknak megfelelő kortárs művészeti kiállításokat tudunk létrehozni.
A vállalkozás valósága: hivatástudat vs. üzleti realitás
Amikor arról kérdeztem Borbálát, hogy megéri-e Magyarországon művészeti galériát nyitni, nem szépítette a helyzetet:
– Ez nagyon küzdelmes út, kell egyfajta hivatástudat hozzá, mert kizárólag üzleti alapon egyáltalán nem éri meg.
Az 1100 négyzetméteres tér fenntartása költséges, és a Covid, majd a háború sem segített a helyzeten. Amikor megnyitották a Godot Intézetet, az eredeti számításuk az volt, hogy egy galériánál minimum három év kell ahhoz, hogy valamennyi bevételre számíthasson – ehelyett jött a járvány. Jelenleg a fenntartás is néha nehézségbe ütközik:
– Most éppen abban vagyunk, hogy lesz egy olyan évünk, amikor anyait-apait beleadva minden követ megmozgatunk, és meglátjuk, hogyan tovább – mondja.
Az idei év nagy eseménye drMáriás retrospektív kiállítása lesz, amely különös aktualitást kap a 2026-os választások előtti időszakban. A kiállítás címe – „Éljen a diktatúra!” – első hallásra provokációnak tűnhet, de Borbála szerint sokkal mélyebb jelentése van.
– A közéletre reflektál nagyon erősen, egyfajta mikroszkóp alá vonás – magyarázza.
– Azt üzeni, hogy ‘Gyerekek, tényleg vérre megy? Ne hülyéskedjünk már’. DrMáriás humora talán visszazökkent minket abba, hogy mi mind emberek vagyunk, és itt élünk egymással.
Komplex életmű
– Egy életmű-kiállítás, retrospektív kiállítás várható – mondta el Borbála. A kiállítás különleges aktualitása, hogy drMáriás 2026-ban lesz 60 éves, a Tudósok zenekar pedig 40 éves.
– Ez a sors iróniája vagy szerencséje, hogy ez a két jubileum pont a felkorbácsolt közélet idejére, a választásokra esik. A Tudósok zenekar drMáriás vezetésével Oroszországtól az Amerikai Egyesült Államokig több száz koncertet adott, a zenekar munkássága pedig szorosan kapcsolódik drMáriás képzőművészeti tevékenységéhez, mert nála nagyon összefolyik a próza, a zene és a vizualitás – tette hozzá Borbála.
Vizuális életrajzi regény
– A retrospektív kiállítás teljesen belakja majd a Godot Intézet 1100 négyzetméteres tereit, így valódi művészeti univerzumként működik majd: szekciókra tagolva, teremről teremre vezeti a látogatót – avat be a tervekbe a művészettörténész.
– És lesz ehhez egy nagy művészeti album is, aminek a különlegessége a festmények reprodukciói, grafikák, szövegek mellett, hogy egy CD-vel adjuk, amin a Tudósok zenekar slágerei hallhatók újragondolva, feldolgozva. Az albumban a ’80-as, ’90-es évek képei mellé lesznek olyan szövegek, melyek drMáriás életrajzi momentumaiba, fontos állomásaiba is betekintést nyújtanak. Tehát kicsit olyan, mintha egy vizuális életrajzi regény lenne.
A kiállítás záró etűdje különösen aktuális lesz: – Egy megépített Orbán szentély lesz, alatta egy Magyar Péter játszótérrel, és gondoljon mindenki, amit akar.
Ez az installáció jól mutatja drMáriás művészetének társadalomkritikus jellegét, hiszen művészetének egyik sajátossága, hogy reflektál arra, ami őt körbeveszi, és ami őt foglalkoztatja.
Brancs, a közösség ereje
A kiállítás megvalósításához a Godot Intézet közösségi finanszírozású kampányt indított a Brancs oldalán. A kampány során már több mint 2 millió forint gyűlt össze a 8 milliós célból.
– A Bukta Imre Műveljük kertjeinket című kiállítással is volt már Brancs kampányunk, melynek során kiderült, hogy a Godot-nak van egy erős közössége – emlékszik vissza Borbála a korábbi sikeres kampányra.
A mostani kampány egyrészt a kiállítás megvalósulására, másrészt az album finanszírozására indították.
– Ez az előfinanszírozás hozzásegíti a Godot Intézetet a kiállítás létrejöttéhez – fogalmazza meg Borbála, mennyire fontos a kampány sikere a drMáriás életrajzi regény megvalósításához.
– DrMáriás harsánysága abszolút kifordított, nagyon groteszk, ami nem egy állami múzeumok számára befogadható téma és tematika. Mi vagyunk egyedül Magyarországon olyan magánmúzeum, ami ilyen módon foglalkozik kortárs képzőművészettel.
A Godot Intézet története egyben a hazai kortárs művészet küzdelmének története is. Laczkovich Borbála és a Godot csapata bizonyítja, hogy hivatástudattal, kitartással és sok munkával olyan értékeket lehet teremteni, amelyek túlmutatnak az üzleti hasznon – még ha az üzleti fenntarthatóság kérdése folyamatosan ott lebeg a fejük felett. De a Brancs kampányban most te is segítheted a Godot Intézet munkáját.
Fotók: Laczkovich Borbála
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Kérlek támogasd munkánkat, hogy továbbra is írhassunk neked. Leszel az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
