Egy nagymama átrendezi a házat, amikor érkezik a gólyahír, mert a pici itt alszik majd, ha csak lehet. Felforgatja a padlást régi kötésminták után, kifényesíti a horgolótűt és leporolja a lábbal hajtós varrógépet. A teljes arzenált felkészíti az unoka fogadására.
Gordos Zsuzsanna írása.
Egy nagymama izgatottan várja az ultrahangképet, hogy Danika jön vagy Dórika. A pihe-puha fonalat rég kinézte már, de kéket vegyen belőle vagy rózsaszínt? Aztán minden méretben megköti a kis kardigánt, a hozzávaló sapkát, és gyorsan horgol két kocsitakarót. Varr egy kapucnis fürdőlepedőt és három plüssállatkát.
Amikor eljön az idő, a telefon mellett virraszt egész éjjel, és a kezét tördeli. Mikor sír már fel a baba? A látogatásra négy liter húslevest, három üveg saját készítésű málnaszörpöt és két nagy tál madártejet visz. Mert keveset nem érdemes, ugye.
Előadást tart a gyógyszertárban, a postán és a villamosművek ügyfélszolgálatán, miszerint 3650 gramm, 52 centi, farfekvéses volt, de magától megfordult, született tehetség ez a gyerek.
Csak több tucat fénykép társaságában mozdul ki otthonról. De még a kukát se viszi ki nélkülük. Gondolatban listát vezet azokról a rokonokról, ismerősökről és ismeretlenekről, akik még nem látták a világ legaranyosabb unokáját. Vagy nem látták, milyen cuki kapucnis fürdőlepedőben, és milyen édesen rágja a plüssállatkát.
Esküdözik, hogy nem kell az a bölcsi. Akkor mire való a nagyigyes?
Egy szempillantás múlva már jelmezt varr a tavasztündérnek, csákót fabrikál a kicsi huszárnak, szegecseket tűz a cowboy kalapjára. Két tepsi zserbót visz az ovis farsangra, mert a mai anyukák azt sem tudják, hol a sütő.
Felfedezi, hogy valahol a tévé előtt ül egy nagypapa is. Ráveszi, hogy pumpálja fel a bicikli kerekét, tegye fel a falra a Harry Potter-képet, építsen homokozót a kertbe. Győzködi Papit, ugyan hagyja már befonni azt a pár szál haját, mert ő most nem ér rá modellkedni, éppen habot ver.
Órákig ül az uszodában, a táncteremben és a kosárpálya lelátóján, közben mindenkivel tudatja, hogy az unoka ugyanilyen ügyes a kosárpályán, az uszodában és a táncteremben. Mindez természetes, hiszen a kicsi tiszta apja/anyja, aszerint hogy a szülők közül melyik Mami gyermeke.
Elrepül pár év, és kiskamasszal áll sorban a pláza előtt, hogy a csemete többórás várakozás után szelfizhessen azzal a lilahajú-piercinges-tetkós lánnyal vagy fiúval, akit ő influenszernek hív, és lelkesen követ valamilyen csatornán.
Olvasószemüvegén át kandikálva felmegy az éppen divatos közösségi oldalra, hogy megnézhesse a leszármazottja képeit. Kegyesen lájkolja mások utódait is, de ez egy cseppet sem ássa alá a meggyőződését, hogy a sajátja a legcsodálatosabb.
nyitókép: Adobe Stock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy támogató sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
