A bizalmatlanság jele vagy jogos előrelátás? Az ügyvéd szerint sokkal több embernek kellene élnie a házassági szerződés intézményével – és egyáltalán nemcsak a kiemelkedően vagyonosoknak.
A dúsgazdag férj feleségül vesz egy szerény körülmények között élő nőt, de előtte alaposan bebiztosítja, nehogy az asszony egy vagyonnal lépjen le, ha válásra kerül a sor – nagyjából ennyi, amit tudunk átlagemberként a házassági szerződésről. Mert hát, valljuk be,
a legtöbbünk nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy hatalmas cégbirodalomról vagy százmilliókról kelljen rendelkeznie, amikor a „jóban, rosszban, gazdagságban, szegénységben” passzusra kerül a sor…
Csakhogy, mint megtudom dr. Babits András ügyvédtől, ez egy tévhit: a házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem csak a vagyonosok számára hasznos.
A haszon már felesben megy
Igaz, az a vagyon, amely bizonyíthatóan az egyik fél házasság előtt szerzett tulajdona, válás után is az illető különvagyona marad, azaz a házastárs nem tarthat rá igényt, a belőle keletkezett haszonra azonban igen. Ez azt jelenti, hogy ha például az egyik félnek van egy – házasság előtt szerzett – bérbe adott lakása, akkor az abból befolyt bérleti díj, amelyhez a házasság ideje alatt jutott, már bizony felezendő.
Ugyanez a helyzet egy vállalkozással is, amit az egyik fél hozott a házasságba: a cég ugyan marad az övé a válás után, de belőle származó nyereség közösnek minősül. De van ennél rosszabb kimenetel is: ha a házaspár az egyik fél ingatlanjában él, válás után a kiköltöző ex akár milliókat is követelhet „lakáshasználati jog ellenértéke” címen – ez is megelőzhető házassági szerződéssel.
Egyáltalán nem kell tehát nagy vagyon ahhoz, hogy érdemes legyen házassági szerződést kötni.
(Sőt, az igazán vagyonosoknak egy válás után is bőven marad mit a tejbe aprítaniuk…) Elég, ha valaki örököl egy lakást, vagy alapít egy vállalkozást, amelynek a hasznát nem feltétlenül akarja megosztani, még a házastársával sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem teheti meg, ha szeretné, bármilyen mértékben, de egy esetleges válás esetén a bíróság nem kötelezheti rá.
Más kérdés, hogy hazánkban még nem annyira ismert ez a lehetőség, és inkább az idősebb korosztály él vele, holott a szülei révén akár egy huszonévesnek is lehet komolyabb különvagyona. Előfordul az is, hogy két vagyonos család tagja házasodik össze, és el szeretnék különíteni a gyakran generációk alatt összegyűjtött vagyont, értéket. – A huszon-, harmincévesek eleve nem élik annyira tudatosan az életüket, eszükbe sem jut az életük egy-egy eseményére jogi szemszögből is gondolni.
Pedig a modern, 21. századi gondolkodásnak a része az is, hogy tudatosabbak vagyunk, s kézben tartjuk azokat a döntéseinket, amelyek az egész életünket meghatározhatják.
Éppen ezért szerintem sokkal több embernek kellene élnie a házassági szerződés lehetőségével – mondja az ügyvéd.
Szerződés próbaidőre
„Mi az, te már eleve a válásra készülsz?”, „Talán nem bízol bennem?”
– ezek a leggyakoribb érvek a házassági szerződéssel szemben. Dr. Babits András szerint valóban van egy „bizalmi válság fílingje” a dolognak, de szerinte erre teljesen másként kellene tekinteni.
– Ez nem bizalmatlanság, hanem racionális döntés. Sőt, fordítsuk meg a dolgot: a szerződés annak a lefektetése a kevésbé vagyonos fél részéről, hogy „érdek nélkül szeretlek, nem érdekel a pénzed”. Így értelmezve egy szép gesztus az aláírás, vagy akár a szerződés felajánlása – mondja, és egy tippet is ad azoknak, akik ódzkodnak a vagyonjogi szerződéstől. – A legtöbben nem tudják, de a házassági szerződést lehet határozott időre, például öt vagy tíz évre is kötni.
Azaz mondhatja az ember azt, hogy ha a házasságunk kiállja az idő próbáját, semmissé tesszük a szerződést.
Mert ha az ember együtt van tíz-húsz évig a párjával, sok mindenen keresztül mennek együtt, közös gyermekeik vannak, akkor teljesen más a helyzet, mint ha például egy-két év múlva elválnak. Ez esetben én igazságtalannak tartom, hogy a fele-fele alapon történjen az osztozás – véli a szakember, aki számos durva válóper és vagyonmegosztás tanúja volt már.
A nagy szerelmek fajulnak el leginkább
Dr. Babits András szerint régen sokkal kevesebb volt a válás, ma azonban, amikor a házasságok közel fele rosszul végződik, egyáltalán nem ördögtől való felkészülni erre is, „ne legyen rá szükség, de ha mégis…” alapon. Ne legyünk álszentek: szinte mindenkinek az ismeretségi körében akad legalább egy csúnya válóper, és senki sem jelentheti ki biztosan, hogy az a bizonyos igen valóban holtomiglan-holtodiglan szólt.
– Sőt, az a tapasztalatom, hogy a nagyon nagy szerelmek szoktak a legjobban elfajulni, a heves érzelmek ugyanis megmaradnak, csak éppen átcsapnak negatív irányba.
Tudom, esküvő előtt az ember nem gondolkodik ezen, de amellett, hogy házasságkötéskor még nem is feltétlenül ismeri az ember teljesen a választottját, nemcsak az idők változnak, hanem mindenki az évek, évtizedek során.
Nagyon sok ügyfelemnél a válás oka az úgynevezett elfejlődés: a két fél egyszerűen más irányba változott az együtt töltött évek alatt. „Azt sem tudom, ki ez az ember…!”, „Én nem ehhez az emberhez mentem hozzá”, hallom sokszor. Ha valaki előre gondolkodik, nem egy esetleges váláskor kell egy nemtelen, mocskos vitában, akár évekig elhúzódó vagyonmegosztásban részt vennie, tetézve az érzelmileg egyébként is megterhelő válást.
Képek: Freepik
Portré: Dr. Babits András vezető ügyvéd/BG Ügyvédi Társulás (saját fotó)
További jogi tanácsokért kattints ide.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
