Mi az első, ami eszedbe jut a fákról? A hűs árnyék? A színes lombok? A bölcső és a koporsó? A családfa? A tűz melege? Az új bútor illata? A madárcsicsergés? Amikor ránézel egy hatalmas fára, eszedbe szokott jutni, hogy az a fa már akkor is ott állt, amikor még a szüleid sem éltek, és akkor is ott fog állni, amikor te már rég nem leszel itt? Kállai Márton ezeket a fákat fotózta le legújabb, Matuzsálemek című sorozatában, amelyből egy csodálatos album is készül.
A fák türelme
Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotográfus, a Magyar Fotóművészek szövetségének tagja, POYi-díjazott, sokszoros Sajtófotó-díjas alkotó, aki húsz éve a társadalom arcvonalait fényképezi: közösségeket, változásokat, emberi történeteket.
A Matuzsálemek sorozatában kilépett az emberi történetek világából és a természethez fordult, mégis minden egyes képe rólunk mesél. A fák türelme, állandósága és csendje új nézőpontot adott neki, olyan időt, amihez az ember már rég elvesztette a türelmét.
– Fotóriporterként mindig embereket fényképeztem. Társadalomábrázolással, környezeti témákkal foglalkozom, hosszú távú projekteket készítek. Amikor a képszerkesztő barátom, Kovalik Máté felvetette, hogy lefotózhatnánk Magyarország legidősebb fáit, tudtam, hogy ez nem egynapos munka lesz. Aztán jött a járvány, és minden lelassult. Naponta ugyanazokat az útvonalakat jártam be, ugyanazokat a fákat láttam, mégis másképp. Rácsodálkoztam a természetre, és észrevettem benne mindazt, ami addig magától értetődőnek tűnt. – mondja.
Emberközpont helyett fákra hangolva
A projekt öt éve alatt Kállai Márton és társa bejárták az országot, hogy felkutassák a legidősebb, legkülönlegesebb fákat, a magyar matuzsálemeket. A sorozat célja nemcsak dokumentálni, hanem újraértelmezni volt a természethez való viszonyunkat.
– A Matuzsálemek egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy elvonatkoztassunk az emberközpontú világnézettől. A fák teljesen más stratégiát követnek. Egy helyben állnak, több száz évig is élnek, tűrnek, várnak, alkalmazkodnak. Engem ez a türelem, ez a fajta időtlenség kezdett el igazán érdekelni.
A fák egészen másképp élnek, mint mi. Egy helyben állnak, mégis változnak. Ez a létforma képes megtanítani nekünk, hogy nem minden mozgás egyenlő a haladással. – mutat rá Márton.
A természet emlékezete
A több mint kétszáz helyszínt bejáró sorozatban minden fa másként mesélt. Volt, amelyhez csak egyszer tért vissza, és volt, amit egy éven át, minden hónapban újra lefotózott.
– Volt egy fa, amit tizenkétszer fényképeztem. Minden hónapban visszamentem ugyanabból a nézőpontból, és néztem, hogyan változik a fény, a lomb, az ég. Egy idő után már nem is a fa volt az érdekes, hanem az, ahogyan az idő elmozdul körülötte.
A Neszmély és Tardos között álló gerecsei öreg tölgy tizenkét hónapja lett a sorozat egyik szimbóluma. A peresznyei platánnál viszont nem is a méret, hanem az ott lakó vadkacsa miatt maradt emlékezetes a pillanat.
– Odamentem, hogy lefényképezzem, de kijött egy bácsi, és rám szólt, hogy „hagyja békén a kacsát, az ide tartozik”. Az emberek egy része úgy vigyáz ezekre a fákra, mintha családtagok lennének, mások meg nem is tudják, hogy a házuk mellett áll az ország egyik legidősebb fája.
A sorozatban szerepel az öszpötei „kandeláberfa”, a Tisza menti „Hét nővér”, a tapsonyi vénic szil és a körmendi nagy platán is.
Az albumban bemutatott fák mindegyike másként élte túl az évszázadokat: volt, amelyikből új élet sarjadt a korhadó törzsben, és volt, amelynek árnyékában templom, iskola, vagy épp egy egész falu nőtt fel.
Duglászfenyő Öszpötei Kandeláberfa
– Sok helyen látszik, hogy az ember és a fa története már nem választható szét. Láttam rózsafüzért egy odúba tömködve, zacskó sót felkötve egy ágra, vagy egy fatörzsbe faragott Krisztus-képet. Ezek a lenyomatok azt mutatják, hogy a fák számunkra is emlékezethelyek, még ha nem is tudatosan.
A közösség ereje
A Matuzsálemek album nemcsak vizuális, hanem szellemi együttműködés is. A képeket kortárs írók és kutatók – köztük Háy János, Boldizsár Ildikó, Aszalós Réka és Pósfai György – írásai kísérik, amelyek a falét különböző jelentésrétegeit bontják ki.
A projekt a Brancs közösségi finanszírozási felületén valósult meg, ahol rövid idő alatt elérte a célösszeget és most a meghosszabbított kampányban még mindig előrendelhető.
– Azt remélem, hogy aki kézbe veszi ezt a könyvet, az egy kicsit másképp fog nézni a fákra. Mert ha valamit felismerünk, ha meglátjuk benne a szépséget és az értéket, azt onnantól kezdve védeni is fogjuk.
Ha te is szeretnéd magadnak a Matuzsálemek című fotóalbumot megkapni, hogy lásd az ország legősibb fáit, és olvashasd a fotókat kísérő tudományos és szépirodalmi szövegeket, akkor most a Brancs közösségi finanszírozási oldalán még előrendelheted.
Nyitókép: Kállai Márton peresznyei platán
fotók: Kállai Márton
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
