A nők 25%-kal ritkábban használnak mesterséges intelligencia alkalmazásokat, mint a férfiak. Ha kimaradunk a digitális forradalomból, lemaradunk. De mi mindent hozhat még az AI forradalom? A szexizmus új korszakát. Szemfelnyitó könyv jelent meg Laura Batestől, amelyet Szekeres Judit írt összefoglalót.
Szekeres Judit AI szakértő, a Swell Ai alapítójának írása.
A LinkedIn hírfolyamomban hallottam először Laura Bates új könyvéről, amelynek nem hivatalos fordítása: „A szexizmus új korszaka – Hogyan ölt új formát a nők alárendeltsége az AI forradalom során”
Az első fejezettől kezdve mélyen felkavart. Azt hittem, nagyjából képben vagyok a társadalmat, és azon belül is a nőket fenyegető online veszélyeket illetően. De ez a könyv teljesen új dimenziókat nyitott meg előttem.
Megdöbbentő részletességgel ír a metaverzumban történő zaklatásokról, a szexrobot-ipar sötét oldaláról, és a bosszúpornó vagy deepfake áldozatok valós történeteiről.
Ez elképesztő b****meg! Csúszik ki a hangos káromkodás egy szombat délelőtt, ahogy a frissen mosott ruhákat hajtogatom, és egy fiatal angol nő, Georgie sztoriját hallgatom a hangoskönyvben.
Georgie bosszúpornó áldozata. Ex-pasija a kapcsolatuk alatt készült intim fotókat osztott meg – persze álnéven, a saját identitását biztonságosan elfedve.
Georgie élete a feje tetejére állt, a rendőrség nyomozgatott, de mivel a két fiatal kapcsolata barátságos volt, rendszeresen beszéltek, fel sem merült a gyanú a sráccal kapcsolatban.
Hat hónappal a képek megjelenése és Georgie bejelentése után jött el az a pont, hogy a rendőrség úgy döntött, kihallgatják az ex-partnert.
Aznap, amikor a férfit interjúra hívták, ő üzenetet küldött Georgie-nak. Beismerte, hogy ő volt az, aki az intim képeket publikálta. Georgie azonnal továbbította ezt a rendőrségnek, hónapok óta először reménykedve abban, hogy valami történni fog.
A rendőrség még aznap visszahívta Georgie-t, és közölték vele, hogy nincs lehetőség tovább intézkedésre, és a nyomozást ezennel lezárják.
Az ok? A beismerő üzenetben szerepelt egy mondat: „nem akartam ártani neked.” Ez elég volt ahhoz, hogy az ügyet lezárják. A brit jog szerint ugyanis a zaklatás csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövető szándékosan akart kellemetlenséget okozni.
Hasonló kiskapuk a magyarországi jogi környezetben is léteznek.
A Büntető Törvénykönyv fő alapelvei szerint elég lehet egy a Georgie példájára hajazó sms, és máris vitatható a szándékosság. De a dörzsöltebb elkövetők próbálkozhatnak a büntetést kizáró okok közül a tévedés esetével – amely szerint az elkövető nem büntethető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
Nos, ki tudja pontosan megmondani mi fog történni, amikor az exed privát képeit publikussá teszed az interneten…???
És ha már képek: a deepfake technológia ma már bármelyikünket ábrázolhat olyan helyzetekben, amik meg sem történtek. Digitálisan hamisított, AI által generált képek és videók – a közösségi médiában gyakran politikusokról, hírességekről készülnek. Teljesen padlót fogok a könyvben megemlített statisztikai adatoktól: ezek
az esetek az összes deepfake tartalomnak mindössze 4%-át teszik ki. A maradék 96% pornográf tartalom valódi nőkről – a beleegyezésük nélkül.
Mennyi sérelem, stressz, tehetetlenség jár mindezzel.
A törvényi szabályozás le van maradva, a rendvédelem pedig gyakran eszköztelen, így a rendszer legtöbb esetben magára hagyja az áldozatokat.
És most képzeljük el, hogy ugyanez történik egy olyan országban, ahol a nők jogai amúgy is sérülékenyek. Az ilyen államokban már azért is súlyos büntetés jár, ha nem viselik az előírt öltözéket. 2024-ben több extrém autokratikus államban is olyan törvényeket hoztak, amelyek teljesen jogfosztottá teszik a nőket, és bármilyen morális gyanú következménye halálbüntetés is lehet, amely ellen módjuk sincs védekezni.
Tehát ha egy nő rosszakarója olyan AI deepfake képet generál, amin akár csak fejkendő nélkül ábrázolja őt, nemhogy személyes sérelmeit nem fogja tudni orvosolni, de életveszélybe kerülhet.
Aki azt gondolja, hogy ezekben az extrém esetekben azért körültekintő lesz az igazságszolgáltatás, annak üzenem: ne legyenek illúzióink. Még a demokratikus nyugati országok törvényei sem tudják követni a technológia sebességét.
Mit várhatnánk akkor az autokrata rendszerektől?
Már az előadásomban bemutatott statisztikák is felpaprikáznak, de amikor Laura Bates könyvét hallgattam, ez egészen új szintre emelkedett. Dühös voltam, és ahogy ezeket a sorokat írom újra és újra pofon vág az érzés. Hetek óta gondolkodtam ennek a cikknek a megírásán, ebből a szemszögből is. Előre szerkesztgettem a mondanivalóm, megbeszéltem magammal, hogy higgadtan írok majd, de azért legyen benne az is, hogy mit érzek…csak nehogy azzal legyen a téma elintézve, hogy „Na tessék, megint egy ingerült feminista.”
De hogyan is lehet teljesen higgadtnak maradni, amikor azzal szembesülsz, hogy a nemed miatt bármikor a világ legrosszabb szándékainak áldozata lehetsz?
Itt nem érvényes a „velem ez úgysem történhet meg”.
A könyvben idézett statisztikák szerint a képekkel való szexuális visszaélések, részben az ezzel járó szégyen és elhallgatás miatt, sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (ASA) 2019-es kutatása szerint minden tizenkettedik nő válik élete során ilyen visszaélés áldozatává. Egy ugyanebben az évben készült ausztrál kormányzati tanulmány, amely Ausztrália, az Egyesült Királyság és Új-Zéland adatait elemezte, ezt az arányt minden harmadik nőre becsülte.
A könyv végén Laura feloldoz. Bevallja, fel van dúlva.
„Ennek a könyvnek a megírása feldühített. Remélem, hogy az olvasása téged is feldühít majd. Mert sokk és harag nélkül nem látom, hogyan tudnánk megváltoztatni azt a közömbösséget, amellyel a társadalom nagy része a tech óriások, az általuk kínált alkalmazások, és a kormányzatok tétlensége iránt viseltetik. Ezt a közömbösséget kell megváltoztatni ahhoz, hogy elkerüljük, hogy az új technológiák helyrehozhatatlan károkat okozzanak.”
Megoldások – Hogyan változtassunk?
Folyamatos oktatás és tudatosítás.Talán közhelynek hangzik, de igaz: csak azzal a problémával tudunk szembenézni, amiről tudunk is. Ezzel a cikkel is épp ezt igyekszem tenni, de ez csak az első lépés. Aktív és nyílt párbeszédre van szükség a technológiai szektor szereplői, oktatók, szülők és döntéshozók között. Csak az informált társadalom tudja hatékonyan kezelni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívásokat és veszélyeket.
Fontos, hogy a nők nagyobb arányban jelenjenek meg a közbeszédben és a döntéshozatali folyamatokban is. Ott kell lennünk konferenciákon, kerekasztal-beszélgetéseken és egyéb szakmai eseményeken. Tudom, hogy jelenleg ez a terület még jórészt férfiak által dominált, és nem is holnapra kell megoldani.
Minden vezető felelőssége, hogy törekedjen a nemi diverzitásra: keressék, hívják meg és támogassák a női szakértőket és hangokat.
Az oktatási rendszer átalakítása is elengedhetetlen. Laura Bates könyvének egyik kulcsfontosságú javaslata, hogy
a tanárképzésben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a digitális kompetenciák fejlesztésére, beleértve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai és morális kérdések oktatását is. A finanszírozást a nagy technológiai cégek profitjából származó adókból lehetne biztosítani – ez már csak azért is fair megközelítés, mert ezek a vállalatok jelentős haszonélvezői az AI fejlődésének.
Gyakran hallani azt a tanácsot, hogy a nők legyenek óvatosabbak azzal, mit osztanak meg a közösségi médiában. Ezzel azonban két okból sem értek egyet. Egyrészt,
a technológia ma már lehetővé teszi, hogy a legártatlanabb képek alapján is élethű deepfake tartalmak szülessenek.
A vizuális manipulációhoz nem botrányos képre, hanem elegendő vizuális mintára van szükség, így az óvatosság önmagában nem nyújt védelmet.
Másrészt pedig nem az áldozatok viselkedését kell először átkereteznünk, hanem az elkövetőkét. A technológiai bűncselekmények elleni fellépéshez olyan jogrendszerre van szükség, amely világos, szigorú, elrettentő, és amit a digitális térben is felkészült szakemberek képesek érvényesíteni.
A vállalatok szerepe is kulcsfontosságú. Az AI bevezetését nemcsak technikai, hanem etikai kérdésként is kell kezelni.
Az AI tréningek során fontos lenne időt szánni arra, hogy a munkatársak felismerjék, milyen erkölcsi dilemmák merülhetnek fel a technológia használata során, és hogyan lehet ezeket felelősen kezelni. Ez nemcsak a nők helyzetét javíthatja, hanem hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb digitális ökoszisztémához is.
Judit korábbi cikkét a nők helyzetéről az AI forradalom korszakában itt olvashatod:
Szekeres Judit: „Egy férfiaknak épített világban élünk. Az AI pedig tovább torzítja a helyzetet”
Kiemelt kép: AdobeStock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy támogató sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. De egy naponta frissülő online magazit előállítani pénzbe kerül. Hiszen fizetjük az újságíróinkat, a szerkesztőnket. Segíts, hogy továbbra is írhassunk! Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
