Százhárom éves korában csütörtökre virradóra elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka. Élete igazi regény volt, bújkálással, titkos szerelemmel, szökéssel és mindvégigi a sport szeretetével.
Szívelégtelenség és légzési nehézségek miatt még decemberben, kritikus állapotban szállították kórházba.
A német megszállás majdnem tönkretette karrierjét
Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten. Nevüket a család később Keletire magyarosította. Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt.
Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották minden sporttevékenységtől. Nagy jövőt jósoltak neki tornászként, ám a német megszállás miatt a túlélés került mindenek elé. Ezt az időszakot Juhász Piroska néven Szalkszentmártonban vészelte át, ahol futással tartotta fent állóképességét.
Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
Első férje Sárkány István magyar tornász és olimpiai tornabíró volt, akivel 1944 és 1950 között voltak házasok. Férje is megjárta Mauthausent, ahonnan csonttá soványodva keveredett haza. Kaptak a Dob utcában egy lakást, odavették a mamát, és újrakezdték az életüket.
Keleti Ágnes szűcssegédnek állt, majd a lőszergyárban kapott munkát, a nyilas rémuralom idején pedig a városparancsnok-helyettes cselédje is volt. Mindössze két évvel az 1948-as londoni olimpia előtt kezdte meg a felkészülését, ám két héttel a versenye előtt bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, Helsinkiben már semmi nem állította meg: talajon olimpiai bajnok lett, csapatban ezüst-, felemás korláton és kéziszercsapatban bronzérmet nyert.
1950-ben elvált férjétől, amiben vélhetően az is közrejátszott, hogy megismerkedett élete – egyik – nagy szerelmével, Kutas Istvánnal, a magyar sport teljhatalmú irányítójával. Mindez azonban titkos kapcsolat maradt, mert Kutas nős ember volt, és a „szocialista erkölcs” nem engedte meg a házasságon kívüli kapcsolatot.
Pályafutása végén ért a csúcsra
Keleti Ágnees 1947 és 1956 között összesen 46 magyar bajnoki címet szerzett, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett.
Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.
1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is gyűjtött, mindezt részleges Achilles-ín-szakadással. Gőzerővel készült a melbourni olimpiára.
„Azt hittem, hogy már túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy győzhessek. Még most sem hiszem el, hogy ennyi aranyérmet nyertem” – idézte Keleti Ágnes szavait a Fejér Megyei Hírlap 1956. decemberében.
Az ekkor 35 éves Keleti összesen öt olimpiai arannyal, három ezüsttel és két bronzéremmel fejezte be pályafutását a melbourni olimpia után.
Az olimpiai bajnok nem tért haza
A korabeli újságok gyakorlatilag tényként közölték, hogy Keleti Ágnes hazatér Ausztráliából, majd 1956. december 18-án a Fejér Megyei Hírlap már arról írt, az olimpiai bajnok tornász egyedüliként külön engedélyt kapott rá, hogy később indulhasson vissza Magyarországra. De nem jött. Rövid ideig Ausztráliában élt, ahol a nővére is, majd Izraelben telepedett le, ahol ahol főiskolai tanár és edző volt. Itt ismerte meg második férjét, Bíró Róbertet, akitől két fia született, Dániel és Rafael.
Először 1983-ban tért vissza Magyarországra a tornász világbajnokságra, majd a rendszerváltás után egyre gyakrabban jött. Később lakást is vett magának és fiainak. Utolsó éveit Budapesten, egy belvárosi lakásban élte le két gondozójával.
2022-ben Oláh Kata filmrendező forgatott Keleti Ágnesről filmet Aki legyőzte az időt címmel, amely bemutatta a magyar és a nemzetközi sport egyedülálló alakjának életét.
Kiemelt kép: Fortepan/Márton Ernő, cikkbeli kép: MTI
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
