Torta nélkül nem szülinap a szülinap. Vagy mégis? Mit tegyünk, ha a gyermekünk már nem vágyik a szokásos ünnepi menetrendre? Készítsünk tiramisut! A Terézanyu- és kétszeres amatőr Ország Cukormentes tortája különdíjas szerzőnk, Raffer Gabi most megmutatja, ő hogy csinálja.
„Micsoda?! Nem eszik húst?! Nem baj, majd sütök bárányt!” – hangzott el a legendás mondat a Bazi nagy görög lagzi című filmben, amikor a főszereplő bemutatta vegetáriánus vőlegényét a nagynénjének. Hasonló reakciót váltott ki belőlem Emma lányom válasza, amikor megkérdeztem, milyen tortát készítsek a születésnapjára.
– Semmilyet, nem kell.
– Micsodaaaa, nem kell?! Olyan nincs, hogy nem kell!
19 éve sütöm a tortákat, 15 éve kettőt is, téli születésű lányaim miatt ezzel kezdve az évet.
A tortasütés a lányaim érkezésével vált az életem részévé. Egyértelmű és természetes volt, hogy a születésnapjuk nem múlhat el szülinapi torta nélkül.
És most itt állok azzal, hogy nem kell. Nem, mert…. és jöttek az elfogadható indokok. Na de én mit kezdjek a kezemmel, ami ugyan éppen rehabilitáció alatt áll, mégis hajtja a vágy, hogy tortát készítsen?
Majd csinálok tiramisut!
Nem is akármilyet! Ezt a receptet még Emma születése előtt tanulhattam meg az Olasz Intézet alagsori konyhájában. Most szerettem volna személyessé és ünnepivé tenni, ezért az ünnepelt egyik kedvenc aprósüteményét vettem alapul. Az estikét. Még a neve is bájos ennek a végtelenül egyszerű piskótának.
És hogy miért estike? Mondom.
4 egész tojást keverőtálba ütünk, hozzáteszünk egy csipet sót és 34 dkg porcukrot, majd magas fordulatszámon kikeverjük. Az eredeti recept szerint ezután 36 dkg lisztet szitálunk hozzá, az ünnepi mivoltát viszont én most egy kis mandulaliszttel adtam meg. 10 dkg mandulalisztet és 26 dkg sima lisztet kevertem a masszába. A sűrű masszát sima végű nyomócsővel ellátott habzsákba kanalaztam, és két sütőpapírnyi felületre adagoltam a tésztapamacsokat. Majd egész éjszakára az étkezőasztalon hagytam száradni, bőrösödni a tésztát – innen a név.
Másnap, amíg kortyolgattam a reggeli kávém, 170 fokos sütőben helyes kis sipkákat sütöttem belőlük. Ezeket a piskótasipkákat mártogattam kávéba és tálaltam a mascarponés krémmel ünnepi desszertként.
A krém:
10 db tojást kettéválasztunk. A tojások sárgáját 7 evőkanál cukorral kihabosítjuk, majd hozzáadunk 500 gramm mascarpone sajtot. A tojások fehérjét csipet sóval habbá verjük és óvatosan a sajtos krémhez forgatjuk. 2 evőkanál Amaretto likőrrel ízesítjük.
A kávégépből leengedünk 4 adag eszpresszót, és a forró kávéba egyesével beáztatjuk az első adag piskótát. Ez a művelet egy lazább piskóta esetén nem tart tovább 3 másodpercnél, az estikénk viszont masszívabb tészta, így kicsivel több időt szánjunk az áztatásra. A tál aljára sorakoztatott áztatott piskótákra kanalazzuk rá a sajtkrémet, majd tegyünk újabb adag áztatott piskótát a krémre, azután ismét krémmel fedjük le, végül pár órára tegyük a hűtőszekrénybe összeérni. Tálalás előtt kakaóporral hintsük meg.
A fenti adag éppen annyi tiramisut adott ki, hogy jutott egy tállal a barátokkal való ünneplésre és itthonra is maradt. Ráadásul azt hiszem, kóstolás után az is kárpótolva érzi magát, aki ágyba bújás előtt még a konyhában időzik az estikékkel, hiszen másnap akár még energiát is nyerhet a kávés édességből.
Nyitókép: A szerző felvétele.
