Minden szülőnél elérkezik az a nap, amikor szemünk fényét először kísérjük be az óvoda kapuján, ahol egy három (vagy négy) esztendős kaland kezdődik számára. Az utolsó teljesen gondtalan időszak az iskola előtt. De vajon honnan tudjuk, hogy hol lesz jó helye a gyereknek? Mit kéne mérlegelnünk a választásnál? Milyenek lesznek az ovis mindennapok? Tényleg minden betegséget hazahoz majd a kicsi? Tiltott dolog a pelus? Lehet cumizni a délutáni alvásnál? Minden fontos kérdésre választ adunk a szakember segítségével!
– Frissen költöztünk a környékre, fogalmam sem volt, hogy melyik óvoda lenne jó a gyerekemnek. Emberléptékűt akartam, de tanácstalan voltam, hogy melyik lesz az igazi. Elmentem a nyílt napokra, a szülői értekezletekre, olvastam a helyi csoportokat, mégsem jutottam előrébb. Aztán egy kicsi, barátságos három csoportos óvoda mellett döntöttem. Egyetlen mozzanat miatt. A nyílt napon az egyik ovis kisfiú elesett és sírni kezdett. Az óvónéni odaszaladt hozzá, felkapta, megölelte és folyamatosan beszélt hozzá. A jelenet után odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy melyik csoport az övé. Így került a fiam a Szőlő csoportba – meséli kolléganőm a óvoda választásukat, amely mindenkinél legalább akkora tortúra, mint a bölcsi vagy az iskola választás. De hogy is megy most az óvoda választás?
– Azok a gyermekek, akik az adott évben augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket, szeptembertől óvodakötelesek. Van lehetőség felmentési kérelemmel élni, ezt a tárgyév áprilisáig kell benyújtani a megfelelő formanyomtatványon, védőnői és óvodaigazgatói nyilatkozattal. Hogy érdemes-e még egy évet otthon tartani a csemetét, ez számos tényezőtől függ és minden esetben egyéni mérlegelés szükséges – kezdi Molnár Mariann, az Albertfalvai Óvoda függetlenített óvodaigazgató-helyettese.
Felmerül a kérdés, vajon mi alapján érdemes óvodát választani? Egyáltalán lehetséges, hogy olyan oviba jelentkezzünk, amelynek nem tartozunk a körzetébe?
– A szülők számára nagy hangsúllyal bír a logisztika, fontos, hogy közel legyen az intézmény a lakóhelyhez. A másik, ami alapján döntenek, az az óvodapedagógus személye, hiszen nem mindegy, ki lesz az a felnőtt, aki fogadja majd a kicsit.
Ezen kívül számításba veszik a tárgyi feltételeket, a külső-belső környezetet, az udvar felszereltségét, rendezettségét. Az is felmerül, hogy milyen külön foglalkozásokra van lehetőség az óvodában, hiszen egyszerűbb, ha helyben van minden. Manapság szinte minden óvodának van honlapja, aktuális információkkal feltöltve, itt fellelhető a legtöbb információ. Az is fontos, hogy a szülők látogassanak el a nyílt napokra, ezek az alkalmak nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerjék az óvodapedagógusokat és megnézhessék az intézményt.
Rengeteg tapasztalatot megosztanak az anyukák a közösségi oldalakon, különféle helyi csoportokban, ott szintén lehet tájékozódni, de akár a játszótéren vagy éppen ismerősökön keresztül is.
A fő szempont, hogy az adott óvoda köteles felvenni a körzetébe tartozó, 3. életévüket betöltött gyermekeket. Ezen túl, ha van férőhely, akkor tudnak fogadni más körzetből is piciket.
Javaslom a szülőknek, hogy bárhol is tervezik az ovikezdést, mindenképp jelentezzenek a körzetes intézménybe is, mert különben könnyen megeshet, hogy a végén kétségbeesetten kell helyet keresgélni.
Aztán itt az örök kérdés: vegyes csoport vagy korosztályos? Mindkettővel van tapasztalatom, de egyik mellett vagy ellen sem foglalnék állást. Az óvodapedagógusoknak mindkét esetben más szempontokat kell figyelembe venniük tervezéskor, szervezéskor. A legfontosabb kérdés a szülők részéről, hogy egy vegyes csoportban fel tudnak-e készülni az iskolára. A válaszom határozott igen, ez mindenhol megtörténik. Valójában a „felkészítés” már 3 évesen kezdődik, hiszen a szocializáció is ennek fontos eleme. – mutat rá Molnár Mariann.
– Az óvodákban az utolsó évben készülnek az első osztályra, ott már a feltételek is szigorúbbak (például érkezés, hiányzások, stb.). A másik, ami fel szokott merülni, hogy a nagyok nem „esnek-e vissza” bizonyos dolgok tekintetében, ha apróságok is vannak a csoportban. Nem, nem esnek. Ha időnként „elmennek babásba”, akkor az óvónéni nagyon ügyesen visszatereli őket a helyes irányba – mondja a szakember.
Mariann elárulta, hogy azok a csemeték, akik jártak bölcsödébe, már megismertek egyfajta közösségi szabályrendszert, rutint, napirendet. Talán kicsit könnyebben illeszkednek be és picit önállóbbak. Természetesen nekik is lehet nehéz a beszokás, hiszen új hellyel és új emberekkel kell megismerkedniük.
– A mi intézményünkben általában 3 nap a beszoktatás, ez egy folyamat. Ezeken az alkalmakon nem csupán a gyermeknek, hanem a szülőnek lehetősége van megismerkedni a szokásrendszerrel, a szabályokkal. Nem mondom, hogy időnként nincs sírás, de ez természetes. Sőt, az is, ha az elején jókedvűen jön a kiscsoportos, aztán néhány hét múlva kezd pityeregni. Ekkor jön ugyanis rá, hogy ide muszáj járnia. Nehéz az is, amikor valaki már majdnem beszokott, aztán jön egy betegség és szinte kezdhetjük elölről.
Szabályok óvoda kezdésnél
Melyek azok a szabályok, amelyeket meg kell szoknia a kicsinek? Egyáltalán, mit kell tudnia addigra, mire először átlépi a csoportszoba ajtaját?
– Lényeges a szobatisztaság kérdése. Fontos lenne, hogy a kezdésre legalább nappal jelezze a gyermek, ha mosdóba kell mennie és idegenek előtt is merjen szólni! Az éjszakai szobatisztaság ráér később is. Viszont balesetek így is előfordulhatnak, ezért mindig rengeteg váltóruhát kérünk. Sokan „félnek” a délutáni alvástól, hiszen sok gyermek már kétévesen sem fekszik le ebéd után. Nálunk csendespihenő van délben, ez körülbelül kétórás időszak. Ilyenkor az óvónénik kellemes feltételeket teremtenek a pihenéshez, a csoportszobában félhomály van, mesét olvasnak, altatódalokat énekelnek, és ha valaki igényli, odaülnek mellé.
A kicsiknek nem kötelező aludniuk, de pihenésre szükségük van, kell, hogy megpihenjen az idegrendszer, hiszen rengeteg inger éri őket egész nap.
Természetesen, az ovikezdéskor késsel-villával még nem kell tudnia étkezni egy háromévesnek, de az fontos, hogy a kanalat önállóan meg tudja fogni, és pohárból igyon (de ne csőrösből!). A cumit az elején alvásnál engedni szoktuk, de napközben nem, egyébként nem is javasolt, sem a fogorvos, sem a logopédus nem ajánlja. Az is jó lenne, ha már történne kísérlet az önálló öltözésre. Nem baj, ha nem tökéletes és lassan megy, majd belejönnek! A kis társaikat látva egyébként is megvan a motiváció és természetesen a kollégák is mindenben segítenek a gyerekeknek.
Ha a gyermek közösségbe jár, elkerülhetetlen, hogy mindenféle betegséggel találkozzon, erre nehéz felkészülni. Persze, lehet szedni vitaminokat, illetve a nyári szünet alatt fel lehet tölteni a D-vitamin raktárakat, ám így is kivédhetetlenek a fertőzések.
Molnár Mariann szerint elengedhetetlen, hogy a gyermekek minél többet tartózkodjanak friss levegőn, és egyenek rengeteg zöldséget, gyümölcsöt! Illetve, szintén fontos, hogy otthon nyugodt légkör vegye őket körül, ha feszültség van, az gyengíti az immunrendszert.
Ahogy közeleg a szeptember, egyre nő az izgalom, és ezt célszerű örömteli várakozásként megélni.
– Óvodakezdés előtt, főleg nyáron a gyermeknek legyen egy kialakított napirendje, ami biztonságérzetet ad neki, amihez igazodni tud. Az oviban is lesz napirend, így már nem lesz számára idegen. Hasznos lehet nyáron néha elsétálni az intézmény felé, bekukkantani az udvarra, akkor lehet látni, milyen önfeledten játszanak a gyerekek.
Az első szülői értekezlet júliusban szokott lenni nálunk, itt elmondjuk, mit érdemes beszerezni szeptemberre. Célszerű ezeket a dolgokat – például oviszsák, tornaruha, váltócipő – a gyerekkel együtt megvásárolni, ez már egyfajta pozitív várakozás. És ha ősszel mi magabiztosan, örömmel engedjük el őt reggelente, akkor ő is hamar megtanulja, hogy az ovi nemcsak kötelesség, hanem élmény – és egy csodás kaland kezdete – mondja Molnár Mariann.
nyitókép: Adobe stock
2025. Május 15-én újra Női Váltó Fesztivál! A részleteket és a jegyeket itt találod!
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
