Szerencsés az a nagycsoportos gyereket nevelő szülő, aki számára nem okoz fejtörést ez az időszak, mert ez azt jelenti, hogy tankötelezett gyereke iskolaérett és ebben mindenki egyet is ért.
Én magam két gyerekemmel is átéltem ezt a helyzetet. Az első esetén nem volt kérdés, hogy hatévesen (februári) menjen iskolába, de hozzáteszem, hogy a nagycsoport alatt végig, hetente egyszer képességfejlesztésre jártunk (magánúton), ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nyugalommal suliba engedjem. A kisebbik már kacifántos volt (ADHD), mégis őt a magas értelmi képességei okán javasolták egyértelműen suliba hatévesen (májusi).
Megkértem hát Kásáné Sulyok Ágnest, a XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Gyöngyszem Tagóvoda intézményvezetőjét (a mi Ági néninket, mindkét fiam imádott óvónénijét), hogy beszélgessünk egy kicsit erről a kérdéskörről. Ráadásul az ő szava, több mint 30 éves tapasztalattal a háta mögött abszolút mérvadó a kérdésben. Rá is világított gyorsan a nehézség gyökerére, ami tömören és röviden így szól:
– A szülő valamiért nagyon szeretne valamit. Vagy vinni, vagy nem vinni. És amellett kardoskodik.
A harcnak nyilvánvalóan semmi értelme nincs ebben a témában, így igen fontos, hogy partneri beszélgetések szülessenek, sőt mi több szoros bizalmi kapcsolat, már a beszoktatástól. Ági néni ebben látja a kulcsot: kommunikáció, őszinteség és bizalom. – mutat rá Kásáné Sulyok Ágnes.
Hogyan lehet ezt elérni?
– A járható út az, hogy már a kiscsoport elején, a beszoktatás alatt a szülő korrekt információkat oszt meg velünk. Mit csinálnak otthon? Mire figyelnek? Hogy alakult a mozgásfejlődés?… Ez az anamnézis nagyon fontos számunkra, mondhatni egy olyan mankó, ami megkönnyít sok mindent. Ettől a pillanattól datálódik a bizalmi viszonyunk a szülővel.
Sokszor az hangzik el, hogy a nagycsoport az iskolára való felkészítés, de én nem így érzem és nem is így dolgoztam 30 évig.
A legelejétől kezdve kell építkezni. Mindig azt nézem, hogy az adott korosztályt tekintve mit tudok elérni a gyerekkel. Nagyon fontos, hogy a bármilyen észrevételünket vegyék komolyan a szülők. Sokszor fel kell vennem azt a bizonyos kesztyűt, hogy leüljek a szülővel és kiemelve nyilván a gyermek értékeit, de tájékoztassam arról, hogy miben van a gyereknek támogatásra szüksége. – mutat rá Kásáné Sulyok Ágnes.
Tehát azt mondod, hogy már háromévesen nagyjából lehet előre látni, hogy mikor lesz iskolaérett egy gyerek?
– Nekünk fontos sorvezető, hogy kimaradt-e pl. valami a mozgásfejlődésből. És tényleg vannak olyan jelek, hogy egy óvónéni látja, ha elmaradás van.
- Figyel az a gyerek?
- Érti amit mondok?
- Vagy szó szerint értelmez mindent?
- Felfogja azt, hogy hozd be a poharat és töltsd meg félig? Vagy csak a pohárig jut el?
- Jó a beszédértése?
- Vagy esetleg hallás problémája van?
Nem mindig kognitiv képességbeli problémák vannak, hanem akár szervi akadályok. Volt olyan nembeszélő kiscsoportos kislányom, akinél felmerült bennem a hallásprobléma. Három hét múlva megműtötték a fülét és aztán elkezdett beszélni. Nem szeretnék belemenni a védőnői, gyerekorvosi területekbe, de fontos lenne egy szorosabb együttműködés. – avat be a szakember.
– Egy sajátos nevelési igényű gyermek esetén meg kell adni a lehetőséget, hogy felfejlődjenek, utolérjék magukat. A XIII kerületi Egyesített Óvoda nagy figyelmet fordít a közös munkára a különböző intézményekkel.
Elindul most a bölcsődék és óvodák közötti szoros együttműködés, ezen kívül a szoros kapcsolatot ápolunk a Szakszolgálattal, Prevenciós központtal, felvettük a kapcsolatot az Autista mintaházzal….. így már jóval hamarabb tudunk akár SNI-s, akár BTMN-es gyermekről, (pl bölcsödéből jön) még mielőtt hozzánk kerülne. És ez nagyon jó!
Az együttműködés célja, hogy felkészülten tudjuk fogadni a gyermeket, családot. Mire megkezdi az óvodát, már ismerjük a gyermek jellemzőit, a család szokásait. Ezzel nagyban meg tudjuk támogatni a gyermek beilleszkedését és hamar elnyerjük a család bizalmát is. – tudjuk meg Kásáné Sulyok Ágnestől.
Mi a helyzet az SNI-s gyerekekkel?
– Kezdjük ott, hogy rengeteg a tehetségígéretes és egyre több SNI-s gyermekünk van. Mi győzzük meg sokszor a szülőt, hogy menjenek kivizsgálásra és pontosan azért, mert akkor megkapja azt a fejlesztést, ami kell! Ha nincs papír, nincs szakember. Szerencsére a mi kerületünk stabil van ellátva szakemberekkel, minden óvodában van fejlesztő pedagógus.
Jár logopédus, pszichológus, gyógypedagógus. Iskolaérettség esetén a mérvadó a szakértői papír, ( kijelöli a megfelelő iskolát, a fejlesztendő területeket…) a gyermekhez járó gyógypedagógus véleménye és persze az óvodapedagógusok véleménye. A legfontosabb az együtt dolgozás, együtt gondolkodás. – mondja a szakember.
De mondhatjuk, hogy a szülő a kulcs?
– A bizalmi kapcsolat kettőnk között. Ez három év teljes folyamata, amiről beszélgetünk, nem pedig egyetlen momentum. Nagyon sok szülő a saját gyermekével is teljesen képben van, de tapasztaljuk az ellenkezőjét is. Mert az otthoni közeg és az óvodai közeg ég és föld tud lenni. Mi mást látunk, mint a szülő. És ebben a konkrét kérdésben abszolút mérvadó, hogy egy 25 fős közegben hogy viselkedik a gyerek.
Én óvodapedagógusként azt mondom, hogy a közösségben való viselkedés, a szociális kompetenciák jelenléte, érettsége nagymértékben hozzájárul az iskolaérettséghez.
Mert pl. mi arra vagyunk ráhangolódva, hogy amit már tud a gyerek, nem fogjuk megcsinálni helyette.
A szülők azzal teljes mértékben tisztában vannak, ha adott év augusztus 31-ig, aki betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik. De muszáj elmondanom, hogy óvónőként nagyon sajnálom, hogy azt a bizonyos május 31-et eltörölték, mert az sokkal inkább igazodott a gyermekek természetes fejlődésének üteméhez.
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a tankötelezettség nem egyenlő az iskolaérettséggel! – tudjuk meg Ágnestől.
Szakmailag melyek az erős indokok arra, hogy maradjon plusz évet a gyerek óvodában?
– Az iskolaérettség megítélése összetett dolog, ehhez a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. De ha ez segítség a szülőnek, akkor máris sorolok példákat, hogy mely esetekben indokolt szakmailag a további egy év óvoda:
- kitartó figyelem hiánya
- gyenge emlékezőképesség
- fejletlen beszéd és beszédértés
- sorrendiséggel kapcsolatos bizonytalan gondolkodás
- nehézkes szabálykövetés
- fejletlen mozgáskoordináció
- nem megfelelő térérzékelés
- nincs monotóniatűrés
- fejletlen időészlelés
- gyenge alkalmazkodóképesség
- érzelmi kiegyensúlyozatlanság
|
2024. január 18-a az iskolakezdés halasztási kérelmek beadási határideje. Amennyiben a szülő a kérvényét alátámasztó dokumentumokat szerezne be, azokat legkésőbb decemberig elő kell teremtenie. Fontos mérlegelni, hogy ez azt jelenti, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat végzők is majd 1 évvel előbb nyilatkoznak a gyerekről, mint hogy iskolát kezdene. |
Kinek ajánlott ez valójában?
– Ez a legnagyobb kérdés, mivel a halasztási kérelemre januárban van lehetőség, ezért ahogy már mondtam, az elmúlt két és fél évben a szülő és az óvodapedagógus között olyan bizalmi és együttműködő kapcsolatnak kellett kialakulnia, ami alapján nem is kérdés, hogy megy vagy nem megy iskolába a gyerek.
Legjobb, ha közös gondolkodásból születik egy kérvény. – hangzik a válasz Kásáné Sulyok Ágnestől.
Volt-e olyan szülő, aki ragaszkodott az iskolakezdéshez, de te nem ajánlottad?
– Volt, de megbánta.
Volt-e olyan, aki nagyon vissza akarta tartani?
– Volt és megbánta. Ez most nem feltétlenül az én érdemem.
Borzasztó korai, hogy januárban kell kérvényezni a maradást, de higgyék el nekem, hogy szeptember 1-ig nem csak centiben és kilókban, hanem mindenben hatalmasat ugrik a gyerek. Becsúsznak a fiókok a helyükre és összeáll minden benne.
Előfordul, hogy azért kérik a szülők a plusz egy évet, mert idejár a kistestvér vagy ne adj isten a gyerek maradni akar, mert a barátja is marad… Szerintem ezt nem lehet megtenni egy gyerekkel, mert október végére, november elejére ez a gyerek motiválatlanná válhat itt az oviban.
Mit jelent, hogy motiválatlan egy gyerek?
– Ez pontosan azt jelenti, hogy unatkozik, megváltozik a viselkedése, eljöhetnek magatartásbeli problémák.
Akire azt mondjuk, hogy ne tartsa vissza, az higgyen nekünk.
Általában a szülő félti iskolába engedni a gyerekét?
– Sokszor mondja a szülő, hogy “de milyen nehéz lesz az első osztály”! Igen, de képes lesz rá a gyerek! Viszont fontos, hogy ne azt várjuk el, hogy minden gyerek ötös legyen! Ez még egy hatalmas probléma. Valahogy a szülő elvárása a gyerek felé a másik legnagyobb nehézség. A kulcs, hogy tekintsük a gyereket egy önálló individuumként. Ne hasonlítsuk se magunkhoz, se a testvérhez, se a szomszéd gyerekhez. Mert minden gyerek egy csoda! És mennyi csoda van bennük!
Végez-e az óvoda iskolaérettségi vizsgálatot?
– A kerület óvodáiban egy évben kétszer töltünk ki a gyermekek kompetenciájára vonatkozó értékelést, amit a szülők emailen kapnak meg. Ezt követi a fogadóóra, ahol ezt át lehet beszélni. Tagóvoda vezetők, Munkaközösség vezetők, és az Intézmény vezetői ezt most újratervezték, és így a szöveges értékelés helyett színkódokkal jelezzük, hogy egy bizonyos területen, hogy áll a gyerek.
Egyértelműen látják a szülők is, hogy mely területre kell jobban odafigyelni. Maszek alapon természetesen viheti a szülő iskolaérettségi vizsgálatra a gyereket. Sajnos viszont itt sokszor az kerül a papírra, amit a szülő látni szeretne.
Sokszor hallani, hogy egy szülő megbánja, hogy hatévesen iskolába ment a gyereke…
Jogos. De az iskoláknál most lehetőség van újrakezdeni az első osztályt. Nincs nyoma, nem „megbukott” a gyerek, hanem ez egy közös döntés a szülő, és tanítója részéről. Ha ez megfelelően van tálalva, akkor ez senkinek nem fog traumát okozni.
Nyilvánvalóan egy nulladik, átmeneti év nagyon jó megoldás lenne. És az is jó, hogy van már sok magániskola, sokkal rugalmasabb követelményrendszerrel, interaktívabb tanórákkal, inkluzív szemlélettel van a gyerekek felé. Bár sajnos pont nem azok tudnak ide bekerülni, (főleg anyagi gondok miatt) akiknek a leginkább szükségük lenne rá
Én az örökbecsűt tudnám mondani még mindig: menjen el iskolákba a szülő és nézze meg a pedagógust. Kivel lenne meg a gyerekének a kémia? Magam részéről inkább egy szerető pedagógus vályogházába vinném be a gyereket, mint bármilyen csilli-villi iskolába.
ITT TALÁLHATÓ SEGÉDLET A KÉRVÉNYHEZ
KÖTELEZŐ BEISKOLÁZÁS FACEBOOK CSOPORT
Fotó: AdobeStock
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
