Szülőnek lenni eddig sem volt kis feladat, de ma még nagyobb kihívásokkal nézünk szembe, amikor olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek a mi gyerekkorunkban nem is léteztek. De mi történik, ha egy egy olyan jövőre szeretnénk a legjobban felkészíteni a gyerekeinket, amiről őszintén szólva csak halvány sejtéseink vannak? Az Edisonplatform utánajárt.
Az Edisonplatform célja, hogy segítse a mai szülőket abban, hogy tudják, hogyan lehet felkészülni a jövőre, milyen tudás és készségek lesznek fontosak, és hogyan tudnak tudatos szülőként elébe menni a kihívásoknak. – Az Edison100-as lista segít a magyar szülőknek abban, hogy megtalálják azokat az innovatív, gyerekeket fejlesztő kezdeményezéseket, akik jövőbarát tudást és kompetenciákat segítenek elsajátítani. Idén is keressük a legizgalmasabb kezdeményezéseket, és erre a listára várjuk a szülők jelölését is május 7-ig – mondta el Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.
Az Edisonplatform Gemius Hungaryvel közös országos reprezentatív kutatása azt vizsgálta, mit gondolnak a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, arról, vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra van szükségük a gyerekeknek, hogy felnőve megtalálják majd a boldogságukat, és vajon mit gondolnak arról, szülőként ők mit tudnak értük tenni.
Toplistás félelem: kiszámíthatatlanság és klímaváltozás
Hogyan lehet a gyerekeket felkészíteni egy kiszámíthatatlan jövőre? Ez a magyar szülők aggodalma, 10-ből 8 szülő ezt az általános félelmet fogalmazta meg a jövő kapcsán. Emellett a toplistás félelmek között szerepel a klímaváltozás és a társadalmi instabilitás is.
Az anyukák jobban aggódnak, mint az apukák, jobban foglalkoztatja őket a munkaerőpiac átalakulása és a csökkenő állásbiztonság is.
Az érem másik oldala, a jövő pozitív lehetőségei erősen hátrányba kerültek a félelmekkel szemben, de a legoptimistábbak azt fogalmazták meg lehetőségként, hogy a digitalizációnak köszönhetően könnyebbé válik a tanulás, és azt is látják, hogy a mai gyerekek talpraesettebbek és önállóbbak.
Nem tudjuk, hogyan alakul át a munka világa
Nagyon megoszlanak a szülői vélemények annak kapcsán, hogy – nagyon leegyszerűsítve – jobb vagy rosszabb lesz a munka világa, mire a gyerekek felnőnek, de a szülők inkább pesszimisták: a munka világában is csökkenő biztonságra és akár kevesebb állásra számítanak (77%). Mire lehet egy ilyen helyzetben építeni?
A totális bizonytalanság mellett két dologban értenek egyet a magyar szülők, az egyik az, hogy a munka jövője arról szól, hogy folyamatosan tanulnunk kell és képeznünk magunkat (96 százalékuk értett egyet ezzel az állítással), és nem is tévednek ezzel kapcsolatban. A másik pedig, hogy minden munkához szükség lesz számítógépes ismeretekre, a szülők 88 százaléka érzi, hogy a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt elengedhetetlen lesz a digitális írástudás.
Orvosnak tanulj, édes gyerekem!
Legalábbis ezt tartják a legjövőállóbb szakmának a magyar szülők, 10-ből 8 magyar szülő ezt választotta betonbiztos szakmának, a dobogón a tanárok (57%) és az informatikusok (48%) kaptak még helyet.
A mostani helyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a két erősen frontvonalban lévő szakma – az orvos és a tanár – ennyire kiemelkedő helyen végzett a rangsorban.
A szülők gondolatai két irányba indultak el, a “verhetetlen klasszikusok”, mint az orvos, informatikus, jogász mellett a kétkezi szakmák, az igazán jó szakemberek értékállósága mellett tették le a voksukat.
Kitartás és problémamegoldás
A magyar szülők is látják, mennyire fontosak azok a képességek és kompetenciák, amelyek egy változó világ változó kihívásaira készítik fel a gyerekeket. A tavalyi évhez képest változás a prioritások listájában, hogy előreugrott a kitartás és a problémamegoldás.
Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy egy éve kell kitartóan helytállniuk egy krízishelyzetben, és ha a digitális oktatásra való átállásra gondolunk, a megoldandó problémákban sincs hiány. A kreativitás, a kezdeményezőkészség és a nyitottság a lista végére szorultak, pedig fontos szerepet játszanak abban, hogyan tudnak (nemcsak) a gyerekek helyt állni a jövőben.
Kulcs a megküzdés képessége
A jövőbarát kulcskompetenciáknak a megszerzésében a szülői háttér szerepe kritikus – a szülők egyértelműen a saját felelősségüknek érzik, hogy a kitartást, a kudarcokkal való megküzdés képességét vagy az érzelmek kezelését megtanítsák gyerekeiknek, és emellett persze sok minden mást… Az iskolára bízzák a tárgyi tudást vagy a nyelvek átadását, miközben azt is látják, hogy sok helyen van közös felelősségük. Egy biztos, hogy a kutatások azt mutatják, a szociális és érzelmi készségeket tanítani lehet tantermekben vagy otthon, de akkor a leghatékonyabb, ha mindkét környezetben fejlesztik ezeket a készségeket.
Szürke zónának tűnik, hogy kinek is a felelőssége, hogy a gyerekeket segítsék a digitális térben való eligazodásban, csak minden negyedik szülő érzi, hogy neki ezzel “dolga van”, inkább az iskolában (50%), iskolán kívüli képzésekben (30%) és a barátokban/kortársakban bíznak (32%). Másik hasonlóan kérdéses terület, hogy kinek a felelőssége, hogy a gyerekek megtalálják, miben tehetségesek: a szülők mintegy fele érzi ezt saját felelősségnek, és felük gondolja, hogy az iskola ennek a színtere, 40% szerint ez a gyerek felelőssége is.
Legyen a tanulás élmény!
A szülők szerint az iskola legfőbb feladata a tárgyi tudás átadásán túl, hogy fejlessze a gondolkodást és megszerettesse a tanulást. Ha a magyar szülők három dolgot kérhetnének az iskoláktól, azok a következők lennének: legyen élményeken át tanító, fókuszáljon a problémamegoldásra, és alkalmazkodjon a kihívásokhoz.
Magabiztosan a jövőbe!
– Teljesen érthető a magyar szülők bizonytalansága, ugyanakkor a félelmeinket úgy tudjuk kordában tartani, ha pozitív jövőképet és célokat fogalmazunk meg. Márpedig akármennyire bizonytalan, milyen jövőre készítjük fel a gyerekeket, iránytűként ott lebeg a szemünk előtt a jövőbarát tudás és kompetenciák, azaz az érzelmi és szociális kompetenciák térképe.
– Mit tehetnek a magyar szülők, hogy elébe menjenek a változásoknak? Egyrészt fontos minél jobban képbe kerülni, mit is jelentenek ezek a kompetenciák, mit tehetnek ezek fejlesztéséért, ösztönözni a gyerekek részvételét ilyen programokban, akár a digitális térben, akár iskolán kívül is.
Ehhez érdemes az Edison100-at, az innovatív, jövőbarát kezdeményezések listáját böngészni, amelyek ezeket fejlesztik, itt Magyarország 187 településén 154 programot találnak a szülők. Ismét elrajtol a Bridge Budapest által életre hívott Edisonplatform Edison100 kezdeményezése. Ezt a listát folyamatosan bővítjük, és ebbe a szülőket is szeretnénk bevonni: várjuk a szülői jelöléseket május 7-ig, hogy minél több fantasztikus és jövőbarát fejlesztő kezdeményezést tudjunk megmutatni – tette hozzá Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.
Fotók: Freepik.
