A Női Váltóban megosztott történetek nem csupán szavak, igazi közösséget építenek, amelynek most már én is a része lehetek. Annak, hogy ma élek, a Női Váltónak is szerepe van, mert az itt olvasott cikkek adtak inspirációt és erőt nekem, hogy 35 év alkalmazotti lét után, 50 felett váltani merjek, és elhiggyem, nekem is sikerülhet.
Kiss Zsuzsa írása
Akinek az agyára ment a munka
Nemrég szinte mindenki lebeszélt arról, hogy vállalkozó legyek: „50 felett egy nőnek, otthagyni a munkahelyét? Te teljesen megőrültél! Válság van, háború, infláció, bizonytalanság. Mit akarsz?
Vállalkozót még képen sem láttál, fogalmad sincs, hogy ez mit jelent. Maradj a fenekeden, és örülj, a jó munkahelyednek!” – mondták a szeretteim.
Én hálátlan azonban, az örülés helyett súlyosan megbetegedtem. Persze dolgoztam tovább, húztam a belem a naponta gyötrő fájdalmak ellenére. Sőt!
Úgy éreztem, mindent megteszek magamért: orvosokhoz jártam, korábban végig csináltam egy 40 napos léböjtkúrát; több mint egy hónapon át csak vizet és zöldségleveket ittam.
Vitamininfúziót kaptam. A kúrától fizikailag egyre jobban éreztem magam, de a hétköznapok stressze hamar bedarált és újra jöttek a tünetek. Pedig ekkorra már régen elhagytam a glutént és vegán életmódra tértem át, ami egy ideig segített, aztán ismét visszatért és állandósult a gyomorfájdalom.
Hiába jelzett a testem ordítva, mintha direkt nem akartam volna megérteni, mert erősebb volt a drive-om, hogy teljesíteni kell.
Megfelelni mindenkinek: a vezetőmnek, a hozzám beosztott munkatársaknak, a családnak, ismerősöknek, akik folyamatosan azt mantrázták, hogy ilyen megbecsülésben, mint most – korrekt fizetés, szolgálati autó, karácsony és újév között szabadság – soha nem lesz részem.
Totális kiégés
Végül az agyamban is találtak egy másfél centiméteres elváltozást.
A vezetői munkám stresszében sokat mondogattam akkoriban, hogy „az agyamra megy a munka”. És az agyamra ment. Az életem lett a tét.
Őszintén szembe kellett néznem azzal, hogy sosem akartam vezető lenni, de kineveztek, mert szakmailag jól teljesítettem. Igazgatóként alig jutott időm a valóban fontos dolgokra, mert elárasztottak a feladatok, az e-mailek. A vécén ülve levezetésként gyakran a hívásaimat számolgattam.
Naponta 80-110 telefonhívást bonyolítottam, a csúcs 122 hívás/nap volt. Totálisan kiégtem.
Elvesztettem az egyensúlyom. Állandóan rettegtem, hogy milyen feladatot nem csináltam még meg, hány üzenet maradt megválaszolatlanul, kit nem hívtam vissza, milyen anyagot nem írtam meg, közben folyamatosan azon aggódtam, hogy mit felejtettem el. Túl sok mindent.
Nem direkt, hanem a túlterheltség miatt, és akkor megkérdőjeleztem magam. Lehet, hogy hülye vagyok? Türelmetlen és ideges voltam, nem tudtam aludni, állandósult a gombócérzés a torkomban, fájt a gyomrom és
az összes kiégés – teszt azt mutatta, hogy azonnali segítségre van szükségem. Pontosan tudtam, hiszen nemcsak kommunikációs, hanem mentálhigiénés szakember is vagyok.
A döntés
2023 hozta a legnagyobb fordulatot az életemben.
Végleg magam mögött hagytam a „biztos” munkahelyet. Megalapítottam az első cégemet, mert rájöttem, hogy
hiába vagyok sasmadár, ha egy tyúkudvarban kapirgálok visszavágott szárnyakkal, ahelyett, hogy a magasban hasítanék.
A szabadság mámoros érzése számos, értékes, okos, intelligens új embert hozott az életembe és
egy olyan megtartó, támogató közösséget – Szintlépés közösség – amiről korábban elképzelni sem tudtam, hogy létezik.
Megerősítettem magamban az életem értelmét: segítek másoknak, ahogy eddig is tettem, de már más keretek között.
Vezetőket, vállalkozókat, sportolókat, médiaszereplésre készülőket támogatok abban, hogy felszabadultan kommunikáljanak és üzenetüket a megjelenésük is erősítse, hiszen kommunikálni nemcsak a szavainkkal lehet, hanem az öltözetünkkel is.
Beszédcoachingokat tartok azoknak, akik nehezen beszélnek nyilvánosság előtt, és felöltöztetem a legszebb színeikbe és ruháikba az embereket. Sosem gondoltam, hogy egyszer szín és stílustanácsadó is leszek, de azért vágtam bele, mert egyre többen jöttek, akik kértek, hogy hozzam ki belőlük a lejobbat.
A ducikkal különösen szeretek foglalkozni, mert pontosan tudom, milyen küzdelmet jelent túlsúlyosan csinosan felöltözni. Utálom, hogy plus size méreteket is 36-os modelleken mutatják be. Ugyan mi köze van a kettőnek egymáshoz?
Nem sietek
Az ügyfeleimtől annyi szeretetet és pozitív visszajelzést kapok, ami folyamatosan feltölt.
Megbecsültnek, szabadnak és boldognak érzem magam és ebből az energiából mindenkinek adok, aki csak kér. Lehet, hogy a világ rohan, de én eldöntöttem, hogy a hátralévő életemben csak olyan dolgokat teszek, amiket szeretek.
Nem akarok megfelelni, a szívemet követem. S bár mindig azt mondják a világ rohan, én nem sietek, ez az egyik szabályom. Nem szaladok le a boltba, hanem lesétálok, nem mosok ki gyorsan, csak a saját tempómban.
Nincs mögöttem férj, mindent magam csinálok, annak minden kiszolgáltatottságával együtt, de amikor elmegyek a Női Váltó Klub találkozóira, pontosan tudom, hogy nem vagyok egyedül.
Fekete Zsuzsa
kommunikációs és stílustanácsadó, coach. Itt találsz meg.
Fotók: feketezsuzsa.hu
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
