Barion Pixel Skip to content
Molnár Nóra pénzügyi tanácsadó, SidgeBridge

Molnár Nóra: „A pénzügyeket a legtöbb kkv-nál csak adminisztrációs tehernek tekintik, nem látják, milyen lehetőségek vannak benne”

Tudatos pénzügyek, egyenlő siker és fenntartható fejlődés. Jól hangzik, ugye? A gyakorlatban azonban a víziók sokszor kitakarják a valóságot, nem ritka, hogy a cégvezetők csak az adóbevalláskor vagy az év végén találkoznak a meglepetéseket okozó számokkal. Molnár Nóráék arra kínálnak megoldást, hogy a káoszból rend legyen, tudatos pénzügyi működéssel átláthatóbb, hatékonyabb, stresszmentesebb és már rövid távon is sokkal sikeresebb lehessen egy vállalkozás.

– Sokáig dolgoztál vezetőként pénzügyi területen. Mégis otthagytad a biztos alkalmazotti állást, hogy másoknak segíts abban, hogy megmutasd, hol megy ki a pénz a vállalkozásból.

– Tíz évig voltam pénzügyi vezető egy olyan cégnél, amely ez idő alatt nagyon sokat változott. Amikor elkezdtem ott dolgozni, inkább hasonlított egy családi vállalkozáshoz még úgy is, hogy öt országban volt jelen. Mindenki ismert mindenkit, jó volt ott lenni. Amikor eljöttem, már 21 országban volt boltunk, a tőzsdén jegyezték a céget, komoly nemzetközi jelenléttel. Az alatt a tíz év alatt sokat fejlődött, és ezáltal változott is a vállalat. Multi lett a cégkultúra, ami úgy éreztem, nem biztos, hogy az én világom. – mondja Nóra.

Nóra szerint az, hogy vállalkozni fog, nem szerepelt a tervei között. Ám egyik nap egy ismerőse megkereste. Segítséget kért.

– Az ismerősöm azt mondta, hogy egy korábbi kollégája ügyvezető lett egy cégnél, ahol rendbe kellene tennie a pénzügyeket is, de nincs benne tapasztalata. Kellene neki egy segítség tanácsadóként, nincs-e kedvem hozzá? Ez annyira passzolt, hogy egyből igent mondtam. Azonnal éreztem, hogy ez az, amit szeretnék.

Ehhez értek: hogyan lehet átlátni a rendszert, mi működik és mi nem működik.

A korábbi munkahelyemen is én alakítottam ki a működéshez szükséges struktúrákat, rendbe tudom tenni a pénzügyeket. Ebben nagy tapasztalatom van, hiszen a Pepconál az első két évben az üzletnyitásokat menedzseltem, majd a könyvelési, pénzügyi csapatot állítottuk össze, aztán pedig egy logisztikai központot is felépítettünk. Mindig volt valami új, amit létrehoztunk, és én ezt nagyon szerettem csinálni. – emlékezik vissza Nóra.

Van, akit a hideg ráz a kihívástól, mást viszont ez hoz lázba. Nóra azt mondja, hogy minél nagyobb zavar van egy cégnél, annál jobban élvezi a struktúrák kialakítását.

– Nagyon jó látni a változást. Az első közös munkánkban igazán hamar jöttek az érezhető eredmények. Két hónap után már a megbízó is látta a fejlődést. Elkezdtük átalakítani a pénzügyi folyamatokat, megnéztük, hogyan kezelik a számlákat.

Nagyon hamar sikerült annyira hatékonnyá tenni ezt a folyamatot, hogy a csapat is érezte, hogy eltűnt a folyamatos nyomás, nincsen stressz, nincsenek papírkupacok, nem kell szaladni a munka után, hiszen egy kezelhető működést tudtunk kialakítani. És ez nagyon jó hatással volt az emberekre. – avat be.

Nóra azt mondja, amikor beindul a változás, az mindenkit inspirál. Ahogy leesett a nyomás róluk, úgy jöttek az ötletek arról, hogyan dolgozzanak eggyütt a többi részleggel.

– Sokkal konstruktívabbá vált az egész együttműködés a részlegek között. És ezt annyira jó volt látni. A korábbi munkahelyemen is ez volt, ami a legerősebb motivációt adta: folyamatosan valami újat hoztunk létre, amit nagyszerű volt megélni, hogy jól működik. Igazából ez az, amit a SideBridgenél is megtaláltam. Nagyon élvezem itt a munkát, amihez az is hozzájárul, hogy nem egyedül csinálom.

A SideBridge két alapító tagja barátok. Egyre többen javasolták nekik, hogy közösen kellene vállalkozniuk, hiszen alapjában véve mindketten ugyanazzal foglalkoztak korábban. Pénzügyekkel.

– Az indulás azért is volt nagyon izgalmas időszak, mert ahonnan én jöttem, ott volt például marketinges csapat és minden részfeladatra volt külön ember. Most mindezt nekünk, kettőnknek kellett összeraknunk. Közösen alakítottuk ki a stratégiát, arculatot. Nemrégiben elkészült a második honlapunk, amiről azt érezzük, már igazán a miénk.

Molnár Nóra pénzügyi tanácsadás, SidgeBridge

Mi az erősségetek így közösen?

– Hogy mindketten voltunk nemcsak pénzügyi vezetők, hanem ügyvezetők is, ezért nem egyfajta csőlátással szemléljük a pénzügyeket, hanem az egész céget egységként vesszük figyelembe. Nem csak az fontos számunkra, ami a pénzügyi résznek jó, igyekszünk a vállalkozás többi szegmensével is ugyanígy foglalkozni. Mivel cégtársamnak, Dániel Évinek kkv-s tapasztalata van, nekem pedig multis, így kiegészítjük egymást, még szélesebb a látókörünk.

Milyennek látod a magyar kkv-k helyzetét? Mennyire digitalizáltak, mennyire tudatosak, hogyan működnek jól a pénzügyi folyamatok?

– Oh, erről bármeddig tudok beszélni. Én nagy általánosságban azt látom, hogy van az egyik oldalon egyfajta digitalizációs és AI hype, a másikon pedig még mindig ott vannak a kinyomtatott számlák, amiket manuálisan dolgoznak fel. Szóval, nagyon nagy a szakadék a két megoldás között, a cégek zöme a még a mai napig a hagyományos módon működik.

A pénzügyet legtöbben egy csak adminisztrációs tehernek tekintik, nem látják, milyen lehetőségek vannak benne. Hogy tud támogatni, konstruktív lenni, megoldásokat javasolni, döntéseket megalapozni.

Ennek hiányában elmaradtak a fejlesztések és sokszor hiányzik egy tapasztalt pénzügyi tudás is. Legtöbbször van egy külsős könyvelő és egy adminisztrátor vagy egy asszisztens, de hiányzik az a szaktudás a pénzügyi részről, ami támogatni tudná a vezetést. Ebből a szempontból a magyar kkv-k zöme elég elmaradott.

– Ha ez ennyire nyilvánvaló, hogyan lehetne ezen segíteni? Hogyan tudnának a számok támogatást jelenteni ebben?

– Ha a cégek nem csak szaladnának az eredményük után, hanem tudnának naprakész, pontos adatokat.

Sokszor van az, hogy nem bíznak az adatokban az ügyvezetők, mert van egy kép a fejükben a cég működéséről.

Ahogyan nekem is sok dologról van egy elképzelt kép a fejemben. Például, arról, hogy hány találkozóm volt a hónapban. Aztán ha megnézem a naptárat, akkor abból egészen más derül ki. Ugyanez vonatkozik a céges számokra is,

sokszor azt se tudják például, hogy melyik termék az, ami a legprofitábilisabb, hova kellene több pénzt beleölni, vagy azt, hogy mennyire kiszolgáltatott egy-egy terméknek.

Vagy például egy pályázat, támogatás esetében csapdát jelenthet a növekedési elvárás. Ilyenkor fontos, hogy minden paraméter pontosan ki legyen számolva, hogy stabilan és biztonságosan növekedjenek, ami aztán nem fogja veszélybe sodorni a napi működést. A döntéstámogatásnál fontos, hogy az adatok, a számok mit mondanak. – avat be Molnár Nóra.

A cégeknek tudniuk kéne, hogy mi a cash flow, milyen keret áll rendelkezésre egy új üzlethe és hány havi pénz van tartalékolva – magyarázza. Fontos, hogy ezekben információkban ne legyen bizonytalanság, ne érkezzenek hirtelen meglepő információk a könyvelőtől, hogy tudják például, mikor és mennyi adót kell fizetniük.

Sokszor hallottam, hogy a könyvelő levelének a megnyitását is halogatják. Tudják, hogy kéne vele foglalkozni, de aztán félreteszik. – mutat rá Nóra, aki azt mondja, a hazai kkv-k zöme ugyanott véti el: nincs tisztában a folyamatokkal és a valós adatokkal.

– A cégvezetők nagyon sokszor csak az év végén szembesülnek a számokkal, mert alapvetően a megérzéseikre hallgatva irányítanak, nem feltétlenül a tények figyelembevételével. Vannak ugyan belső kimutatásaik, de azok nem teljes körűek, sőt, gyakran hibásak. Van a fejükben egy kép, amit nem feltétlenül a valóságra alapoznak. 

A partnerem, Éva dolgozott például egy céggel, ahol próbáltak bevezetni egy új rendszert, így annak kapcsán átnézték a számokat. Kiderült, hogy teljesen más volt a két fő termékük megoszlásának aránya, mint amit a tulajdonos gondolt. Ő úgy vélte, hogy ez 70-30 lehet, de közben 97% állt szembe a 3%-kal. Majd jött a Covid, amikor aztán kiderült, hogy nem két lábon áll a vállalkozás, hanem csak egyen. Ez ijesztő, egy ilyen mértékű adattorzításba bele lehet bukni. – avat be Nóra.

– Ti általában csak néhány hónapig működtök együtt egy-egy céggel. Helyre lehet hozni ennyi idő alatt azt, ami elcsúszott?

– Általában van egy átvilágítás, ami egy rövid, gyors dolog, aztán átbeszéljük, hogy mi az, amit fejleszteni kellene. Ezt követően egy elég intenzív, projekt jellegű időszak kezdődik, ahol sorra rendbe rakjuk a részeket. Természetesen mindenről egyeztetünk, közösen döntünk. De ezek után sem hagyjuk magára a cégeket, a célunk egy hosszú távú bizalmi együttműködés, hiszen jó esetben ezt a folyamatot követi egy fenntartási időszak is. Fontos, hogy tudják, minket bármikor el tudnak érni. Ha arra van szükség, segítünk a munkaerő toborzásban, az új kolléga betanításában vagy a fejlesztésekben is.

Több kimutatás is azt támasztja alá, hogy azok a cégek, akik pénzügyileg tudatosabbak, sokkal sikeresebbek és tovább is maradnak életben.

Viszont nem mindenhol van arra lehetőség, hogy főállásban pénzügyes kollégát foglalkoztassanak, de a mi segítségünkkel például egy részmunkaidős megoldással ez áthidalható.

– És kik a célcsoportjaitok?

– Alapvetően kis- és középvállalatok, jellemzően kb. 500 milliótól 4 milliárdos árbevételig. Náluk látjuk azt, hogy nincsen pénzügyi vezetőjük, külsős könyvelővel, szétdarabolt rendszerekkel dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy használnak különböző applikációkat, CRM alkalmazást, de nincs egy egységes rendszer mögöttük, aminek rossz adatminőség a következménye. Ha ezt összekapcsolják az AI-al, az nem fog segíteni, hiszen rossz adatokkal dolgoznak. Előtte az alapvető működést kell helyre tenni.

A magyar cégek előtt még sok feladat van digitalizációs szempontból, amibe mindenki belekényszerül. Ilyen szempontból elég intenzív évek állnak előttük.

– Mi a legnagyobb vállalkozói kihívásod az egészben?

– Az, hogy az emberek rájöjjenek arra, hogy erre tényleg szükség van, és amit mi mondunk, azt be is váltjuk. Nagyon fontos az edukáció.

A pénzügyi tudatosság a digitalizáció és az AI térnyerésével is különösen fontos. Mi erre adunk megoldást, megmutatjuk, hogy a pénzügyekben hol van szükség az AI-ra, és hol elég egy szimpla automatizáció, hiszen 1+1 az 2.

Amikor elkezdenek velünk dolgozni, felismerik, hogy mi segítünk abban, hogy kevesebb időt kelljen a pénzügyekkel foglalkozni, mert azt mi megoldjuk helyettük. Ez így sokkal kevesebb stresszel jár, mi ebben támogatjuk a cégeket. – emeli ki Molnár Nóra.

Fotók: Daniel Éva


8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 🩷 Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!

Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41

Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.

[adinserter block="3"]

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ajánlott cikkek:

2026 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Tudatosweb