Az ütős marketing soha véget nem érő téma a vállalkozásfejlesztésben, a trendkövetés viszont embert próbáló. Online marketing szakértőnk huszonéves kora ellenére dinamikusan növekvő céget vezet, a legnagyobbak bízzák rá a social média hirdetéseiket. Tamás nem ismer lehetetlent, akár egy konferencia megtöltéséről, akár termék eladásról van szó. Cserébe viszont teljes bizalmat kér.
Irigylésre méltó a tempó, amit Mózes Tamás diktál: huszonhét évesen már sikeres, 100 millió feletti árbevételű marketingügynökség tulajdonosa közel 10 kollégával, maximalista a saját és a csapata munkáját illetően is. Interjúnkban arról kérdeztük, mit lát a hazai vállalkozások stratégiáiból, hogyan hirdessünk a social médiában és egyáltalán: mi kell a jó marketinghez 2025-ben?
– A szüleid vállalkozók, előtted pedig fényes céges karrier állt. Az egyetemen több közösségben is részt vettél. Miért lettél mégis vállalkozó?
– Az egyetemen alapvetően az alkalmazotti pályára nevelik az embereket, az ismerőseim 95 százalékából multis alkalmazott lett. Ott nem az volt a képlet, hogy 22 évesen csináljunk egy céget, inkább az, hogy indulás előtt jól jönne pár éves multis tapasztalat. Én is így kezdtem, aztán a multinál láttam, hogy ez hosszú távon hogyan is néz majd ki.
Emlékszem, bementünk az egyik Big4-hoz az onboarding weekre (beléptető hét – a szerk.), ott mondták, hogy körülbelül öt év múlva tudom megduplázni a fizetésem. 26 éves lettem volna akkorra. Nekem ez furán hangzott amellett, hogy elmegyek reggel 9-re dolgozni, hazaérek este 6-ra, egész nap dolgozom, csinálom, amit mondanak, és a végén nem marad semmi a napomban. Hétvégén csinálhatok, amit akarok, és ez megy 40 évig. Nem akartam így élni.
(Csak halkan jegyezzük meg, hogy a legtöbb cégnél 5 év alatt meg sem lehet duplázni a fizetést.) Tamás erre azt mondja, ő szeret gyorsan haladni. Ha már csak 1-2 év van a szakmájában a különböző trendek miatt, vagyis a PPC-ben, akkor is elmegy a falig, addig csinálja, és nem ijed meg az új kihívásoktól.
– Miért választottad éppen az online marketinget?
– Másodéves egyetemista voltam, amikor az első munkahelyemre beléptem. Akkor óránként talán 1250 forintot kerestem. Ez egy kis kkv volt, aztán jött az egyik Big4. Bementem nagy elvárásokkal, majd szembe jött a valóság. Három hónapot dolgoztam ott, nagyon stresszes és kiszolgáltatott helyzet volt. – avat be Tamás.
Elkezdtem érdeklődni a marketing iránt és láttam, hogy Temesvári Richárd marketingeseket keres, ekkor írtam neki egy üzenetet. Közel egy évig jártam hozzá dolgozni Vácra, így kerültem be a marketing véráramba.
Az ügyfelekkel telefonálást nagyon nem szerettem, nem nekem való – azóta viszont nagyot fordult a világ és megszoktam. Mondjuk akkor nagyon fiatal voltam, 20 éves.
– Ezért választottad a hirdetést? Miért pont a Facebook hirdetésekre szakosodtál?
– Tetszett, hogy cash flow van benne, és vannak visszatérő vevők. 40 ezer forintért elvállalok egy projektet, behozok 10 ilyen ügyfelet, azzal megkeresek 350 000 forintot adózás után. 10 projekttel dolgoztam heti 20 órát KATA-s vállalkozóként, és annyit kerestem, mint a multinál. Mondjuk, ha akkor azt mondják, hogy nem 50 000, hanem 150 000 forint az adó havonta, akkor lehet, nem kezdek bele a vállalkozói létbe. Kár, hogy a KATA-t eltörölték. Sajnálom, hogy a vállalkozásindítás előtt állók nem kapnak több támogatást, főleg vevőszerzés és marketing területén, mert ez egy örök mumus.
A PPC (hirdetéskezelés) pedig viszonylag új szakma, nem kell évekig tanulni, viszont mindenkinek szüksége van rá, és sok a lehetőség benne.
– Simán előfordul, hogy ami tavaly még működött, az idén már nem működik. Ennyire gyorsan változik ez az egész online marketing piac?
– Az algoritmus? Még gyorsabban! Érdekes volt látni egy kampánynál, hogy az ember belerakja a tapasztalatát, és mégsem működik úgy, ahogy elvárja.
Ha például csinálnak egy változtatást az algoritmusban, amiről nagyon sokan nem tudnak, nincs kommunikáció róla, az teljesen fel tudja borítani a hirdetési eredményeket. Az is érdekes, hogy az emberek a racionalitást, a logikát keresik a dolgokban, és nem tudják elfogadni azt, hogy itt nincs ilyen. Hiába tetszik jobban egy grafika, ha a stock fotó háromszor jobb eredményeket hoz.
Tamás azt mondja, hogy ma már nem nagyon éri meg a középrétegre lőni, mert változékony a piac. Van olyan ügyfelük, aki implantológiában utazik, sokmilliós kezeléseket végez, és dübörög a biznisze. Ugyanez a helyzet például a Holland Pázsitnál, de az egyik medencéket és fedéseket áruló ügyfelüknél is. Nem ritkák a 10 milliós medenceeladások sem – mindez csupán Facebook hirdetésből. Ők tavaly annyi medencét adtak el hirdetéssel, mint 30 évben soha – árulja el.
-Nagyon fontos, hogy ki hogyan csinálja a marketinget. Mert az, aki jól, annak nagyon megy, ugyanakkor fontos a konkurencia állapota is.
A Red Bull elkölti a büdzséjének 30-40 százalékát marketingre. Ha nekem azt mondja ma egy ember, hogy 10%-nál nem szabad többet költeni marketingre, akkor elsírom magam. Tehát nem mindegy, hogy a többi iparági szereplő mit csinál, mert ez határozza meg a versenyt. Nagyon sok ember beleragad a kereteibe, hogy neki mi a drága vagy mi a jó, én meg próbálom az egészet a számok oldaláról megfogni, mert lehet, hogy soknak tűnik a marketing költség, de az fogja hozni az embereket. 5000 forint is sok, ha kidobjuk az ablakon, de 5 millió is kevés, ha behozza a tízszeresét – árulja el Mózes Tamás.
– Azt mondtad, gyakran történik meg, hogy eljönnek hozzád az emberek, akiknek valamilyen eseményük van, amit hirdetni szeretnének. Általában annyi a kérés, hogy jöjjenek el sokan az adott rendezvényükre, de amúgy nem tesznek az egész mögé stratégiát.
– Nálunk most kétféle cég van, az egyik a nagyon tudatos, aki azt mondja, hogy figyelj, nekem ezek a számok kellenek, ezeket a platformokat használjuk, ennyi pénz van rá, adjatok rá egy ajánlatot. A másik azt mondja, hogy van egy üzleti célom. Növeljük a bevételt, például csináljunk egy konferenciát, hozzunk be ezer embert.
Adott egy rendezvény, 50 000 forint büdzsé, hirdessük meg. Ez vagy bejön, vagy nem. Az, hogy tavaly bejött, még könnyen lehet, hogy jövőre nem fog bejönni.
Láttunk nagyon sok példát: volt olyan ügyfelünk, aki majdnem csődbe ment amiatt, hogy egyszerűen csak a rövid távval foglalkozott: adjunk el, és ne építsünk e-mail listát, az kidobott pénz, ne építsünk márkát, ne foglalkozzunk a PR-rel stb. Egyszer megbírságolták őket, ami nagyon nagy szívás volt, és nem volt ott az e-mail lista, akiknek jó lett volna kommunikálni, hogy srácok, ez a helyzet, légyszi, vásároljatok tőlünk, hogy ne menjünk csődbe.
– Magyarul, nincs stratégiájuk?
– A cégek gyakran nem tudják, hogy mit is akarnak az ügynökségtől. Egyáltalán mi a cég és az ügynökség felelőssége? Google hirdetéskezelést kérnek valakitől, és cégvezetőként nem tudják, hogy a know-howt vették-e meg, vagy valaki csak úgy összekattintgatja a hirdetést.
Szerintem fontos, hogy legyen egy ténylegesen kialakított stratégia, és ne az alapján hozzunk üzleti döntéseket, ki mit hallott egy üzleti konferencián a TikTok hirdetésekről. Meg kell vizsgálni, hogy az adott eszköz, platform beleillik-e a stratégiánkba.
– Ha már itt tartunk: mit kell tudni a TikTok hirdetésekről?
A gyakorlat az, hogy TikTok hirdetéseket jelenleg csak országosan lehet futtatni. Tehát ha van egy budapesti pizzázó, akkor fussanak Debrecenben is hirdetései? Ez kinek jó? Ezt kell átgondolni. Nincsenek örök igazságok, mindenki által követendő példák, sok mindent el lehet rontani, ezért érdemes nagyobb fókuszt tenni például az olyan kérdésekre, hogy matematikailag mennyit ér egy vevő, mi az átlagos ügyfélérték stb.
– És szerinted hogyan válasszunk ügynökséget?
– Alapvetően egy objektív és egy szubjektív szempontot emelnék ki a sokfaktoros döntéshozatalnál. Az objektív az, hogy milyen cégekkel dolgozik együtt, van-e tapasztalata, vannak-e eredményei, ajánlásokból él-e. A szubjektív pedig szerintem az, hogy elhiszem-e az adott emberről, hogy képes elérni azokat az eredményeket, amikre cégvezetőként vágyok.
Szeretném kiemelni azt, hogy az üvegplafon sokszor az emberek segítségével törhető át: vagyis know how-t kell importálnunk a cégünkbe. Ha mondjuk Bajnokok Ligáját szeretnénk nyerni, le kell igazolnunk az egyik sztárjátékost ehhez. Ez kockázatos, mert magas a fizetési igénye, de mi van, hogyha nem igazolom le? Akkor soha sem fogok Bajnokok Ligáját nyerni. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a vállalkozó az adott célt valóban akarja-e, és elhiszi-e magáról, hogy ezt meg lehet csinálni.
Mi elhittük az Instant Meggyőzés Klub alapításakor a nulladik pontnál, hogy lesz 1000 előfizetőnk egy éven belül? El. És lett is egyébként. Igaz, ez is csak sztárjátékosokkal működik.
– Az IMK-t miért csináltátok meg?
– Mert élvezzük. Ez is pilot projektként indult, úgy voltunk vele, hogy nézzük meg, mi lesz belőle. Ha 100 előfizetőnk lesz, akkor le tudunk vonni egy következtetést, de eleinte hitkérdés is volt az egész. Sokszor azt látom, hogy nem hiszik el az emberek, hogy mire képes a jó marketing.
– És mire képes a jó marketing?
– Olyan eredményekre, amelyekre nem számítasz. A hazai marketing mezőny a legtöbb iparágban nem erős, így semmi sem elképzelhetetlen. Sokszor már elég a “csinálom valahogy”, mert a konkurencia nem csinálja. Ha Amerikában akar érvényesülni egy vállalkozó, mondjuk fogászatban – mi csináltunk ilyet -, nézegettük a fogászatok weboldalát, hát elájultunk a szakmai minőségen. Felmész az egyik amerikai, ezer lakosú falu weboldalára, és annak is baromi jó oldala van. A fogászatnak van email listája, ott az arca, ott a videó, a bemutatkozás, ügyfélvisszajelzések, tehát rengeteg bizalomépítő eszköz. Magyarországon szerintem átlagos képességgel is el lehet érni szép dolgokat.
– Mi lehet itthon a gond, miért döcögős a marketing?
– A célkitűzés sok esetben nincs a helyén. Mondjuk tartanak egy webinárt, és a cél 50 résztvevő. De miért az a cél, hogy ötvenen legyenek? Legyenek ötszázan!
Van ebben a képzelőerőben masszív elcsúszás, mert ha jó a marketinged, akkor lehetnek 500-an a webinárodon. 500 főnek meg ugyanannyi energia előadást tartani, mint 50-nek. Ezt meg lehet csinálni tartósan, és lehet nagyon komoly vállalkozásokat építeni, csak tudni kell, hogy mi következik mi után.
– Nézzünk meg a Női Váltó Vállalkozói Klub példáját. Nekünk nyilván női célcsoportunk van, és ott sok a mikro vállalkozó. Mennyi hirdetési pénz kell ahhoz havonta, hogy például a vállalkozói klubunkkal elérjük őket?
– Háromféle lehetőség van: vagy időt vagy pénzt raksz bele, vagy van a kettő kombinációja. Ha időt raksz bele, akkor valami nagyon extrát kell csinálnod marketingben, és nagyon ki vagy szolgáltatva a külső tényezőknek, például az algoritmus működésének. És mivel ezek olyan dolgok, amelyeket igazából senki nem ért, nagyon magas a véletlen faktor. Én nem szeretem azt érezni, hogy nem kontrollálom a dolgokat.
Azt kell látni, hogy szerintem akkor lehet igazán nagyot robbantani, ha valami egyedit tudsz a dologba vinni, és mellé rakod a büdzsét is. Mert az üzeneted hirdetések nélkül sokkal több idő lesz eljuttatni ugyanannyi emberhez saját erőből, mint mondjuk fizetett hirdetéssel.
Mondok egy konkrét példát.
Kertészet. Kimentem hozzájuk, megnéztem, hány embert értek el a posztok, mennyit foglalkoztak vele, és akkor kijött, hogy cirka 300 elérése van a posztjaiknak, videóiknak, és napi két órát foglalkoznak vele.
Ha én ezt lefordítom hirdetés nyelvére a Facebookon, ahol durván 1 forint per elérés van, akkor gyakorlatilag a hirdetőnek 150 forintos az órabére. Ha nulla forint bevétele van, nem indult el, hobbiból csinálja vagy nyugdíjas, és saját magának nem számít az ideje, akkor csinálja. Ha 150 forintnál többet ér szerinte az ideje, akkor meg inkább fizetett hirdetésekben gondolkozzon.
De a legjobb a kettő kombinációja: nem vagy-vagy, hanem is-is.
Tamás szerint a vállalkozások sokszor a kiszervezéssel állnak hadilábon, és nem a megfelelő folyamatokat delegálják. Ha pedig nem az általunk kedvelt feladatainkat csináljuk, akkor elveszik a vállalkozás varázsa. Például egy pék szeret sütni, majd ahogy nő a cége, egyre kevesebbet süthet és inkább logisztikai feladatokat kell végeznie, amiket nem élvez. Ezt előre terveznünk kell. A marketingben nagy szerepet kap a social media, ahol túlzás nélkül bármennyi pénzt el lehet költeni. De ugyanilyen fontosak tudnak lenni a Google hirdetések is.
– Alapvetően a célból kell kiindulni. Van egy célom. Lesz egy konferenciám. Ezer embert akarok elhozni. Oké. Mennyit ér meg nekem, hogy ezer ember ott legyen? Megér 10 millió forintot? Akkor van egy 10 milliós büdzsé. Ezt osztjuk el a platformok között. És ha a végén 8 millióból elérjük az 1000 fős célt, akkor spóroltunk 2 milliót, és jöhet a dicséret – mutat rá Tamás.
– Muszáj megkérdeznem, hiszen folyamatosan temetik a Facebookot. Érdemes még ott maradni?
– Igen. Az e-mail marketingre is százszor mondták, hogy halott, mégsem az. Azt kell megnézned, hogy neked ki a célközönséged, és ők azon a felületen jelen vannak-e. És most gonosz leszek: általában nem az van, hogy az eszköz nem jó, hanem az, hogy mi nem jól használtuk. Ezt belátni pedig komoly önismereti munka.
– Mi van, ha a vállalkozónak kevés az ideje a vállalkozására?
– Ha a vállalkozónak nincs pénze, akkor magának kell csinálnia a dolgait, és azt javaslom, hogy menjen olyan platformokra, amelyek organikusan jól teljesítenek. Gyártson például TikTok videókat. Ha pedig van pénze, akkor szervezze ki a feladatokat, amelyeket kevésbé élvez olyannak, aki olyan konstrukcióban vállalja, ami neki közgazdaságilag megéri.
Javaslom azt is, hogy legyen üzleti cél a közönségünk adatainak megszerzése. Legyen mondjuk egy e-mail lista, legyen üzleti cél az, hogy ne a Facebookon belül és ne a TikTokon belül építkezzen csak, mert az nem az ő felülete, azt bármikor keresztül húzhatják. Tehát ne követőbázist építsünk, mert bármikor letilthatnak. Hozza ki az embereket (adatokat) a platformról. Nála legyenek az adatok, ez a lényeg – avat be Tamás.
A marketing nem csak az új vevők megszerzéséről szól. A visszatérő vásárlókat méltánytalanul elfelejtik az emberek, nem foglalkoznak velük, pedig sokkal jobb dolgokat lehet rájuk építeni – árulja el az online hirdetési szakértő.
– 27 éves vagy, és már most csapatod van, sokan dolgoznak neked. Elégedett vagy azzal, amit eddig elértél?
– Én nem így fogom fel. A játszmát élvezem. Azt, hogy megyünk előre, hogy fejlődünk, haladunk. Mindig azt nézem, mi a következő lépés, hogyan tovább. Néha rám szólnak, hogy lassítsunk már, mert nehéz velem lépést tartani. A vállalkozói mentalitásban szerintem benne van az, hogy ütjük a vasat, 100 fokon pörgünk és ezt nagyon nehéz lekövetni. Csak a fókuszvesztés elkerülésére kell odafigyelni.
– És hova tovább, mik a terveid?
– Meglátjuk, hogy hova fejlődik az Instant Meggyőzés Klub. Az ügynökségem átalakulás alatt van, ott a cél Magyarország legjobb kkv ügynökségének létrehozása. Üzletileg nagyjából ennyi célom van, a magánéleti célok pedig maradjanak meglepetések – mondja Tamás és elmosolyodik.
– Elindítottad a Marketing Tabu podcastot tavaly, miért?
– Ez fura válasz lesz. Nem volt vele üzleti célom. Nekem az volt a lényeg, hogy jól érezzem magam benne, behozzak új szempontokat a marketing világából. Annyiban más a podcast a többi vállalkozásomtól, hogy ezt azért csinálom, mert élvezem, nem pedig azért, hogy legyen plusz három ügyfelem.
Ha arra akarnám használni, hogy rövid távon hozzon nekem eredményeket, akkor valószínűleg csalódnék benne, és még arra is haragudnék, aki ezt a tippet adta. Közben pedig nem az eszköz halott, hanem a célhoz nem a megfelelő eszközt rendeltem hozzá. A marketing platformoknál a célokat és eszközöket is mindig figyelni kell.
Egyébként az első évad (vagy a Marketing Tabu Podcast) tapasztalatait levonva érkezik a második évad, ami sokkal jobb lesz – ez pedig már Instant Biznisz Podcast márka alatt fog futni. Elkanyarodunk a marketingtől, és olyan témákról beszélünk, ami a vállalkozókat érdekli, legyen szó befektetésekről, ingatlanokról, meggyőzésről, pszichológiáról, stresszkezelésről és még sok másról.
fotók: Mózes Tamás
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
