Ha ma Magyarországon valaki podcast gyártás témában informálódik, lépten-nyomon Sándorfy Adrián podcaster nevével fog találkozni, nem véletlenül. Most Pozsgai Kitti kérdezte arról, miket érdemes átgondolni, mielőtt valaki belevág egy csatorna elindításába.
– Sokan keresnek podcast témában?
– Többen vannak az országban, akik régóta következetesen azon dolgoznak, hogy épüljön a podcaster szakma. Én is közéjük tartozom. Sokan hozzánk jönnek stúdiófelvételt készíteni, mások oktatásért, támogatásért keresnek, és én magam is több podcastben szerepelek. Vannak, akik a hatásunkra kezdtek el podcastelni, tőlünk tanultak, vagy nálunk készítik a felvételeket. Ma már ha van valamilyen szakmai esemény, ahol a podcastről kell beszélni, sok esetben az én nevem merül fel elsőként.
– Mit gondolsz, mitől lettek ennyire népszerűek a podcastek az utóbbi időben?
– Én azt gondolom, ennek az az oka, hogy egy viszonylag könnyű formátum, amit fogyasztani és készíteni is könnyű.
Olyan formátum, ahol bárki elmondhatja a gondolatait, akár egy dialóguson keresztül, az emberek pedig szeretik ezt. A beszélgetős formátumok mindig is jól működtek, csak nem podcastnek hívtuk őket.
Az okostelefonok és az internet segítségével gyakorlatilag bármikor hozzáférhetünk ezekhez a tartalmakhoz, így fogyasztani is könnyű. Az embereknek megvan az igénye arra, hogy magas minőségű, érdekes, értékes beszélgetéseket hallgassanak szakértőkkel, s bennünk, készítőkben is ott van a közlésvágy. A podcast mindehhez egy remek formátum, hiszen tulajdonképpen túl sok előkészületet nem igényel.
– Nagyon érdekel, látsz-e kutatási adatokat, eredményeket arra vonatkozóan, mire és miért keresnek rá az emberek? Mi a fontosabb? A téma, a témakör, vagy az, hogy ki ül a mikrofonnál?
– Biztos vannak kedvenc podcasterek, akiket többen hallgatnak, akiknek minden anyaga jól pörög, de őket is meghatározza valamilyen módon a téma. Hiszen többnyire éppen azért hallgatjuk őket, mert ők dolgoznak fel olyan témát, amiről egyébként még nem hallottunk, de amúgy érdekes.
Ez is működik, de sokan egy-egy új podcastra úgy találnak rá, hogy egy konkrét problémát akarnak megoldani, van a fejükben valamilyen fajta igény, amiről tanulni szeretnének.
Igazából ez nem podcast specifikus dolog. Egy könyv vagy egy Youtube videó kiválasztásánál ugyanezen a folyamaton megyünk végig: vagy a szerzőt keressük, mert ismerjük és szeretjük, vagy belebotlunk egy olyan témába, amiről tanulni akarunk, érdekel minket, és megkeressük azokat a tartalmakat, amik a különböző felületeken elérhetők.
Szerintem a podcast ma már ugyanazon a nívón van, mintha elolvastunk volna egy könyvet, az értéke abszolút egy lapon említhető egy könyv olvasásával.
– Az olvasással kapcsolatban nagyon aggasztó a tendencia, hogy egy átlag Facebook-posztot is simán átgörgetnek az emberek, ha az 5-6 sornál hosszabb. Podcasteknél viszont ezt nem nagyon vettem észre. Ez azért van, mert tudunk mellé valami más tevékenységet is társítani?
– Igen, ez a lényeg. Azon kevés formátumok egyike ez, amit úgy tudunk, és igazából úgy is akarunk hallgatni, hogy közben valami mást is csinálunk, ami hasznos. Ez az idő hatékony kihasználásáról szól.
Például mosogatás, vagy utazás közben tanulhatok is valamit. Azoknak az embereknek, akik szeretnek fejlődni, ez egy aranybánya. Ugyanakkor érdekes, hogy a Youtube-on ugyanannak a tartalomnak átlag 20%-át hallgatják meg az emberek, tehát egy órás anyagból 10 percet, míg ha audióban, tehát kép nélkül töltik fel Spotify-ra vagy Apple Podcastre, akkor akár a 70-85%-át is meghallgatják a teljes tartalomnak. Pedig ugyanarról az anyagról beszéltünk. Ezért lényeges, hogy milyen körülmények között fogyasztja valaki a tartalmat, és az is, hogy milyen felületen, mert a többi videó jelenléte például el tudja terelni a figyelmünket.
– Hogy látod, mennyire telített a podcastek piaca? Érdemes még új csatornát indítani?
– Relatív számokat nézve még mindig nagyon kevés aktív podcast van Magyarországon. Tavaly 700 alatti aktív podcastet számoltak meg. A tartalmak számához viszonyítva elmondható, hogy az összes könyv, Youtube videó, szakmai cikk, vagy blogcikk számához képet a podcast még mindig borzasztóan kevés. Persze van, akit ez nem nyugtat meg, mert azt látja, hogy jó, de az én témámban már van 3-4-5-10 podcast. Ők elfelejtik azt, hogy egyrészt nem is biztos, hogy ezek a podcastek kellően aktívak, tehát rendszeresen jelennek meg, és az sem biztos, hogy jól vannak marketingelve, és jó a hallgatottságuk. Ráadásul a hallgatók nagyon szeretnek különböző emberekhez kapcsolódni.
Ha belemegyünk a részletekbe, rendszeresen kiderül, hogy lehet ennél jobbat is csinálni, lehet másként csinálni, a végén pedig úgyis az számít, hogy az adott személy, aki elkezdte azt a podcastet, mennyire tudja beletenni a szívét-lelkét.
Mert ha bele tudja a saját személyiségét tenni az anyagba, akkor meg fogja találni azt a közösséget, akik kifejezetten őt akarják hallgatni, az ő gondolataira, stílusára kíváncsiak. Az meg teljesen egyedi, és annak nincs konkurenciája.
– Hogy látod, mennyire minőségérzékeny a magyar fül?
– Van egy egészséges határ, amit meg kell tudni tartani minőségben, hogy ne fülhallgatós hangminőség legyen, de ha tisztán és érthetően hallható a hang és megfelelő a hangerő, tehát nem zavaró hallgatni, akkor a gyengébb minőségű tartalmakat is szívesen meghallgatják.
Feltűnő egyébként, hogy minél magasabb minőségű a tartalom, annál elnézőbbek a hanggal. Viszont az is elmondható, hogy a jó minőségű technológia sokkal elérhetőbbé vált az elmúlt években. Már néhány ezer forintért lehet stúdiót bérelni – ilyen a mi szolgáltatásaink közül is az egyik -, de az is elmondható, hogy már a 30-40 ezer forintos mikrofonok is elég jó hangminőségeket tudnak biztosítani azoknak, akik otthoni tartalomkészítésre akarnak berendezkedni.
Megéri ebbe fektetni, mert a hallgató is értékeli a minőséget, komolyabban is veszi. Ráadásul, ha másfél-két órán keresztül hallgat valaki egy tartalmat, akkor nem árt megtisztelni őt azzal, hogy energiát teszünk ebbe, és nem egy zoom call hanganyagát töltjük fel. Persze vannak olyan esetek, amikor annyira jó a tartalom, hogy ez is bőven átmegy, és nem szólnak miatta a hallgatók.
fotók: Sándorfy Adrián
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
