Az ikonikus rendezőnek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Ripacsok, a Régi idők focija vagy a Szerencsés Dániel. És csak az tud ilyen mozikat csinálni, akinek van mondanivalója az életről. Neki pedig van. Akárcsak a halálról.
Sándor Pál igazán beengedte a legbensőbb gondolataiba, érzéseibe Fodor Jánost.
„Csináltam jót, csináltam rosszat, hogy ezek hova kerülnek majd, az engem baromira nem érdekel. (…) Nagyon elégedett vagyok a magam létével, ki vagyok békülve saját magammal – a világgal természetesen nem. (…) Megteremtettem az egzisztenciámat, a családomat és néhány dolgot, ami celluloidba van vésve.”
Palika – ahogyan mindenki szólítja -, megindítóan mesélt Garas Dezsővel való barátságáról, de arról is beszélt, hogy a pandémia, a lezárás jót tett a feleségével való kapcsolatának: „Amikor ez elkezdődött, akkor én biztos voltam, hogy vége lesz ennek a házasságnak, nem bírom ki. (…) És tudod mi az érdekes? Hogy fontos volt ez a másfél év otthon levés. Én összesen életemben nem voltam ennyit otthon, és pont jókor jött.”
A 82 éves rendező nem foglalkozik az öregedéssel, a titok szerinte: „Meg kell szokni saját magunkat.”
Temetőbe nem szeret járni, épp ezért saját temetéséről is van elképzelése: „Senkit se akarok ott látni! (…) Írjátok ki a Facebookra – jó sokan -, hogy szegény Pali, mekkora nagy ember volt, meg mit tudom én mi, de kuss, el tőlem!”
Bár valójában elképzelhetetlennek tartja, hogy meg fog halni: „Nem hiszem el, hogy velem ez megtörténhet…”
A teljes interjú itt látható:
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
