Mesefigurák imádott hangja, ikonikussá vált filmek főszereplője Pogány Judit, de keveset tudni belső világáról. Fodor János kiderítette, miért jár a színésznő mindig feketében és azt is átbeszélték, milyen a viszonya a halálhoz.
Pogány Judit kislány volt, amikor elveszítette édesapját, de benne tovább élt, és él a mai napig.
„Egész életemben mindig példa volt, minta számomra, és rengeteget mesélek róla. Bármilyen történethez hozzá tudom kapcsolni, hogy ahhoz képest apám milyen volt.”
A színésznőnek édesanyjától is korán el kellett búcsúznia, öreg dadája pedig az ölében halt meg…
De ahogyan a halált, úgy az öregedést is természetesnek tartja:
„Aki nem szereti az öregséget, azt próbálom vigasztalni, de nekem ezzel nincs bajom. (…) Az ember feltétlenül bölcsebb lesz a megéltséggel. (…) Én nem szeretnék, naívabb, butább vagy hiszékenyebb lenni, mint amilyen vagyok.”
Nem bánja, hogy egyedül él, sőt, nagyon szeret egyedül lenni, otthon lenni, annyira, hogy még a színház se hiányzott neki a karantén alatt. Saját halálában csak három dolog foglalkoztatja: az egyik, hogy ne hagyjon gondot a fiára, unokáira, mert ő maga se tudja már gondozni a szerettei sírját Kaposváron; a másik, hogy mi lesz a több mint 500 darabos bohóc gyűjteményével; illetve, hogy kire maradnak a befogadott állatai.
A temetésén nem aggódik, nevetve mondja, hogy díjai okán jár neki az állami tiszteletadás, úgyhogy ez nem izgatja. És hogy mit gondol általában a halálról?
„Se túlvilágban, se elrendeltetésben nem hiszek”
A teljes beszélgetést itt láthatod:
Kiemelt kép: Negyedik negyed
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
