„Ami hozzám tartozik, azt én mindent megosztok mindenkivel. Mindenféle konvencionális baromságot mesélni, az fölösleges. Én a titkaimat akarom elmondani. A színpadon, a filmen, egy riportban, veled beszélgetve…” – mondta Ujlaki Dénes Fodor Jánosnak a Negyedik negyed legújabb adásában, és valóban rendkívül őszintén beszélt betegségéről, műtétről, édesapja elvesztésének tragikus körülményeiről és az elmúlás fájdalmáról.
Bár a 77 éves színész komoly műtéten van túl, és nem jósol magának sokat, maximum 3-4 évet, mégsem képes lassítani. „Nekem olyan lelkem van, mint egy vizslának. Rohanok, rohanok, rohanok, mert mindig be akarok hozni valamit, egyfolytában az az érzésem, hogy le vagyok maradva valamiről” – meséli. Azt sem tagadja, hogy igazi hedonista, és ettől semmi nem tántoríthatja el.
„Én azért gyűlölöm az elmúlást, meg a halált, mert annyi ember elment körülöttem. Részint munka kapcsolatból, részint gyerekkori barátok…tudod milyen szar érzés az, hogy kint vagy egy temetőben, és akkor odaáll melléd valaki, és azt mondja, na akkor jövő héten Kozma utca, vagy Óbuda, vagy hol találkozunk? Ez egy rettentő érzés…”, mondja, de hozzáteszi, furcsa módon az valahogy soha nem jut eszébe az embernek, hogy ez vele is megtörténik.
Legnagyobb veszteségélménye talán édesapja elvesztése volt, amibe szinte maga is belehalt, és az interjúban elmondja, miért. Ahogy mesél még szenvedélyekről, horgászásról, arról, milyen háborús gyereknek lenni, és persze az élet soha meg nem szűnő szeretetéről is.
Fotó: Negyedik negyed
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
