Az emlőszűrés kiemelkedő fontossággal bír, sajnos mégis sokan tartanak tőle. Segítünk eloszlatni a hiedelmeket, ugyanis a vizsgálat életmentő jelentőségű lehet.
Évente nagyjából nyolcezer mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban. Mivel a kór sokáig nem mutat tüneteket, kiemelten fontos a rendszeres szűrés. Ugyanis az időben felismert emlődaganat az esetek döntő többségében jól gyógyítható.
Dr. Tompa Tamás a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház képalkotó diagnosztikai osztályának mb. osztályvezető főorvosa.
Hosszú évtizedek tapasztalatával a háta mögött pontosan tudja, hogy az emlőszűrés valóban életmentő lehet.
És sajnos azt is látja, hogy mennyi tévhit él a köztudatban a vizsgálattal kapcsolatban.
“Amennyiben nincs családi halmozódás – legalább két emlőtumoros megbetegedés a közeli nőrokonok között -, illetve az anamnézis sem indokol sűrűbb vizsgálatot, akkor érdemes az alábbi ajánlást követni:
40 éves kor felett mindenképp fontos szűrésre járni, innentől kezdve körülbelül 55 éves korig személy szerint a másfél évenkénti szűrést preferálom.
Ez nem túl gyakori és nem is túl ritka. 55 év fölött úgy gondolom, elég kétévente ismételni a szűrést, egészen a páciens élete végéig.
Az egyik nagy tévhit az, hogy az emlőrák csak a 45-65 év közötti korosztályt érinti, miután ekkor van a szervezett szűrés.
Ez nem igaz, huszonéves kortól minden korosztályban előfordulhat a betegség.
A 45-65 év közötti nők rendszeresen kapnak “meghívót” a szűrésre, időponttal. Ha a felkínált dátum nem felel meg nekik, jelezni kell a kórházban, és egy másik alkalommal fogadjuk őket. Ezt rendkívül rugalmasan kezeljük, emiatt nem maradhat el vizsgálat!”
Óriási probléma, hogy a hölgyek sokszor azért nem mennek el emlőszűrésre, mert azt hiszik, a mammográfia veszélyes. Ennek semmi valóságalapja nincs, mégis sokan ellenzik a vizsgálatot.
“A 35 év alatti korosztályt panasz esetén általában ultrahanggal vizsgáljuk, az afeletti korcsoportnál pedig egy komplex szűrést alkalmazunk: az ultrahangot és a fizikális vizsgálatot mammográfiával egészítjük ki. Nagyon fontos – és ez a másik nagy tévhit! -, hogy az ultrahang nem helyettesíti a mammográfiát, a kettő együtt nyújt egy jól értékelhető képet és biztosabb diagnózist. Minden egyes nap, minden egyes rendelésen előfordul, hogy valaki kijelenti, ő csak az ultrahangot kéri, egyéb vizsgálatba nem egyezik bele.
Minden hölgyhöz szeretném eljuttatni azt a fontos információt, hogy az ultrahang nem egyenértékű a mammográfiával és nem váltja ki azt. Léteznek olyan rosszindulatú elváltozások, amelyeknél az ultrahang még negatív eredményt mutat, de a mammográfia már jelzi a bajt.
Itt nem arról van szó, hogy mi szeretnénk őket “nyomorgatni”, hanem egész egyszerűen egy bizonyos kor fölött csak így lehet korrekt módon diagnosztizálni, különben a betegség nem biztos, hogy felismerésre kerül.
Nem véletlen, hogy a szervezett szűrés is mammográfiával történik.
Rengeteg téves információ kering a köztudatban, akár a különböző internetes felületeken, miszerint a vizsgálat veszélyes. Szeretném leszögezni, hogy ez nem igaz. Nem terheli a szervezetet káros behatás, nem alakul ki mellrák az “összenyomástól”, és a kapott sugárzás messze nem éri el a számottevő szintet.
Visszaköszönő kérdés a következő is: “Megütöttem a mellem, daganatom lesz?” A válasz egyértelműen nem.
Sokan azt hiszik, hogy implantátummal nem lehet vizsgálatra menni. Ez is egy téves információ. Lehet, sőt kell is menni.
Az új gépeken, mint amilyet a kórházunkban is használunk, már “implantátum-program” is található.”
Azonban ha valaki nem jár el a szűrésre, csak később derül ki, hogy rosszindulatú folyamat zajlik a szervezetében, az sokkal rosszabb helyzetből indul a gyógyulást tekintve, ugyanis ilyenkor már gyakran alakul ki áttét.
Az emlődaganat gyógyulási aránya – amennyiben időben felfedezik – rendkívül jó. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy a hölgyek otthon alapos önvizsgálatot végezzenek.
“Ezt minden hónapban meg kellene tenni, lehetőleg a menzesz elmúlta után. Állva is, fekve is, felemelt karokkal is végig kell tapogatni az emlőt, figyelni, hogy látható-e valahol behúzódás, érezhető-e csomó. Ez mindössze néhány perces ráfordítást jelent, de akár életmentő lehet!
Gyakran érkeznek hozzánk hölgyek az alábbi panaszokkal: fáj vagy érzékeny az emlőjük, furcsa, szurkáló érzést tapasztalnak. Ez általában a mirigyállomány és a hormonok összjátéka.
Ami a valódi gyanújel, az inkább egy fájdalmatlan terime megjelenése. Természetesen ettől függetlenül előfordulhat fájdalom, de az nem az emlőráktól van.
Fontos megemlíteni, hogy a mirigyállomány a ciklus alatt változik, ezért nem kell rögtön megijedni, ha valamit tapintunk. Azonban ha a menzesz elmúlta után, a 6-10. napon is érezhető a képlet, akkor sürgősen orvoshoz kell fordulni! “
Adódik a kérdés, vajon mitől függ, hogy kialakul-e valakinél emlődaganat? Tehetünk-e bármit a megelőzés érdekében?
“Létezik egyfajta genetikai hajlam, ezt indokolt esetben (ilyen a családi halmozódás) vérből lehet kimutatni. Ha az illető rendelkezik azzal a genetikai eltéréssel, ami őt hajlamossá teszi az emlőrák kialakulására, akkor gyakoribb, évenkénti vizsgálatra van szükség. Számít az életmód, de ez szinte minden betegségre igaz.
Sokat beszélgetek a páciensekkel vizsgálat közben, és mindig kiderül, hogy akiknél kialakul valamilyen rosszindulatú elváltozás az emlőben, az elmúlt éveit bizonyos tényezők megnehezítették, illetve azt ő így élte meg. Ez lehet magánéleti, munkahelyi probléma vagy egyéb probléma. Itt nem a napi, felületes stresszre gondolok, hanem olyan nehézségre, amelyet a hölgy nem tudott feldolgozni, ami miatt hosszú időn át őrölte magát és ez gyengíti az immunrendszert.
A szervezet ilyenkor jelzi, hogy valami nem jó. Természetesen hozzáteszem, ez a személyes tapasztalatom, nem tudományosan alátámasztott tény. Olyannal rendkívül ritkán találkozom, hogy valakinek minden a legnagyobb rendben az életében, és emlődaganata lesz.”
Végezetül fontos megemlíteni, hogy akadnak olyan cégek, amelyek kihasználják a “piaci igényt”, azt, hogy egyes hölgyek félnek a szűréstől. Nekik ígérnek fájdalommentes mammográfiát, illetve alternatív megoldásokat, de sajnos ezek nem diagnosztikus értékűek.
“Úgy is fogalmazhatnék, hogy ezek az eljárások nem hitelesek, így nem adhatnak korrekt diagnózist.
Nem véletlen, hogy ezeken a helyeken a lelet végére ráírják: nem helyettesíti a mammográfiát. Nem egyszer előfordult már, hogy egy ilyen “vizsgálat” után a páciens mégis hozzánk fordult, mert nem érezte megnyugtatónak a diagnózist és az aggodalma, félelme be is igazolódott.”
A mammográfia tehát nélkülözhetetlen az emlőrák korai felismeréséhez, ami pedig nagyon fontos lenne a teljes gyógyulás eléréséhez. Az a néhány perc esetleges kellemetlenség igazán nem nagy ár az egészségünk megtartásáért!
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
