A teltházas fesztivál tökéletes alkalom volt arra, hogy muníciót gyűjtsünk az előttünk álló időszakra, és hogy kapcsolódjunk önmagunkhoz és másokhoz. Olyan előadástémákból meríthettünk, mint például a növekedési kényszer, a több lábon állás, a stresszkezelés, a bukásokat követő sikerek, és az országváltás témaköre. Az izgalmas programokon túl kiállítók hada gondoskodott arról, hogy ez a nap csak rólunk szóljon.
Nem akármiért berregett 4:55-kor az ébresztőm június 1-jén: elérkezett a tűkön ülve várt Női Váltó Fesztivál napja. Felpattantam a vonatra, zakatolás közben még befejeztem egy cikket, aztán rohamtempóval nyakamba vettem a Nádor utcát. Vajon lesz-e időm átvenni a táskám tetejére hajított magassarkút a vonatozásbiztos sneakerem helyett Békéssy Olgi, az esemény házigazdájának köszöntője előtt?
Betoppantam a fesztiválra, mosolygós arcok, régi-új ismerősök, és egy tartalmasnak ígérkező, én-idővel átszőtt nap első pillanatai fogadtak. Pikk-pakk átvettem a cipőmet, megöleltem néhány Női Váltós stábtagot, majd azon kaptam magam, hogy Bombera Krisztina gondolatébresztő kérdéseit hallgatom az első kerekasztalon. Mitől lesz nőbarát egy munkahely? – erős témával indítottunk.
Adjunk hangot annak, ha részmunkaidőre van szükségünk!
Felker Noémi, az iCentre CEO-ja szerint empatikus, elfogadó, befogadó munkahelyekre van szükség, mindegy, hogy nőkről vagy férfiakról beszélünk.
Ezt Tóth Zsuzsa, a CIB HR-igazgatója is megerősítette: ahhoz, hogy nőbarát legyen egy munkahely, átfogóan ember- és családbarátnak kell lennie. Náluk például külön kampány indult a vezetők érzékenyítésére a nőkkel és a részmunkaidőben dolgozókkal szemben.
Magyarországon mindössze 4,2% a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. A CIB Banknál 15% ez a szám, és a HR-igazgató szerint sok-sok keretnek változnia kell a fejlődéshez. Sőt, meg is kell tanulnunk kifejezni, ha erre van igényünk.
Mátyás-Kollár Gabriella, a Morgan Stanley IT részlegének operatív igazgatója is rámutatott: kár azért elveszíteni egy tehetséges munkaerőt, mert az élet más területein is helyt kell állnia, legyen szó idős családtag gondozásáról, meddőségi kezelésről… Hirdetéseikben mindig feltüntetik, ha van lehetőség részmunkaidőre, hiszen sokakban dúl az a belső szorongás, hogy „nem merek pályázni, mert mit fognak szólni, ha én csak 6 órában tudom vállalni”.
Mítosz, hogy mindig toppon kell lennünk
Krizsó Szilvia kommunikációs szakember, újságíró a bennünk uralkodó szorongások legyőzéséről mesélt. Mi van akkor, ha az csak egy mítosz, hogy mindig a legjobbnak kell lennünk, mert csakis így fognak szeretni?
Hány és hány döntést hozunk úgy, hogy tudat alatt mások szeretetének kivívása mozgat minket?
Vajon miközben a szakmai sikerekre fókuszálunk, mekkora árat fizetünk azzal, hogy megfeledkezünk azokról, akik tényleg önmagunkért szeretnek? – csak néhány azokból a kérdésekből, amikkel Krizsó Szilvia megkongatott bennem valamit.
Kiteljesedés, hobbi, maximalizmus?
Miután a sebezhetőségünk és tökéletlenségünk felvállalásához megkaptuk a kellő útravalót, a több lábon állás művészetéről hallhattunk kerekasztal-beszélgetést. Szerelemgyerek, boldogsághormon, flow-élmény: abban mindegyik beszélgetőtárs egyetértett, hogy ezt jelenti számukra a második (vagy sokadik) projekt.
Kaszás Attilának, Viwa Product Europa Kft. ügyvezetőjének igazi kiteljesedés, hogy műsorvezetőként és producerként is dolgozik. Samu Tímeának, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójának az ad hatalmas energialöketet, hogy hobbiból horgolni kezdett, majd LaVidaYarn néven márkát alapított, és csodálatos horgolt táskákat készít.
Inotay Petrát, a The Sparkle kreatív ügynökség alapítóját pedig maximalizmusa hajtja, miközben a FIVOSZ női bizottságának, és a VOSZ Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciójának elnökeként is tevékenykedik.
Ne tapossunk langyos vízben!
A személyes márkaépítési trendekről szóló előadás ismét emlékeztetett minket: nem kell egyformaságra, tökéletességre törekedni, sokkal fontosabb, hogy önmagunk legyünk.
– Akkor tudunk hatással lenni a saját célközönségünkre, ha vannak olyanok is, akik nem tudnak velünk azonosulni, különben langyos vízben taposunk. A személyes márkaépítés nem az egóról szól, legyen egy missziónk, egy erős miértünk, amivel változást akarunk elérni a szűkebb vagy tágabb környezetünkben! – fogalmazott Bitay Andrea social media szakértő.
Pirner Alma, az Absolutely Woman alapítója ezzel összhangban azt tanácsolta, fedezzük fel önmagunkat, hiszen énmárkából csak egy van, itt nincs versenytárs!
Keresd meg a benned rejlő Monroe-t!
Tudtad, hogy Madonna gyakran inspirálódott Marilyn Monroe-ból (vagy hogy másolta őt)? Pálfi Éva brandstylist, női marketingszakértő hozta fel előadásában ezt a példát (a klasszikus, szélfútta, fehér ruhás Monroe-képpel), ugyanis szerinte úgy érdemes felépíteni a brandünket, hogy ha lekoppintják, akkor is mi jussunk az emberek eszébe.
A legelső tehát, amit meg kell keresnünk, ha márkaépítésről van szó, hogy hol van bennünk a saját Marilyn Monroe-nk.
Szívlapáttal is nehéz elűzni az imposztor-szindrómát
Rácz Zsuzsa, executive coach, író, a Terézanyu közösség alapítója igazi nevetés- és könnyfakasztó előadással állt színpadra. Könyve 150 ezer példányban kelt el, 20 éven át mégis mentegetőzött, hogy jó időben volt jó helyen, és nem tudhatjuk, hogy melyik kamion mélyén lapul az a sok könyv.
Ha szabadon definiálhatnánk az imposztor-szindrómát, ez lenne az. Zsuzsa szerint akkor is nehéz elűzni ezt az érzést, ha szívlapáttal próbáljuk agyonütni. Az viszont biztos, hogy önbizalom tájékán van dolgunk.
És te hogyan állítod be a fókuszodat?
Temesvári Orsit 5 évvel ezelőtt érte súlyos baleset – elütötte egy autó, nagy százalékban elszakadt a gerincvelője, lélegeztetőgépre került és két hónapon át feküdt intenzív osztályon. Előadása néhány percre megállította az időt a fesztiválon.
A baleset utáni érzéseit azzal a metaforával érzékeltette, hogy olyan volt, mintha autójában hirtelen a másik oldalon lenne a kormány, pedig nincs is jogosítványa.
A sofőrhasonlat szárnyán minket is arra invitált, hogy tudatosítsuk: reggelente rajtunk áll, hogy hogyan állítjuk be a visszapillantó tükröket, tehát hogy mire szeretnénk fókuszálni, mi az, ami nekünk fontos.
Átkereteztük az X- és a Z-generáció (nem)ugrálását
Sokszor hallom a 45-50 év feletti ismerőseimtől, hogy félnek munkahelyet váltani, gyakori szófordulat, hogy szerintük „nem lehet csak úgy ugrálni”. Érdekesség, hogy a saját korosztályom (a Z-generáció tagjainak) kontextusában is használják az ugrálás, vagyis a „job hopping” kifejezést.
Abban talán megegyezhetünk, hogy mindkét generációnak sztereotípiák sortüzében kell helytállniuk a munkahelyeken, illetve vállalkozóként. Ezek átkeretezésében a Női Váltó Fesztivál két kerekasztal-beszélgetése is segített.
Dobi Kitti, az MBH Bank humánerőforrás vezérigazgató-helyettese szerint a titok nyitja abban van, hogy az idősebbek és a fiatalabbak tanuljanak egymástól. Több száz 60 év, és több mint 1000 55 év feletti kollégájuk van, akik elképesztő élet- és munkatapasztalatukkal sokat hozzáadnak a munkahelyi kohézióhoz. – A kor nem akadály, a szakértelem, ami számít – hangsúlyozta Kapás Dóra, a Szerencsejáték Zrt. CSR szakértője is.
Hallgassuk meg egymást!
– Vannak olyan generációk közti különbségek, amik mindig is jelen voltak: a fiatalok ambíciózusak, feszegetik a határokat, majd ahogy változnak a magánéletünk prioritásai, egyre inkább a biztonságot keressük – mutatott rá Megyeri Mirtill, a Zyntern társalapítója.
Bereczki Enikő generációkutató szerint, ha nyitni szeretnénk a fiatalabbak felé, akkor nézzük meg az adott kor kihívásait, ne saját emlékeinkből induljunk ki! A különbségek áthidalásához több együtt töltött időre, őszinte beszélgetésre, kölcsönös tiszteletre van szükség.
Mindezt Spielmann Laura, az Eisberg marketingvezetője is megerősítette. – Van út a szívünkhöz. Hallgassatok meg minket, hadd mondjuk el, hogy mit szeretnénk! Több mint 8 éve dolgozom az Eisbergnél, az első munkahelyemen. Nyílt fülekre, bizalomra, lehetőségekre találtam, és ezek a legfontosabbak – mondta Laura, akinek lojalitását mi is mutatná jobban, mint hogy gyönyörű, salátalevelekkel díszített szoknyában ment fel a színpadra?
És te legutóbb mire mondtál igent, azzal, hogy nemet mondtál?
Generációs különbségek ide vagy oda, hatékony stresszkezelésre mindannyiunknak szüksége van. Ehhez kaptunk segítséget dr. Márky Ádám, pszichológiai rugalmasság fejlesztő tréner, orvosigazgató, és dr. Koroknai András reumatológus főorvos, életmód orvos beszélgetéséből. A helyes légzés, a megfelelő alvásmennyiség, és a mozgás mellett a nemet mondás képességét is el kell sajátítanunk.
– Ha megtanulunk nemet mondani, előtérbe kerül az egyén, és meg tudjuk teremteni a saját időnket – emelte ki a főorvos, majd az orvosigazgató hozzátette: el is kell bírnunk a nemet mondás súlyát, ahelyett, hogy azt gondoljuk, nem vagyunk elegek. Fókuszáljunk arra, hogy a nemmel valóban mire mondtunk igent!
A váltás igazából döntés, nem a ringből való kiszállás
Újratervezés és újrakezdés: gyakori témáink a Női Váltó hasábjain, és a fesztiválról is emlékezetes momentumokat köthetünk a két, valljuk be, nem túl könnyű élethelyzethez. Az újratervezést, mint a jól menő vállalkozások alapkövét jártuk körbe Pap Sára (Tejmadár), Tomán Szabina (Toman Lifestyle Kft.), és Sárospataki Albert (Billingo) segítségével.
Pap Sára nagy ruhamárkákat hozott be Magyarországra. Vállalkozásának nagy pofont a covid alatti üzletbezárások adtak, amikor bár vevő egy szál se volt, a súlyos bérleti díjat fizettettek a plázák bérlőivel. Sárának ott teljesen újra kellett húznia a vállalkozását.
Sárospataki Albert sorozatvállalkozó volt. Első vállalkozását 14 évesen indította, amikor diszkózni kezdett, a megkeresett pénzből pedig lézerberendezéseket vett, azt adta ki bérbe. 20 évesen már milliárdos forgalmú cége volt, de a 2009-es világgazgasági válság elvitte az egészet. Akkor nagyot zuhant, mégis volt ereje felállni. Ma már a Billingo számlázóprogrammal újra a csúcson van, de soha sem felejti el az ideáig vezető utat.
Abban egyetértettek, hogy a bukás mindig lehetőség is egyben, és hogy ruganyosság, illetve a hirtelen előtörő problémák megoldási képessége nélkül ma igencsak nehéz vállalkozni.
Három országváltó, személyes történet az újrakezdés izgalmairól és nehézségeiről rántotta le a leplet a fesztiválon. Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet alapítója gyermekeivel és férjével indult útnak Hollandiába. Heintz Bernadett története szintén a tulipánok országában íródik, integrálódási késztetése pedig villámgyorsan bekapcsolt, költözése másnapján intenzív nyelvtanfolyamon találta magát.
Da’ Silva Edina 15 éve él az Egyesült Királyságban, és ma már magyar nőknek segít szoftvertesztelővé válni.
– Az országváltás akkor sem könnyű, ha nem menekültél, nem kiszállni akartál a ringből, hanem döntöttél valami mellett – emlékeztetett Szakonyi Eszter.
Ezeket a sorokat pedig minden változással járó helyzetbe magunkkal vihetjük, legyen szó munkahelyről, karrierről, lakóhelyről, életmódról, párkapcsolatról, bármiről. Belátni ugyanis, hogy valamit nehezen élünk meg, a legelső lépés ahhoz, hogy őszintén jól legyünk.
A tökéletes élményről pedig finom kávé, friss saláta és smoothie, csodás kiállítók, frizura, smink-és pihenősarok gondoskodott. Az álláskeresőknek karriertanácsadás, a vállalkozóknak szupererő teszt segített a döntés meghozatalában.
Fotók: Köszönet a fotókért Barnóczki Zsuzsának, Sass Juditnak és Bulla Beának!
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
