Amihez nyúl, abból siker lesz, legyen az magánbölcsi, rétesező foodtruck vagy balatoni vendégház, saját bevallása szerint ezt a rendszerszemléletű gondolkodásnak köszönheti. Imád álmodni és építeni, s azért sikerül minden üzletéből jól kiszállnia, mert az általa felépített rendszer egy idő után nélküle is működik.
„Mindig az adott élethelyzetem köré próbáltam kitalálni valamilyen vállalkozást”, magyarázza meg Karácsony Ildi, hogyhogy ennyire különböző profilúak a vállalkozások, amelyeket eddig sikerre vitt. A korábban nagyvállalatoknál, logisztika és projektmenedzsment területen dolgozó vállalkozó a gyerekei születése után lépett ki az alkalmazotti világból, miután a két pici mellett gyorsan elvégezte a marketing mesterképzést.
– Amikor nem találtam a gyerekeimnek helyben megfelelő bölcsődét, kitaláltam, hogy indítunk egy magánbölcsit, vagy ahogy akkor hívták, családi napközit. Ez annyira jól sikerült, hogy Szentendre után hamarosan Gödön és Nagytarcsán is elindítottuk – mesél az első nagy kihívásról Ildi.
A sikeres vállalkozástól akkor vált meg, amikor az első férje munkája miatt Győrbe költözött a család. A helyi kapcsolatrendszer hiánya sem tartotta vissza attól, hogy belevágjon egy újabb üzletbe: miután észrevette, hogy a franchise rendszerben működő kedvenc fodrászatának Győrben még nincs egysége, megkereste a BioHairt – ez egyébként magyar vállalkozás -, és hamarosan megnyitotta a győri fodrászatot, majd nem sokkal később a másodikat is.
„Az én szakterületem a lehetőség”
– Az az erősségem, hogy sikeresen összerakok vállalkozásokat – és aztán jól ki is tudok szállni belőlük. Azt szoktam mondani, hogy az én szakterületem a lehetőség: amiben ötletet látok, abba óriási szenvedéllyel tudom belevetni magam!
Imádom a tervezés, az alkotás fázisát, amikor valóra váltok egy álmot és útjára indítok egy vállalkozást. Őszintén szólva, ami azután következik, a napi működtetés, már kevésbé motivál… – vallja be Ildi.
Ami ezután következett, igazi érzelmi hullámvasút volt: elvált, a gyerekekkel visszaköltözött Nagytarcsára, miközben ingázott a győri fodrászatok és az otthona között, majd újra párra talált. Közben teljesült egy régi álma, vett egy régi, nádtetős házat a Balaton partján, amit kezdetben családi nyaralónak szánt, de aztán az élet mást hozott…
– Beütött a COVID, én meg ott álltam két fodrászattal és harminc alkalmazottal… Mindenáron meg akartam tartani az embereket, a csapat miatt megérte küzdeni, a pandémia alatt egymásban tartottuk a lelket.
Szeretem az embereket és ragaszkodom hozzájuk, engem a csapatmunka lázba hoz, szerencsére van is érzékem a csapatépítéshez. Gondoskodom róla, hogy mindenki jól és megbecsülve érezze magát, tudom motiválni az embereimet.
„Ez annyira jó, hogy pénzt kell belőle csinálni!
A járvány és a Balaton-parti élet mégiscsak hozott valami jót is: hát persze, hogy egy újabb üzletet!
– Úgy éreztem, ez annyira jó, hogy pénzt kell belőle csinálni… Két hónap alatt kipofoztuk és vendégházzá alakítottuk a házat – akkor kezdett el felfutni az ilyen szálláshelyek népszerűsége -, és pár héten belül sikerült megtöltenünk nemcsak az egész nyarat, de majdnem az egész évet…
Sőt, nem sokkal később megismételtük ezt a sikert egy másik ingatlannal – sorolja a pandémia alatti „programjait” Ildi.
S bár a fodrászatok túlélték a járványt és sikeresek maradtak, Ildi nyolc év után már egyre nyűgösebbnek érezte az üzemeltetésüket.
– Belefásultam, mert számomra már nem volt több kihívás benne, márpedig engem az éltet. Végül ebből is jól jöttem ki, sikerült családon belül átadnom a két üzletet – mondja.
Hozzáteszi: szerencsére soha nem okozott gondot számára túladni a sikerre vitt vállalkozásokon, annak ellenére sem, hogy szívét-lelkét beletette mindegyikbe. Talán azért nem, mert mire meghozta a döntést, fejben már a következő vállalkozáson dolgozott…
Hibázni ér
Minek köszönhető, hogy amihez nyúl, az siker lesz? A cégtulajdonos szerint annak a rendszerszemléletnek, amit részben a multiknál ragadt rá, s amelyek nélkül elképzelhetetlen bármilyen franchise rendszer.
– Bár mélységeiben nem értek egy területhez sem, egy kicsit mindenhez értek és mindenhez hozzá tudok érdemben szólni, a marketingtől a HR-en át a logisztikáig. Átlátom az összefüggéseket, úgy érzem komfortosan magam, ha mindent rendszerben látok.
Tudom, mit szeretnék, és általában azt is, hogyan. Ezért sikerül jól kiszállnom mindegyik üzletemből: mindegyiknél felépítettem egy jól működő rendszert, ami nélkülem is működik és hasznot hoz. Mindent alaposan dokumentálok, a munkatársaim pontosan tudják, mi a feladatuk, nincsenek homályos vagy tisztázatlan kérdések a mindennapi működésben – árulja el a siker titkát Ildi.
Az sem hátrány, hogy gyors az észjárása, hamar megtalálja a megoldást a problémákra, könnyen delegál feladatokat és gyorsan hoz döntést.
– Még ha nem is mindig jót… De nem baj, mert azt vallom, hogy hibázni ér és mindent helyre lehet hozni – árulja el.
A vele született érzékhez és logikus gondolkodáshoz persze sok és folyamatos tanulás is társul. Megtanult hirdetéseket kezelni, mestere lett a Canvának, kitanulta, hogyan tud ízléses fotókat készíteni a közösségimédia-posztokhoz, és a kollégáitól sem sajnálja a tudást.
„Bevallom, kicsit derogált a feladat”
Amikor 2021 őszén, miután megvált a fodrászatoktól, azt gondolta, eljött a pihenés időszaka. Volt tartaléka, a vendégházak jól mentek… és akkor jött a rétes.
Tudták, hogy a termékük jó, már csak az volt a kérdés, hogyan csináljanak neki piacot? A covid utáni időszakban a pandémia óvatosságra intette a házaspárt. Olyan vállalkozásba szerettek volna fogni, amihez nem kell nagy befektetés, viszonylag mobil, és nincs kitéve egy esetleges bezárásnak sem. Ennek ellenére Ildi nem szeretett bele rögtön az ötletbe…
– Bevallom, az elején nem hittem benne, ha őszinte akarok lenni, egy kicsit derogált is, hogy parkolókban árusító foodtruckokat kell felfuttatnom… A család viccelődött is, hogy ha egy elit budai cukrászdát kellene nyitnom, biztos nem húznám a számat – nevet Ildi.
A nyitás utáni azonnali jó eredmények hamar meggyőzték, hogy érdemes időt és energiát fektetni a dologba, nemsokára pedig megérkezett az „ez egy szerethető történet!” érzés is.
– Tudtam, hogy a Rétescake-ből hálózatot kell csinálni, és azt is, hogy ebben vagyok a legjobb.
Egy év alatt 22 egységet nyitottunk. A gyerekbetegségeken persze mi is túlestünk, a rossz partnerválasztás, a túl gyors növekedés okozott némi problémát, és nem tett jót az üzletnek a durva alapanyag- és energiaár-emelkedés sem. Mégis úgy döntöttünk, bevállaljuk inkább a kisebb profitot, de életben tartjuk a hálózatot, a megugró kiadások mellett is. Jó döntés volt, a gyors növekedés után most a stabilizálódás időszakát éljük.
Ha már csináljuk, legyen profi!
Ildi és férje mindent visszaforgatnak az üzletbe, hol új szoftvert, hol egy újabb autót vesznek a haszonból. Közben megszerezték az ISO-minősítést is, ami foodtruckos vállalkozásoknál nem megszokott, Ildi mégis úgy gondolta, ha már csinálja, legyen profi! Szerinte kisebb csoda, hogy külső tőke bevonása nélkül, organikusan tudtak ekkorára nőni.
„Sok pénzből könnyű jó márkát építeni, kevés pénzből tehetség”, szól a hitvallása.
A törököknek tulajdonított, de az osztrákoknál is népszerű rétes akkora siker, hogy a Rétescake már a külföldi terjeszkedésre készül. A környező országokban terjeszkedne, franchise partnerekkel. Ausztriában például a napokban debütál, Ildiék a foci EB alatti kitelepülésen tesztelik a keresletet, az ízeket.
Amikor a további terveiről kérdezem, Ildi felsóhajt: jó lenne végre pihenni egy kicsit, mert az elmúlt tíz év nagyon aktívra sikerült…
– Folyamatosan építettem valamilyen üzletet, volt benne válás, új családalapítás, járvány, háború. Idén lettem 40 éves, azt érzem a helyemen vagyok, boldog családban élünk, ami nekem a legfontosabb.
Az elmúlt 10 év nem csak a vállalkozói karrieremben meghatározó, de a folyamatos önismereti munkát és a fejlődést sem spóroltam ki belőle. Hiszem, hogy ez a kulcsa mindennek, és muszáj magunkon is dolgozni, hogy az élet minden területén megtaláljuk az egyensúlyt.
Jelenleg azt érzem, hogy a Rétescake elért abba a fázisba, ahol a napi operatív működés már nem vesz annyira igénybe, a legnagyobb kihívást most az jelenti, hogy kicsit hátra dőljek, élvezzem a nyarat, és ne keressek azonnal új kihívást…
Fotók: Karácsony Ildi
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
