Viszonylag sok információval vagyunk ellátva a várandósságról. Olvashatunk arról, hogy milyen változások lehetnek a testünkben, mire kell figyelni. Még annál is több helyen foglalkoznak azzal, hogy mit is kezdjünk a babánkkal születés után. Hónapról hónapra követhetjük, hogyan fejlődik, mikor mire képes, mit tegyünk, ha valami nem a megszokott módon történik vele.
Páter-Részeg Tünde gyógytornász, jógaoktató írása.
De valahogy senki nem beszél arról, hogy mi történik vagy legalábbis történhet egy nő testével a szülés után. A tabusítás mellett előkerül a mantra, hogy “ha szültél, fogadd el.”
De ahhoz, hogy egy nő rendben legyen szülés után, el tudja látni a babáját, miközben a párkapcsolata erősségét is megtartja, az kell, hogy mindenek előtt saját magával is rendben legyen.
Márpedig nagyon sok dolog változik meg a szülés után. Van, amit tényleg elfogadással tudunk csak kezelni, de sok olyan dolog van, amivel dolgozhatunk, csak hát a hogyanhoz nincs elég információnk.
Értekezzünk most ezekről, a teljesség igénye nélkül.
Gyógytornász, jógaoktató és most már anya vagyok. A szakmai- és élettapasztalataimon keresztül szeretnék bemutatni egy-két dolgot, ami igen is jelen van egy kihordott terhesség és egy szülés után. Ha tudunk róla, akkor nem ér annyira felkészületlenül, és ha komolyabb a probléma, tudni fogjuk, hogy ezzel igenis kezdeni kell valamit.
Rectus diastasis, ami minden anyát érint – és néhány férfit is
A szervezetnek egy szülés után 2 évre van szüksége a teljes regenerálódásra. Ha hamarabb történik egy újabb terhesség, az fokozhatja a már meglévő, még nem helyreállt folyamatokat, és könnyebben hoz elő újabb fizikai problémákat.
Ezért fontos a türelem, az idő tényleg segít, de csak akkor, ha teszünk érte.
Most pedig egy olyan témába ugranék bele, ami kivétel nélkül minden nőt érint, aki egyszer terhes volt. Nincs kivétel. Ez pedig a szétnyílt hasizom, azaz a rectus diastasis.
Mi is az a szétnyílt hasizom?
Ugyan ez a magyar kifejezés rá, de azt jó tudni, hogy valójában a kötőszövet nyílik szét, és emiatt az egyenes hasizom részei eltávolodnak egymástól. Tehát a sérülés maga a kötőszövetben jön létre.
Ezért előfordulhat az, hogy már van egy tökéletesen rendeződött, erős, stabil hasfal, miközben még mindig kitapintható egy kis rés. Az a kis rés a kötőszövet miatt maradhat jelen. A probléma nemtől és kortól függetlenül bárkinél előfordulhat. Igen, férfiaknál is.
Elég hozzá egy erőteljesebb hasi elhízás. Ha ehhez kötőszöveti gyengeség társul, akkor egyenes az út a szétnyíláshoz.
Terhesség alatt viszont mindenképp létrejön, és teljesen független attól, hogy hüvelyi vagy császármetszés útján érkezett meg végül a baba.
Fő oka a has gyors növekedése, plusz a hormonális változások következtében bekövetkező általános szöveti lazulás annak érdekében, hogy lehetővé váljon maga a szülés. Ezért nem lehet elkerülni.
Ha valakinek ezen felül van egy általános kötőszöveti gyengesége, akkor az esély sokszorozódik.
Na de akkor miért nem rohangál minden anyuka szétnyílt hasizommal?
Valószínűleg amúgy több rohangál, mint akiről tudunk, sőt lehet, az illető sincs feltétlenül tisztában a helyzettel. A test okosan van kitalálva, a szülést követő 6-8 hétben, azaz a gyermekágyi időszakban ez a szétnyílás gyönyörűen összezáródik anélkül, hogy bármit is tennénk érte. Ha a szerencsések közé tartozunk. A jó hír az, hogy azért sokan tartoznak ebbe a csoportba.
A második csoport tagjai már nem annyira szerencsések. Nekik nagyobb és/vagy mélyebb a szétnyílás, ezért kicsit tovább tart a dolog. Egy kis odafigyeléssel, bizonyos mozdulatok kerülésével, a szülés utáni 6-8 hónapban regenerálódik a hasfaluk.
De van a 3. csoport. Ők húzták a legrövidebbet. Itt vagy olyan nagy, vagy olyan mély a szétnyílás, hogy magától sajnos nem tud regenerálódni. Ebben az esetben biztos, hogy meg kell dolgozni az állapotjavulásért.
Tünetek, avagy honnan tudhatjuk, hogy szétnyílt hasizmunk van?
1. Tapintás
Lefekszünk a hátunkra, talpra húzzuk a lábakat, az egyenes hasizom mentén betoljuk a kezünket a hasba, megemeljük a fejet és megnézzük, hogy van-e hézag az ujjak alatt. Egyszerűnek tűnik, de nem az. Mert számít az, hogy milyen nagy a szétnyílás és az is, hogy mennyire mély.
Ha nem tudjuk, hogy mit kell érezni, nagyon könnyen félre diagnosztizálhatjuk magunkat. Például ahogy korábban említettem, lehet olyan, hogy kitapintható a rés, de közben a hasizmok erősek, stabilak, ezért nincs probléma vele. De az is lehet, hogy a szetnyílás kicsi, de mégis mély, és sok problémát okoz.
Személy szerint én általánosan laza kötőszövettel rendelkezem. A babám is nagyra növekedett már a pocakban, ezért hatalmas hasam volt, plusz rengeteget is híztam, ezért az én esetemben minden adott volt a szétnyílt hasizom kialakulásához.
Nekem két helyen van köldök feletti szétnyílásom. A legtetején, a bordák alatt van egy minimális, de ez nem is számít annyira, mert ott az izmok erősek, stabilak. Van egy másik, közvetlenül a köldök felett, ez kb kétujjnyi. Háromról indultam, nekem 1 ujjnyit záródott az első 6 hét alatt. Ez viszont mély, és sajnos az izmok nem igazán reagálnak a mélyben.
Ennek a megállapításához viszont szakember kell. A kérdés az, hogy összezáródik-e magától. Ha az első 6-8 hét után felmerül a gyanú, hogy ez még mindig probléma, akkor érdemes erre specializálódott gyógytornászt keresni. A nőgyógyászati kontrollon ritkán esik szó erről, sokszor nem is vizsgálják.
2. Derékfájás
Mivel nem tart elöl a has, a derekunkon „lógunk”, szegény hátizmok pedig jól elfáradnak. De nem minden szülés utáni derékfájás jelenti azt, hogy szétnyílt a hasizom.
Ez fordítva is igaz. Nekem például nem fájt a derekam, mégis erőteljes és mély volt a szétnyílás. Ha hosszú távon nincs rendezve a hasfal, előbb-utóbb hatással lesz a gerincre, ez elkerülhetetlen.
3. Mivel nem záródik a hasfal, a has előre esik
Ez nem feltétlenül azért van, mert plusz kilók maradtak fent, hanem egyszerűen elveszik a hasfal tartása, és lógni kezd. Ez egyrészt előre húzza a derekat, ami tovább erősíti az előző pontban leírtakat. Másrészt nem tart a hasfal, ezért hasi sérv alakulhat ki.
Ha a szétnyílás nagyobb, felszínesebb vagy a köldöknél van, kívülről is látható. Megint fontos üzenet, attól hogy nem látszik kívülről, még lehet súlyosabb.
4. Kiboltosulás
Ha olyan testhelyzetben vagyunk, vagy olyan mozdulatot, gyakorlatot végzünk, amihez nem elég erős a has, akkor a szövetek kiboltosulnak. Ennek két fajtája van.
Az egyik a lágyabb, amikor az izmok azért még tartanak, de nem annyira, hogy ezt a „lógó” köteget megtartsák, és előre pottyan ez a kilógó rész. Olyan, mintha a bőrréteg előre esne. A rehabilitáció szempontjából a kiboltosulás nem annyira rossz, mert az izmok azért valamennyire tartanak, csak az érzés maga nem szokványos.
Van egy másik fajtája, amit viszont nagyon jó lenne elkerülni. Van olyan, amikor annyira nehéz egy mozdulat vagy testhelyzet, hogy egy mélyről jövő kiboltosulás történik. Akinek volt sérve, annak ismerős lehet az érzés.
Az ilyen fajta kiboltosuláshoz kell a szakértő, hogy megállapítsa, itt sérvről van-e szó, mert ha valaki hagyja, hogy ez a kiboltosulás folyamatosan megtörténjen, akkor létrejöhet hasi sérv.
5. Megváltozott érzékelés
A kötőszövetben rengeteg úgynevezett receptor van. Ezek idegvégződések, amelyeknek az a fő feladata, hogy információt gyűjtsenek az agy számára. Az információk alapján az agy el tudja dönteni, hogy mi legyen a következő lépés: az adott helyzet, például egy mozdulat veszélyes-e vagy nem.
Ha a receptorokon begyűjtött információk alapján úgy ítéli meg az agy, hogy ez veszélyes, akkor megpróbálja megakadályozni, mondjuk fájdalmat generál, mi pedig elkerüljük az adott mozdulatot.
Egy szétnyílt hasizom esetében ezek a receptorok is sérülhetnek (időszakosan vagy véglegesen), ezért megszűnik ez a védelmi mechanizmus, az agy pedig nem tudja majd megállítani a veszélyes mozdulatot. A fájdalom ezért sem jellemző az állapotnál.
Erős testtudat esetén tapasztalható, hogy az izomműködést sem feltétlenül érezzük, vagyis nem tudjuk, jól csináljuk-e, amit csinálunk.
Nekem ez az érzet még nem akaródzik visszatérni 5 hónappal a szülés után, ezért folyamatosan ki kell tapogatnom a kezemmel, hogy az adott gyakorlatban, testhelyzetben, mozdulatban működik-e a hasizom vagy nem. Sajnos egy YouTube videós tornát, akármilyen jó is, nem elég ilyenkor végigcsinálni a helyzet javításáért, fontos tisztában lennünk hogy javuljon a helyzet, legyen akármilyen jó a videó.
Ehhez kell valaki, aki megtanítja, hogy mit kell érezni, és aki folyamatosan szemmel tartja, hogy működik-e az izom az adott helyzetben vagy nem.
Hiába vagyok magam is gyógytornász, ráadásul foglalkozom is szülés utáni sérülések rehabilitációjával, nekem is kell egy külső szem, aki irányítja a rehabilitációt. Főképp az érzékelés kiesés miatt nem feltétlenül tudom mindig megállapítani, hogy jó-e az, amit csinálok.
Azért is fontos a segítség, mert ha nem jól erősítjük az izmokat, ha nem jó helyzetben végzünk mozdulatokat, például a babánk felemelését, akkor javítás helyett még ronthatunk is a helyzeten.
Nyilván az esztétikai tényezők is fontosak, de a későbbi komolyabb problémák elkerülése érdekében, és hogy minőségi életet tudjunk élni és megélni a gyerekeinkkel, a szétnyílt hasizmot komolyan kell venni.
Fotók: Páter-Részeg Tünde
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
