Zavarba ejtő történeteink a randevúzás világából

„Rég várok valakire, aki csak ennyit mond, he…” Énekelte Szikora Robi a 80-as években. Gyerekkoromban még nem tűnt fel, hogy hát Robinak nem voltak túl magas igényei, hogy kit szeretne megismerni, és mit vár egy kapcsolattól… Sokszor éri az a vád a nőket, hogy magasak az elvárásaik. Igen, mondhatjuk, amennyiben kerek mondatokban beszélő, kulturált, intelligens társra vágyunk (oda-vissza értendő), valóban nem elég annyi, hogy „he”, meg „szia, mizu”, de még a „de csinos vagy” sablonmondatoktól sem esünk sem hasra sem hanyatt.

Igen, igen, nem könnyű udvarolni, tudjuk. Mégis vagy éppen ezért sokszor burleszkfilmbe illő jelenetekbe torkollik egy-egy próbálkozás. A miértek sokfélék lehetnek. Igazán megbocsátható, ha valaki zavarában mond ezt-azt, ami nem illik oda, ugyanakkor egymásra való odafigyeléssel, és ha alapvető tisztelettel fordulunk a másik felé, kivédhető néhány túlzás.

Nők történeteiből válogattam pár példát arról, hogy hogyan NE udvaroljunk. Semmiképp! Soha!

„Felhívott drága Józsi, és szokás szerint magáról beszélt, így próbálta belopni magát a szívembe, mindemellett rám nem nagyon volt kíváncsi most sem. Ez alkalommal is remek témát választott. Anyukájáról mesélt, hogy igen-igen feledékeny lett, és neki, Józsinak emiatt mennyi gondja van. A feledékenység, figyelmetlenség miatt a mama protkója lekerült a földre, és Dézi kutyus rögtön elkapta, nem is akart visszaadni.

Miközben Józsi próbálta visszaszerezni, eltört bassza meg  – idézet Józsitól, és meg kellett csináltatni. Szerencsére a fogtechnikus elvállalta, akik egyébként két meleg pasi (?), de amúgy rendesek voltak (?) – szintén idézet Józsitól. Enyhe (?) homofóbiája is kiütközött ez alkalommal. Közben Dézi kutya odaszart a szőnyegre – elnézést, újra Józsi, és azt neki kellett feltakarítani. Ekkor már nagyon nevetnem kellett ezen a csodálatos történeten, és mert Józsi eredeti szándéka az volt, hogy imponálni akart, de végül ez sikerült.”

„Egyik munkatársam, nevezzük Lacinak, mesélte, hogy megismerkedett egy lánnyal, és milyen jót beszélgettek. Majd a lelkes beszámoló közben kiderült, hogy Laci éppen a randi előtt esett át béltisztításon. Annyira friss volt az élmény, és számára annyira lelkesítő, hogy nem bírta magában tartani, és mindenképpen meg akarta osztani újdonsült ismerősével.

Részletesen ecsetelte a lánynak a béltisztítás momentumait és történéseit, és ajánlotta a lánynak is, mint szuper programot.

Mi lefagyva hallgattuk lelkes elbeszélését, de azért jeleztük felé, hogy nem biztos, hogy egy ilyen témával kellene indítani egy kezdődő ismeretségnél, bármennyire is fontos az őszinteség. Szegény később sem értette, hogy mi volt ezzel a probléma. Tudomásom szerint nem folytatódott a kapcsolat.”

„Internetes ismerkedés során elkezdtem beszélgetni egy férfival, aki szimpatikus volt. De néhány üzenetváltás után arról érdeklődött, hogy mekkora méret elengedő számomra, amit nem értettem, és jeleztem, hogy talán nem erről kellene beszélnünk így ismeretlenül, főleg, hogy még közel sem tartottunk ott, hogy bizonyosan ilyen közeli kapcsolatba kerülünk. Aztán kibökte, hogy azon aggodalmaskodik, hogy neki elég kicsi, és fél, hogy nem lesz nekem elég.

Azt is felajánlotta, hogy hozhatok magammal egy nagyobbat egy másik férfival együtt, őt nem zavarja. Öhm, értékelendő, hogy valóban önzetlen lélek… További javaslata volt, hogy előre megmutatja, hogy el tudjam dönteni, de erre végül nem tartottam igényt. Lelki szemeim előtt elképzeltem, hogy találkozunk egy kávézóban első randi gyanánt, és ott máris betekintést kapok a nadrágjába… Hát… Nem folytattuk a beszélgetést, és nem éltem eme szuper lehetőséggel.”

„Egy régebbi ismerős próbálta felmelegíteni korábbi kapcsolatunkat. Egy alkalommal váratlanul megjelent a munkahelyemen, s bár nekem nem voltak vele újraindításai szándékaim, és ezt egyenesen a tudtára is adtam, nem lehetett tőle megszabadulni.

Biztosított, hogy annyi minden változott, nem fogom megbánni. Úgy vélte, hogy erőszakos nyomulással majd elér valamit tiltakozásom ellenére is, személye majd elvarázsol, ha kénytelen vagyok huzamosabb ideig elviselni a jelenlétét…

Hazafelé indultam, de még akkor is rám erőltette magát, és jött velem. Bementem egy pékségbe, mert vásárolnom kellett. Akkor ő azt érzékeltetve, hogy milyen jó fej, gálánsan felajánlotta, hogy meghív a vásárlásomra. Mondtam neki, hogy semmi szükség erre, de nagyon erőszakoskodott, így ráhagytam. Ki is fizette, majd kifelé menet dohogva megjegyzéseket tett, hogy mégis mit kellett vennem, ami 1200 Ft-ba került. Örültem, hogy felnőtt létemre megkérdőjelezi, hogy el tudom dönteni, mire van szükségem, amit egyébként is a saját pénzemből akartam venni, és hogy kiakad 1200 Ft gáláns ajándékon, amit senki nem kért.”

„Férfi ismerős mesélte, hogy amikor utazott haza a buszon, meglátott egy lányt, aki nagyon tetszett neki.

Megszólítani nem merte, de az a „romantikus” elképzelése támadt, hogy követi a lányt, bár így konkrét célt nem tudott megfogalmazni, hogy ha nem szól hozzá, akkor minek. Mindenestre így is tett, és amikor leszállt a lány, ő is utána eredt este a sötét utcán…

A lány egyre gyorsabban ment, így barátunk nem érte utol. Mondtam neki, hogy valószínűleg sikerült halálra rémíteni, hogy este egy nagydarab alak követi, úgyhogy ne tegye többet.”

„Nem titkoltan feminista érzelmű vagyok, és fontos számomra egy kapcsolatban a kölcsönösség, a tisztelet és egyenrangúság. Mégis kaptam olyan „meghívást” első randira, hogy az illető szívesen átjön hozzám vacsorázni, és főzzek neki valami jót. Nem érezte a többszörös ellenmondást eme kedves invitálásban.”

nyitókép: freepik