Mindenkinek van olyan rokona, barátja vagy ismerőse, aki érintett. Én az édesanyám révén. Döbbenetes szám, de élete során minden nyolc-kilencedik nőt érint a mellrák, ami ma már időben felismerve és kezelve, 85-95%-ban sikeresen gyógyítható. Szűrésre járni muszáj. S ha már szűrés, régi vágyam volt kipróbálni az országban elérhető egyik legkorszerűbb mammográfiai berendezést a MeDoc Egészségközpontban. Miben más az itt elérhető géppark? Milyen vizsgálatra jelentkezzünk? Hogyan tudja támogatni a mesterséges intelligencia az eredmények kiértékelését? Volt kérdésem bőven, és dr. Kissik Imre radiológus, emlődiagnoszta meg is válaszolta azokat.
Éppen 3 nappal a hivatalos mammográfiai behívóm után egyeztettünk időpontot a MeDoc Egészségközpontba, ahol az ott elérhető összes melldiagnosztikai készüléket kipróbálhattam. Őszintén szólva, ha egyedül kell döntenem, nem is tudtam volna, hogy mit válasszak, hiszen a korszerű mammográfiai gép mellett ABUS 3 dimenziós emlő ultrahang, „sima” emlő ultrahang és tomoszintézis vizsgálat is választható. Ez utóbbi a hagyományos mammográfiás vizsgálathoz képest 41,5%-kal több invazív típusú emlőrákot képes kimutatni.
Aztán persze gyorsan kiderült, hogy a tanácstalanságommal nem kell egyedül legyek, mert az egészségközpontban segítenek azt eldönteni, hogy melyik korhoz és melltípushoz milyen gép és vizsgálat a legoptimálisabb.
A vizsgálat alatt folyamatosan magyarázott dr. Kissik Imre radiológus, hogy mit lát. A vizsgálat után pedig kérdeztem. Például arról, hogy egyre többször olvasni azt a hírt, hogy a mellrák a fiatalabb korosztályt is érinti.
– Hány éves kortól érdemes beiktatni a mammográfiás szűrővizsgálatokat?
– Általában 40 éves kortól kezdődik a mammográfiás szűrés azért, mert bár sajnos sok nőt érint, a fiatalkorra nem jellemző a mellrák. A fiataloknál diagnosztizált mellrák csak a töredéke a teljes populációnak, és a (fiatal korban jelentkező) daganatfajták rendszerint tünetesek és gyorsabban alakulnak ki. Az éves szűrés ebben az esetben amúgy sem elégséges. Emellett a fiatalabb nők emlőállománya rendszerint még dúsabb, mirigyesebb, ennek megfelelően a mammográfia érzékenysége alacsonyabb – mondja dr. Kissik Imre radiológus, akivel gyorsan meg is beszéljük, hogy az ABUS géppel végzett vizsgálat éppen nekik való, hiszen azzal a géppel a fiatalokra jellemző mirigyesebb mell jobban és fájdalom nélkül vizsgálható. De erről is beszélünk még.
– Az idősebbeknél a természetes zsíros involutio (emlők mirigyállományának természetes visszafejlődése) miatt jellemzően könnyebb az egyébként típusos, későbbi, egyszerűbben kezelhető tumorok megtalálása – emeli ki a szakember.
– Hogy kell elképzelnie egy mammográfiás szűrővizsgálatot annak, aki esetleg még nem vett részt ilyenen?
– A klasszikus szűrővizsgálaton szigorúan két irányból készülnek képek mind a két emlőről. Összesen kettő plusz kettő, tehát négy képről beszélünk, ez a szűrés. Ezt követi egy kettős leolvasás, vagyis a kapott eredményt két fél is látja, és ha mind a két fél azt mondta, hogy nem kell egyéb vizsgálat, akkor rendben vagyunk. Ha nincs egyetértés, akkor visszahívjuk a pácienst, és ultrahanggal ellenőrizzük le, hogy ténylegesen van-e ott valami, s ha igen, mi van ott.
Ez egy gyorsan, jól, ismételhetően kivitelezhető vizsgálat, és az összehasonlítás is nagyon fontos lépés. Az állami népegészségügyi rendszer szerint a szűrési időszak 45 és 65 év között van, de ha van rá lehetőség, már korábban érdemes elmenni mammográfiára, esetleg ABUS, vagyis automata emlő ultrahang vizsgálatra.
Ötven fölött, ha valakinek nincsen semmilyen kórelőzménye, sem családilag, sem egyénileg, akkor elég kétévente szűretnie magát.
-Akkor gyorsan oszlassuk el a következő városi legendát, miszerint egy sima ultrahang is elég lehet a mellrák kiszűréséhez?
– Ultrahanggal szűrni nem tudunk. A szűrés azt jelenti, hogy valamit idejekorán észlelünk, amit még nem lehet tapintani. Erre van a mammográfia. A súlyossági fokú fogalomskálán relatíve az elején elhelyezkedő tumorok kiválóan kiszűrhetők, aztán ahogy haladunk előre az agresszívabb, tumorok felé, a mammográfiának az érzékenysége relatív csökkent. Ez az egyik oka, hogy emlőtípustól függően kifejezetten hasznos az ultrahang vizsgálat is. A rendszeres szűrés az orvosnak is fontos, hogy legyen számára előzménykép anyag, amelyhez mérten vizsgálja az elváltozást, vagy azt tudja mondani, hogy nincs újdonság.
– Döbbenetes volt számomra, hogy már itt, a szűrésnél is jelen van a mesterséges intelligencia. Vagyis az emlő röntgenképét mesterséges intelligencia technológiával elemzik. Így a kapott eredmény gondolom objektívebb és még megbízhatóbb.
– Az AI abban nagyon jó, hogy olyan dolgokat is észre tud venni a vizsgálati anyagot átfésülve, amit lehet, az orvos nem lát meg. Az AI-nak más az észlelési szintje, a legkisebb eltérést is ki tudja mutatni, vagy könnyen össze tud hasonlítani korábbi leleteket. Az AI ma már tényleg jól használható, és egy nagyon jól képzett emlődiagnosztikai orvos párossal gyakorlatilag összemérhető egy orvos-AI páros rendszere.
Önállóan nyilván nem működhet, bármit, amit észrevesz, nekünk, orvosoknak kell megítélni, de jelenleg kiegészítő funkcióként nagyon jól használható.
– Korábban beszéltünk a fiatalokról, hogy sajnos egyre több a fiatal érintett: az ABUS gép éppen náluk jelenthet reális alternatívát, ugye?
– Az ABUS gépes vizsgálatot főleg arra találták ki, hogy valamilyen alternatívája legyen a sűrű, mirigyes emlő vizsgálatának.
– Ami leginkább a fiataloknál van.
– Igen, ebben az esetben ez a mammográfia alternatívája, vagy amellett is használható. Egy jól végrehajtott ABUS vizsgálat nagyon hasznos, egy fix volumen térkép, ami konkrétan ott van előttünk, és bármilyen irányból, bárhonnan végig tudjuk lapozni az összes réteget.
– Mi lehet az oka annak, hogy egyre fiatalabbaknál jelenik meg az emlőrák?
– Ez igazából nem igaz, vagy nem így igaz. Valóban sok fiatalnál diagnosztizálnak emlőrákot. Ez részben azért van, mert sokkal fejlettebb a diagnosztika, és könnyebb észlelni, mint a korábbi évtizedekben. A másik ok, hogy populációs értelemben soknak is kell lennie, mert a Ratkó-korszakban (1973-77 között született gyerekek – a szerk.) sok nő született, és ebben a generációs sávban a sok nő esetében magasabb a mellrákos esetek száma is.
Nagy változás a statisztikákban nincs, a számok annyiban módosulhattak az elmúlt időben, hogy több befolyásoló faktor van. Kevesebbet mozgunk, nagyobb a stressz, mást és máshogyan eszünk, nem alszunk jól. Fontos a hormonokról is beszélni, amit például a fogamzásgátlás befolyásol, hiszen a hormonális fogamzásgátlással belenyúlunk a normális ciklikusba és ez kihat az emlőre is.
Nagyon nagy hatással vannak ránk ezek a külső tényezők, például a családi háttér is, valamint az örökletes tényezők is, de ezek csak kb.15%-ban befolyásolják az emlőrák kialakulását. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ember öregszik, idősebb korban pedig a szervezet javító mechanizmusai sem úgy működnek, mint korábban, ezért kitettebb a szervezet a ráknak.
– Ott van a menopauza alatt használt hormonterápia is, az milyen hatással van az emlőkre?
– Ha a különböző ösztrogén készítményekről van szó, ebben az esetben az nagyon nem támogatott, kimutathatóan fokozott rizikót jelent az emlőrák kialakulását tekintve. Itt mérlegelni kell, hogy egy ilyen kezelés milyen életminőség javulást hozhat, mert lehetnek olyan kellemetlen tünetek, ami miatt szükséges lehet bizonyos ideig tartó alkalmazása. És persze az sem garantált, hogy aki ilyen terápiában részesül, annak bármilyen rosszindulatú folyamat beindul a szervezetében. Az embernek át kell gondolnia, mi mit ér meg neki.
– Azt szokták mondani, hogy a mellrák nem fáj. Mikor kell mégis orvoshoz fordulni?
– Az általános, hogyha van valami elváltozás, az rendszerint a fájdalmas. Az emlő sok esetben tud fájni, elsősorban valamely hormonalis ráhatás vagy kisugárzó idegi vagy izomfájdalom következtében. Alapvetően az emlőkkel elég sok “baj” van. Esetlegesen hámlik, vagy kiütés van rajta, be is gyulladhat, vagy van tej, vagy nincs tej, stb. Mindenki a fájdalomtól szokott megijedni, de a fájdalom klinikai szempontból nem utal rosszindulatúságra.
Ha nincsen mellette tünet, tehát nincsen tapintható csomó, váladékozás, látványos bőreltérés, akkor az nem egy klinikai tünet, inkább „csak”panasz.
Természetesen nem minden tumor tudja a tankönyvet, és szuper ritkán előfordul, hogy fájdalom jelentkezik tumornál. A panasz és a tünet között van különbség, de ha valaki tünettel (a klinikumban legalábbis ez egy fontos különbség) jelentkezik, mert azt mondja, tapint valamit, az komplex klinikai kivizsgálást igényel, és olyankor mindig kötelező megcsinálni a mammográfiát és ultrahangot egyszerre (szakmailag így járunk el helyesen).
– És ne feledkezzünk meg az önvizsgálatról sem. Sokszor elmondják, hogy az a legfontosabb, hogy ismerjük a mellünket menstruáció előtt, alatt és után.
– Mindenkinek a saját emlőjével kapcsolatosan kell a legprofibbnak lennie, mert mindenkinek egy picit más. Valakinek kevesebb, másnak több a mirigyállománya, valakinek kifejezetten tömött, vaskos mirigyállománya van. Az tapintatra egyenetlen, kicsit göcsörtös, csomós lehet. Ez lehet félrevezető is, ha nem vizsgálta valaki korábban a mellét, és hirtelen csomók sokaságát találja. Miközben csak a mirigyállományról van szó. Ez akkor is előfordulhat, vagy válhat szembetűnőbbé, ha valaki hirtelen sokat fogyott, és eltűnt a zsírállomány a melléből.
– Milyen gyakran végezzünk otthon mellvizsgálatot?
– Az önvizsgálat mindig „kéznél” van. Havonta egyszer érdemes elvégezni, mindig ugyanakkor, a vérzést követő héten, mert ilyenkor a leglazább az állomány.
– Mi a helyzet a mellimplantátummal?
– Az implantátum alapvetően nem befolyásolja a szűrést, és a mammográfia kivitelezhető. Nyilván nem mindegy, hogy mekkora, hogy van behelyezve. Ha valakinek alig van mellette más szövet, csak a nagy implantátum, az erőteljesen nehezített helyzet, de abszolút kivitelezhető, és fontos is nézetni ilyen esetben is. A mellimplantátum, ahogy semmi sem, nem jelenthet kifogást arra, hogy a mammográfiát megcsináltassa egy nő (amennyiben bizonyos körülmények miatt specialis helyzetből adódóan más vagy más vizsgálat is javasolt, azt mindig a diagnosztával történt megbeszélés alapján az ő javaslatára lehet végezni) – emeli ki dr. Kissik Imre radiológus, emlődiagnoszta, a MeDoc Egészségközpont szakembere.
A mammográfiát követő ultrahangon kiderült, hogy az egyik mellemben van egy ciszta, amelyet érdemes lesz figyelemmel követni. Mivel a vizsgálat eredményét és a mammográfia eredményét itt nem csak írásban kapjuk meg, hanem elektronikusan is letölthetjük, az elkészült felvételek innentől kezdve mindig kéznél lesznek. És ez nagy biztonságot ad, hiszen évről évre összehasonlítják a korábbi adatokat és a legkisebb változást is azonnal észreveszik.
Fotók: Békéssy Olga
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy támogató sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
