Október 27-től Magyarországon a nők gyakorlatilag ingyen dolgoznak az év hátralévő részében. Itthon a nők átlagosan 17,8 %-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak – ami havonta bruttó 130.000 forintot, éves szinten pedig több mint két havi bérkiesést jelent.
A számok beszélnek
„Addig haza ne menj, amíg be nem jöttél az irodámba!” – mondta emelt, érces hangon a kollégáim előtt új vezetőm egy korábbi munkahelyemen, a felmondásom napján. A döntésemnek, hogy ideje tovább állnom, több oka is volt, amit el is mondtam neki: az egyik ilyen éppen az alacsony fizetésem volt.
„Nem tehetek semmit” – válaszolta kissé közönyösen. Már mindegy – gondoltam, a váltás így is, úgy is megérett, mint júniusban a gurulós málna a szüleim kertjében.
Később, véletlenszerűen tudtam meg, hogy körülbelül 13-szor (!) többet keresett, mint én. Mély levegő be, kifúj. Mindent megértettem. – írta korában a kollégánk egy, éppen a bérkülömbségekről szóló cikkben.
Európai átlagban a nők 12 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Magyarországon ez a különbség 17,8 százalék, ami havonta bruttó 130 ezer forinttal, évente több mint másfél millió forinttal kevesebb jövedelmet jelent. Erre a különbségre tekinthetünk, úgy mintha október 27. után a nők a férfiakhoz képest gyakorlatilag ingyen dolgoznának tovább idén.
Mi lehet az oka annak, hogy a fizetésekbeli különbség alig változik? Például az, hogy a nőknek kevesebb az önbizalmuk, így ritkábban kezdeményeznek bértárgyalást. A másik ilyen az ún. anyasági hátrány, vagyis a szülés után visszatérő nők gyakran hátrányos helyzetből indulnak, alacsonyabb bérrel és kevesebb előrelépési lehetőséggel.
Az anyaságot leginkább a közép-kelet-európai országokban, köztük Magyarországon “büntetik”. Magyarul: a szülési szabadságra távozó nő bére soha többé nem lesz annyi, mint a vele egy pozícióban lévő férfi társának. Hiszen amíg anyuka otthon „babázik”, addig a kolléga karrierje és bére meredekel szárnyal felfelé.
Vidéki Magyarország: súlyosabb helyzet
A város-vidék viszonyban ez a különbség még inkább gyomorbavágó. Vidéken gyakrabban kapnak ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést, mint a fővárosban, kevesebb a karrierlehetőség is, ezért gyakran vannak rosszabb tárgyalási pozícióban a munkavállalók – különösen a nők.
Mi áll a háttérben?
-
A nők gyakrabban vállalnak olyan feladatokat, amelyek kevesebb fizetett és több „láthatatlan” munkát jelentenek.
-
A nők aránya nagyobb olyan ágazatokban, amelyek hagyományosan alacsonyabb fizetést kínálnak (pld. egészségügy, oktatás, szociális ágazatok).
-
A női vezetők aránya alacsonyabb, kevesebb lehetőségük van a magasabb bérszintű pozíciókhoz jutni.
-
A tárgyalási pozíciók és fizetési igények: a kutatások szerint a pályakezdő nők átlagosan alacsonyabb bérigénnyel lépnek a munkaerőpiacra, mint a férfiak. Egyszerűen nem hiszik el, hogy érnek annyit, mint férfi kollégájuk.
-
Pszichológiai tényezők: ne feledkezzünk meg az „imposztor-szindrómáról” és az önbecsülés hiányosságai is szerepet játszanak abban, hogy sok nő kevesebbet kér fizetésben, vagy kevésbé áll ki érte.
Hová vezet ez?
Ez a jelenség nem csupán egyéni szintű igazságtalanság: az egész gazdaságra és társadalomra hatással van.
-
Ha a bérszakadék nem szűnik meg, akkor a nők foglalkoztatottságával, jövedelmével és időskori jövedelmével kapcsolatos hátrány tovább nő.
-
A vállalatok számára is előnyös lenne a kiegyenlített bérezés: jobb eséllyel vonzanának tehetségeket, növelhetnék a diverzitást és erősíthetnék a fenntarthatóságot.
Mit tehetünk?
-
Kötelező bér‐ és fizetéstranszparencia bevezetése: több országban már bevezették, pl. Ausztria és Franciaország.
-
A vállalati kultúra átalakítása: olyan légkör kialakítása, ahol a fizetésről, előmenetelről nyíltan lehet beszélni, és ahol a nemi előítéletek csökkenthetők.
-
Az önbecsülés és tárgyalóképesség fejlesztése: a HR-osztályoknak támogatniuk kell, hogy a nők bátrabban kérjenek magasabb bért, és tudatosabban kezeljék saját karrierjüket.
-
Kiemelt figyelem a vidéki térségekre: a hátrányosabb helyzetű régiókban külön programokra lehet szükség (pl. mentorprogramok, helyi képzés, mobilitás támogatása).
Mi a Női Váltónál szinte csak nőkkel dolgozunk. Egy másik magazinnál, a Glamournál mától, vagyis az Egyenlő Bérezés Napjától számítva az év végéig kizárólag női szakembereknek adnak megbízást, hangsúlyozva az esélyegyenlőséget, és felhívva a figyelmet a bérkülönbségekre.
A kampány célja, hogy támogassa a nők szerepvállalását, és közbeszédbe emelje az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet.
Ti mit tesztek a bérkülönbség csökkentéséért?
Kiemelt kép: Adobestock
Vállalkozó vagy?
A workshopot kapcsolatépítéssel zárjuk. Várunk szeretettel, a jegyeket itt találod.
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
