Tudod, amikor elromlik a hűtő, aztán beletörik a kulcs a zárba, és várod, hogy mikor jön a harmadik. És jön. Mert mindig jön.
Bertalan Sonja írása.
Ott állsz a konyhában, egyik kezeddel épp a hűtőből mented a félig olvadt mirelit pizzát, a másikkal hívod a lakatost, közben a válladon már lóg a táska, mert sietned kell, és a gyerek a háttérben épp azt kérdezi, hogy „anya, hol a zöld flitteres anyag, mert béka leszek HOLNAP a farsangon, egy nagy koronával”.
És te csak magadban morzsolod el:
„Flitter? Korona? Csodás. Én meg majd varrok hozzá idegrendszert.”
De az élet megy tovább, a gyerek béka lesz (flitteres, természetesen), a kulcs új másolatot kap, a hűtő leolvasztva, a határidős e-mail elküldve, és a hajunk… nos, az majd holnap.
Ez nekünk annyira természetes, hogy sokszor észre sem vesszük.
Ha valaki hallaná a napi „kis kalandjainkat”, valószínűleg azt hinné, hogy ez egy kitalált történet. A valóságban ennyi abszurd dolog nem fér bele 24 órába. De ez a valóság.
A valóság, ahol reggel a kávé mellett még optimistán elhitted, hogy ma minden simán fog menni, de délután háromra már azon gondolkodsz, elég lesz-e vacsorára az összesöpört, kiolvadt zöldborsó.
És tudod mi a legszebb? Hogy mindezt rutinos eleganciával csináljuk.
Nem azért, mert könnyű, hanem mert megszoktuk. És igen, néha halkan káromkodunk (én hangosan), de a nap végére mindig megoldjuk. (Low budget békakoronák ötleteit várom a szerkesztőségbe.)
Talán nem kapunk érte tapsot, de ott van bennünk az a furcsa, csendes büszkeség: hogy ez megint sikerült.
Ha valaki rákérdezne, hogyan csináltad, valószínűleg csak azt mondanád: „Ja, semmi extra. Ez egy sima nap volt.” És talán épp ettől szép ez az egész, hogy miközben Murphy ott jegyzetel valahol a sarokban, mi már a következő naphoz keresünk tűzőgépet.
Mert valahogy mindig találunk valamit, ami megtart.
Javaslom, néha állj meg egy pillanatra, gondolj bele: valahol, valaki pont most csinálja ugyanezt. Lehet, hogy flitterben, lehet, hogy melegítőben, de ugyanúgy tartja a frontot.
Nem vagy egyedül.
nyitókép: freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
