Az édesanyánk esetleg sokszor felemlegetett negatív szülési élménye kihathat a saját babaváráshoz és szüléshez kapcsolódó hozzáállásunkra.
A családi körben gyakran, szinte változtatás nélkül időről-időre elhangzó mondatok „szlogenné”, útjelölő mondattá válhatnak. A családi szlogenek üzeneteiről, meghatározó erejéről cikksorozatunk 1. részében beszéltünk bővebben.
Antall Gabriella életvezetési tanácsadó, kineziológus, segítő szakember, a CsillagKuckó Termékenységtámogató mentálhigiénés tér munkatársának írása.
Az ismételgetett mondatok amellett, hogy jelentős érzelmi töltetet hordoznak, sokszor generációról generációra öröklődő világképet közvetítenek. Nem ritkán a felszínen is nyilvánvaló értelmen túl a felszín alatti burkolt üzenet erősebb hatású, néha manipulatív információ.
A nehezített fogantatásban, a meddőségben érintettekkel való önismereti munka során érdemes rátekinteni az esetleges rejtett félelmekre és az ezekhez kapcsolódó stresszre. A gyermekvállalás mindenki számára óriási változás, mindenkiben vannak félelmek ezzel kapcsolatban.
Az általános aggodalmak hosszú sorában gyakran jelenik meg a szüléstől való félelem.
Kialakulásában számos lehetséges ok szerepet játszhat. Édesanyánk üzeneteinek, közléseinek azonban minden esetben jelentős szerepe van. Hogyan születtünk mi vagy a testvérünk? Milyen élmények, érzelmek, emlékek kapcsolódnak a világra jövetelünkhöz? Mi az, ami időről-időre mindebből kiemelést kap? Mi válik hangsúlyozottá, esetleg szlogenné?
„Az ellenségemnek sem kívánom, amit a szülésnél átéltem!” – egy édesanya rendre visszatérő kijelentéseként nagyon sokrétegű üzenetet hordoz.
Természetesen nem vitathatjuk senki megélését, érzelmét saját élettörténeteivel kapcsolatban. Amin viszont elgondolkodhatunk, hogy édesanyánk élményei hogyan hatnak ránk, miben és mennyire befolyásolnak minket.
A fenti mondat a szülést borzalmas, elviselhetetlen eseményként jeleníti meg, melyet, ha az ellenségnek sem, akkor a saját lányának végképpen nem kíván az ember. Talán a rossz emlék olyan mély, hogy hosszú idő elteltével sem veszít az érzelmi töltéséből, ezért kerülhet újra és újra elő.
Egy ilyen emlék szlogenként bevésődve szüléstől való erősebb félelmet generálhat, így tudattalan stresszt okozva észrevétlenül befolyásolhat minket. Súlyos kétségeink lehetnek, hogyan bírjuk elviselni a fájdalmat, a szenvedést, a beláthatatlanságot a kiszolgáltatottságot.
Hogyan tudunk mindeközben erősek maradni, „hősiesen” viselkedni, túlélni?
Amikor egy hasonló családi szlogen jelenthet alapot rejtett félelmünknek, megoldás lehet gondolkodnunk az ismételgetett mondat burkolt, felszín alatti üzenetén. Miért őrizgeti intenzíven édesanyánk értünk átélt szenvedéseinek emlékét? Miért tudatja időről időre ezt velünk? Miért a nehézségekre fekteti a nagyobb hangsúlyt?
Akár arra is szólíthat, hogy vegyük észre, méltányoljuk az önfeláldozását. Szeretetért, tiszteletért, figyelemért, gyengédségért kiálthat.
Talán valójában magányos, és úgy érzi pusztán önmagáért nem szerethető. Ilyenkor gyerekként szinte minden esetben megjelenik a bűntudat, hiszen akaratlanul ugyan, de mégis fájdalmat, szenvedést okoztunk az érkezésünkkel. Hálával tartozunk, így édesanyánknak nem kell többet aggódni az érzelmi magány miatt.
A régi közlés burkolt üzeneteit megértve, felfedve lehetőség nyílik a felszíni üzenet átértékelésére is. Módot teremthetünk egy őszinte beszélgetésre, melyben valódi, újfajta kíváncsisággal, a korábbi, rögzített panelek szintjénél mélyebben beszélünk fogantatásunk és születésünk történetéről édesanyánkkal.
Empatikus odafordulással, megértéssel közeledve feltárulhat az a sokszor nehéz háttér, amely az ő negatív megéléséhez és visszatérő emlékezéshez az érzelmi alapot szolgáltatta.
Jelentősen oldja a félelmet és ez által a gyermekváráshoz kapcsolódó stresszt, ha meglátjuk a fenti, riasztó szlogen valódi célját. Rájöhetünk, hogy a fájdalomtól való túlzott félelem generálása pusztán szándéktalan, balul elsült mellékterméke a közlési folyamatnak. Könnyebben, objektívabban vizsgálhatjuk például saját viszonyunkat az eljövendő szüléshez. Felismerhetjük, hogy mennyiben vagyunk mások, mint édesanyánk, máshogy viseljük-e általában a fájdalmakat, megterheléseket; másként viszonyulunk-e önmagunkhoz vagy kapcsolatainkhoz.
Rácsodálkozhatunk mások pozitívabb, természetesebb, bátorítóbb történeteire. Megtapasztalhatjuk szabad választásunk lehetőségét, hiszen a szülés megélését tudjuk alakítani a saját hozzáállásunkkal is.
CsillagKuckó Termékenységtámogató mentálhigiénés tér elérhetőségét itt találod.
kiemelt kép: freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
