A plazmaadásra sokan egy egyszerű orvosi folyamatként gondolnak, pedig jóval több ennél: emberi sorsok és életet mentő döntések állnak mögötte. Hogy ez mit jelent a betegek mindennapjaiban, és miért térnek vissza újra és újra plazmaadók, arról Ujhelyiné Dr. Szabó Judit a kaposvári Plazma Pont vezető főorvosa mesélt.
– Mennyiben más plazmaközpontban orvosként dolgozni, mint mondjuk háziorvosnak vagy kórházi orvosnak lenni?
– Alapvetően más a kiindulópont. A háziorvos vagy a kórházi orvos beteg emberekkel találkozik, akiknek segítségre van szükségük. Hozzánk viszont egészséges emberek jönnek, olyanok, akik segíteni szeretnének másokon. Ez egy egészen más helyzet.
Itt nem a gyógyítás első lépésénél találkozunk, hanem egy olyan lánc elején állunk, amelynek a végén – a plazmaadók döntésének és a gyógyszeripar munkájának köszönhetően – valaki más gyógyulása kezdődhet meg.
Talán az is különbség, hogy a klasszikus orvos-beteg kapcsolatban az a jó, ha ritkábban kell találkozni. Nálunk viszont épp az ellenkezője igaz, örülünk, ha valaki visszatér. Mert ez azt jelenti, hogy jól van, és újra segíteni szeretne. Ami hasonló, az a felelősség: orvosként ugyanúgy felelősek vagyunk azokért, akik hozzánk fordulnak.
– Miért fontos a plazmaadás a gyógyítás szempontjából?
– A plazmaadás azért kulcsfontosságú, mert számos olyan betegség van, amelynek kezeléséhez nélkülözhetetlenek az emberi plazmából előállított gyógyszerek. Ilyenek például a vérzékenység bizonyos formái, egyes immunhiányos állapotok, súlyos égési sérülések, máj- és vesebetegségek vagy szervátültetések utáni kezelések.
Ezekben a betegségekben nem nagyon van alternatíva: ezek a készítmények nemcsak a betegek életminőségét befolyásolják, hanem sok esetben életmentőek is.
Megjelenésük előtt a betegek mindennapjait folyamatos kockázat, súlyos szövődmények és kiszámíthatatlan állapotromlások jellemezték, ma viszont egészen más életkilátásokkal élhetnek. A plazmaadókra tényleg szükség van a gyógyításban. Nélkülük ezeknek a betegeknek a gyógyítása gyakorlatilag lehetetlen lenne.
– Mit jelent ez a változás a mindennapokban azok számára, akik ilyen kezelést kapnak?
– Súlyos vérzékenységben szenvedő betegeknél eljutottunk odáig, hogy akár egy nagyobb csípőprotézis-műtétet is gond nélkül el lehet végezni, ami addig szinte elképzelhetetlen volt. Egy ilyen beavatkozást korábban meg sem mertek volna kockáztatni, mert a vérzés nem volt biztonságosan kontrollálható, és komoly, akár életveszélyes szövődményekkel járhatott volna.
Megelőzésképpen is lehet ezeket a gyógyszerkészítményeket használni, és így gyakorlatilag a súlyos ízületi deformitásoktól, a súlyos bevérzésektől meg tudjuk a betegeket óvni.
Ráadásul egyre több beteg saját maga is képes beadni ezeket a készítményeket otthon, ami azt jelenti, hogy nem a betegséghez kell igazítaniuk az életüket, nem kell folyamatosan orvoshoz járniuk, könnyebben tudnak utazni, dolgozni, tervezni.
– Azt említette, hogy sokan visszajárnak plazmát adni. Mit tapasztal: miért térnek vissza az emberek újra és újra?
– Szerintem több oka is van, és ezek sokszor összeadódnak. Van, aki azért jön, mert tudja, hogy ezzel segít másokon, és ez számára fontos. Sokaknál ez személyes indíttatásból fakad.
Volt olyan plazmaadónk, akinek a családjában immunhiányos kisgyerek van. Pontosan tudta, hogy ezek nélkül a készítmények nélkül a gyermek állapota sokkal súlyosabb lenne.
Olyanplazmaadóval is találkoztunk, akinek a legjobb barátja vérzékeny beteg volt, és sokszor ő vitte kórházba, amikor súlyos ízületi bevérzései voltak. Mivel ő ezt végignézte, ezért pontosan tudta, hogy ezekre a gyógyszerekre szükség van.
Járnak hozzánk munkatársak együtt, családok, házaspárok, szülők a gyermekeikkel. Mivel egy évben akár negyvenöt alkalommal is lehet plazmát adni, így van, akivel hetente vagy kéthetente is találkozunk.
– Ez azt jelenti, hogy egy idő után már ismerősként köszöntik egymást a visszatérő plazmaadókkal?
– Igen. Mi is a plazmaadókat, de a plazmaadók is egymást. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy nálunk családias a hangulat. Nagyon sok mindent el szoktak nekünk mesélni, munkahelyi sztorikat, családi történeteket, hol nyaraltak, merre utaznak, mik a terveik.
– Mit mondana annak, aki még soha nem adott plazmát, miért menjen el?
– A segítségnyújtáson túl motiváló tényező lehet az is, hogy a jelentkezők egy átfogó egészségügyi vizsgálaton esnek át, és a későbbiekben is rendszeresen követjük az egészségi állapotukat laborvizsgálatokkal. Így előfordul, hogy időben észreveszünk olyan problémákat, amelyekről az érintettek addig nem is tudtak.
Volt például olyan jelentkezőnk, akinél vashiányos vérszegénységet találtunk, másnál szívbetegségre vagy magas vérnyomásra derült fény, és tovább tudtuk irányítani a megfelelő szakellátásba.
Sokan a tűszúrástól vagy magától a helyzettől tartanak, de ettől nem kell félni. A legnagyobb odafigyelést kapja tőlünk mindenki, lépésről lépésre elmondjuk, mi fog történni, és végig ott vagyunk. Érdemes egyszer eljönni és megnézni, hogyan működik ez az egész.
Nincs benne semmi „misztikus”, egy jól szervezett, biztonságos folyamat, ahol folyamatosan figyelünk a donorokra. Az első alkalom után általában ez a félelem feloldódik, és ha valaki egyszer megérti, hogy ezzel tényleg segít, akkor már egészen más szemmel néz rá.
A plazmaadók nem csak a plazmaadással segítenek. Velük és a munkatársakkal közösen rendszeresen szervezünk más támogató akciókat is, így például több ízben segítséget nyújtottunk beteg gyermekeknek, állatmenhelynek, évek óta részt veszünk a karácsonyi cipősdoboz akcióban is.
Fotó: Ujhelyiné Dr. Szabó Judit
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
