A történelem kezdete óta léteznek olyan hivatások, szakmák, melyekre különösen igaz, hogy művelőjük „megfelelő csillagállás esetén” viszonylag gyorsan és könnyedén nagyobb ismertségre is szert tehet, akár még világhírnévre is. Ilyenek elsősorban a politikusok, hadvezérek és vallási vezetők, de tágabb körben – a teljesség igénye nélkül – ide sorolhatjuk még a színészeket, irodalmárokat, képzőművészeket, profi sportolókat vagy a feltalálókat is. Az életmódreformereket viszont biztos, hogy nem.
Bicsérdy Béla életútját kutató történész, Áprily Zoltán írása.
Éppen ezért különleges és jelentőségteljes, hogy Bicsérdy Béla viszont pontosan ebben a kategóriában lett világhírű s nem is akárhogy!
Egyrészt alig pár év leforgása alatt sikerült ezt elérnie, másrészt pedig egy olyan korban (1920-as évek közepe), amikor nemhogy internet, de még televízió sem létezett, a rádió pedig épphogy csak megkezdte hódító útját. Történelmi léptékkel mérve csupán egy villanásnyi ideig szerepelt reflektorfényben, mégis óriási hatással volt korának társadalmára, a nevéből alkotott fogalom pedig még évtizedekkel a halálát követően is forgalomban volt.
A maga nemében ez abszolút példa nélküli teljesítmény, életviteli tanácsokat hirdető ember soha a magyar történelemben nem tudott ekkora ismertségre és befolyásra szert tenni – azóta sem.
De hogy is robbant be Bicsérdy a közéletbe? Milyen hatással volt nemzedékére? Mostani cikkünkben ezeket a kérdéseket fogjuk körüljárni.
Bicsérdy Béla 1921-ben tartotta meg első nyilvános előadását Erdélyben, de fellépései csak 1924-től váltak rendszeressé, miképp a róla megjelenő újságcikkek is. A hatalmas termetű, díjbirkózó atlétákra emlékeztető izomkolosszus a legtöbbször szinte megbabonázta közönségét és teljesen a hatása alá vonta.
Korabeli tudósítások szerint az egyébként szigorú és mennydörgő hangú Bicsérdy jóformán odaszegezte hallgatóit az ülőhelyeikhez, akik megbűvölten és pisszenés nélkül ülték végig a jellemzően este kezdődő és akár több órán át tartó előadásokat is.
1923-tól kezdőden folyamatosan jelentek meg könyvei is, melyek több ezres példányszámban keltek el, és szintén jelentős mértékben hozzájárultak hírnevének szédületes növekedéséhez.
1924 végére már egész Erdély tudta, hogy kicsoda Bicsérdy Béla, ám ismertsége a következő évben valósággal szétrobbantotta annak határait, és a világ minden táján cikkezni kezdtek a „fogarasi mesterről” …
A széles tömegeket vonzó, valamint egyre nagyobb érdeklődést kiváltó nyilvános szerepléseit 1925-ben sem hagyta abba, és még az év végéig folytatta.
Volt rá példa, hogy el kellett halasztania az előadását, mert olyan embertömeg gyűlt össze, amely bőséggel felülmúlta a rendezvényterem befogadóképességét, de előfordult az is, hogy annak ellenére tartotta meg, hogy az érdeklődő, felajzott közönségnek több mint a fele rekedt az előadó-helyiségen kívül.
Bámulatos mértékben fokozódó hírnevét persze továbbra sem csak az egyre kelendőbb könyveinek, és a felfokozott hangulatú előadásain részt vevő több ezer embernek köszönhette. 1925-ben már nem volt olyan hét, hogy ne foglalkoztak volna vele az újságok.
A hírlapok egybehangzó állítása szerint neve már fogalommá vált Erdélyben, több tízezres követőtáborral rendelkezett, a társaságokban pedig úgy beszéltek róla, ahogy egy ünnepelt sztárról szokás.
Bicsérdy Béla hírneve azonban 1926-ra a csillagos égig repült, és minden képzeletet felülmúlt.
A legfrissebb kutatások szerint csak ebben az egyetlen évben több mint ezer (!) híradás jelent meg róla szerte a világon, Ausztráliától Afrikáig, Európától Amerikáig, legkevesebb 14 nyelven.
Pontosan száz esztendeje van annak is, hogy Bicsérdy Magyarországra utazott, hogy megkezdhesse a több hónaposra tervezett előadókörútját.
Május 11-én szállt partra a budapesti Petőfi téri hajóállomáson, jövetele pedig óriási szenzációnak számított. Fogadtatása olyan volt, mintha legalábbis egy híres uralkodó vagy filmsztár látogatott volna a fővárosba.
A parton több száz főből álló izgatott tömeg várt rá, a hazai és külföldi újságírókon kívül pedig számtalan fotóriporter is egymás sarkát taposta, hogy láthassák és mielőbb lencsevégre kaphassák őt. Nem véletlen, hogy a jeles eseményt még a korabeli Magyar Filmhíradó is megörökítette, ezzel pedig Bicsérdy végleg beírta magát a történelembe…
Bicsérdy Béla társadalomtörténeti jelentősége
Az első dolog, amit le kell szögeznünk, hogy a húszas évek közepén nem sok olyan híresség élt a Kárpát-medencében, akire olyan nagymértékű figyelem irányult volna, mint Bicsérdy Bélára. A legutolsó talponállótól kezdve előkelő szalonokig beszéltek róla az emberek, de foglalkozott vele a román kormány is, és még a magyar Parlamentben is elhangzott a neve!
Nem véletlenül írta róla az időt tájt a híres műkritikus és irodalomtörténész Schöpflin Aladár, hogy nem lehet egy társaságban ülni egy órát anélkül, hogy szóba ne kerülne… De tollára tűzte őt Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kodolányi János és Kosztolányi Dezső is, aki ráadásul egy időben annyira a hatása alá került, hogy jó darabig maga is vegetáriánus lett…
A második dolog, amit biztosan megállapíthatunk, hogy Bicsérdy Béla extravagáns személye és tanításai, valamint a botrányra mindig éhes revolversajtó híradásai szélsőségesen megosztották a közvéleményt, és hatalmas indulatokat gerjesztettek vele kapcsolatban.
A Bicsérdy-tanok következtében jó néhány barátság futott zátonyra, de házasságok is tönkrementek. 1928-ban zajlott le az első magyarországi bicsérdysta válóper, melynek akkora nemzetközi visszhangja volt, hogy Angliától Szingapúrig (!) cikkeztek róla az újságok.
Erdélyben majdnem meglincseltek egy hentesmestert, aki dühében betörte egy kolozsvári vegetáriánus étterem kirakatüvegét, és vadul szidni kezdte a növényevőket, valamint Bicsérdyt. A budapesti Központi Vásárcsarnokban viszont tettlegességig fajult egy vita, és ténylegesen is összeverekedett egy hentes és egy zöldséges, akiket végül rendőröknek kellett szétválasztani…
Azért a Bicsérdy-tanok – örvendetes módon – nemcsak elválasztották, hanem sokszor össze is kapcsolták az embereket.
Erdélyben és Magyarországon több, nem hivatalos asztaltársaságot és egyesületet is létrehoztak a követői, „Budai Bicsérdysták” néven amatőr labdarúgó csapat is alakult, de a növényevő szerelmes szívek is egymásra találhattak a „fenséges eszme” jegyében.
Az első magyarországi bicsérdysta esküvőre 1936-ban került sor, melynek híre ugyancsak bejárta a világsajtót és még Új-Zélandon is cikk született róla!
Nemkülönben érdekes, hogy néhány sütőipari munkás jókora piaci rést talált a reformtanokban, így több helyen is ráálltak a „mester” útmutatásai alapján elkészített, ún. Bicsérdy-kenyerek sütésére, amelyek ezekben az időkben meglehetősen kelendőek voltak.
S nem sokon múlt az sem, hogy létrejöjjön egy erdélyi bicsérdysta-szanatórium is, ahol az életmódapostol elvei szerint gyógyították volna az oda jelentkező betegeket.
A bicsérdyzmus nyomot hagyott a kulturális életben is. Több színdarab, de még zongoramű (I) is született a Bicsérdy-jelenségről, a szépirodalmi alkotásokban pedig a húszas évektől kezdve egészen napjainkig találkozhatunk a nevével.
Sajtótörténeti szempontból pedig mindenképp érdemes megemlíteni, hogy „Bicsérdyzmus” néven még újságja is volt az „eszmének”, amely 1925 és 1926 között jelent meg Erdélyben.
Záró gondolatok
Bicsérdy Béla kétségkívül a 20. századi magyar társadalomtörténet egyik legjelentősebb, egyben legérdekesebb alakja volt.
Még mai szemmel nézve is megdöbbentő, hogy milyen rövid időn belül tudott világhírnévre és több tízezres követőtáborra szert tenni egy olyan korban, amikor a hírveréshez szükséges technikai eszközök korántsem álltak rendelkezésre olyan mértékben és minőségben, mint napjainkban.
Eszméi minden társadalmi osztályt megérintettek, reformmozgalma pedig nyilvánvaló magyar jellege ellenére számos nem magyar ajkú követővel is büszkélkedhetett. Excentrikus személye kétségtelenül megosztó volt és az lenne napjainkban is.
Száz évvel ezelőtti tanításain manapság is lehetne vitatkozni, de tény, hogy ezek közül jó néhány már a reneszánszát éli napjainkban, és olyan sok ember életét mentette már meg, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni…
Bicsérdy Béla mindezek ellenére is a feledés homályába merült az elmúlt évtizedekben, és nem sokon múlt, hogy végleg kikerüljön a történelmi emlékezetből.
Hogy ez mégsem történt így, az leginkább egy agilis asszonynak köszönhető, aki Bicsérdy-tanítványként az egész életét arra tette fel, hogy őrizze és ápolja mestere emlékét, valamint bulldog kitartással terjessze az eszméit. Következő cikkünket az ő emlékének fogjuk szentelni.
A Bicsérdy Béla emlékoldalát itt, a róla szóló könyvet itt találjátok.
kiemelt kép: Áprily Zoltán
Ez is érdekelhet:
Egészség és életerő: Bicsérdy Béla a testmozgás óriási jelentőségéről
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
