A közismert mondás szerint: „Minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő”. Ez az állítás sokszorosan is igaz volt Bicsérdy Bélára nézvést, tekintve, hogy az odaadó és szolgálatkész feleségei segítsége nélkül egész biztosan nem végezhette volna oly zavartalanul világjobbító törekvéseit, melybe a folyamatos előadásai éppúgy beletartoztak, mint a több ezer oldalra rúgó könyveinek megírása vagy az egész világra kiterjedő levelezése. Mostani cikkünkben azonban mégsem róluk lesz szó, hanem arról a nagyszerű asszonyról, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy Bicsérdy Béla neve nem tűnt el örökre a történelem süllyesztőjében. Mai írásunkban Magyar Ilonára emlékezünk.
Bicsérdy Béla életútját kutató történész, Áprily Zoltán írása.
Bicsérdy Béla egyik legfanatikusabb tanítványa, egyben emlékének legodaadóbb ápolója, Járvás Ilona néven látta meg a napvilágot 1914. szeptember 9-én, Nagykőrösön.
Nyolcan voltak testvérek, így nevelésük, iskoláztatásuk nagy gondot okozott szüleinek. Végül négy osztályt végzett el a középiskolából, és gépírói képesítést szerzett.
15 éves kora környékén gyomorfekélyt kapott, amely az idők folyamán egyre súlyosabbá vált, az orvosok viszont nem tudtak mit kezdeni vele. Pár évvel később egy bolhapiacon ráakadt Bicsérdy műveire, melyeket rögtön meg is vett, és a bennük található útmutatások alapján teljesen kigyógyította magát betegségéből.
Ezután fanatikus híve lett a „mesternek”, amiért állandóan összetűzésbe került a szüleivel, akik majdnem kitagadták életmódja miatt, és egyszer még az egyik könyvét is elégették…
1938-ban kötött házasságot Magyar Endrével (1902-1979), aki szó szerint a haláltól menekült meg a Bicsérdy-tanok segítségével. Súlyos betegségei következtében ugyanis 1925-re már olyan elviselhetetlenné váltak fájdalmai, hogy öngyilkos akart lenni.
Ekkor azonban az egyik újságcikknek köszönhetően megismerkedett a bicsérdyzmussal, és az útmutatások betartásával teljesen kigyógyult bajaiból.
Feleségével együtt rendszeres résztvevői lettek Bicsérdy pesterzsébeti magánelőadásainak. Zsidó származása miatt többször is munkaszolgálatra hívták be a második világháború idején, 1944-ben pedig csak hatalmas szerencséjének köszönhette, hogy nem halt meg, de végül így is 100%-os hadirokkantnak nyilvánították.
Életmódjával ugyan sikerült valamennyire rendbe hoznia magát, ám egészségét már sosem tudta teljes mértékben visszaszerezni, és élete végéig felesége ápolására szorult… Egy lányuk született, Magyar Éva (1939-1994), aki viszont felnővén a Bicsérdyvel egykoron vetélytársként szemben álló Mazdaznan életmód híve lett, emiatt gyakran került összetűzésbe édesanyjával.
Jelen sorok írója még részesülhetett abban az óriási kegyben, hogy személyesen is ismerhette Magyar Ilonát, kinek bámulatos életszeretetét csak a „mestere” iránti rajongása múlta felül.
A mindig mosolygós és kedves hölgy szemében még a kilencedik iksz után is hevesen lobogott a tűz, ha Bicsérdy Béla került szóba.
Elmondása szerint nagyon szerencsésnek érzi magát, amiért személyes tanítványa lehetett, mert a legcsodálatosabb embernek tartja, akivel valaha is találkozott életében.
Véleménye alapján az egész lénye felülmúlta az átlagember magatartását, tudásával és felkészültségével pedig mindig lenyűgözte hallgatóságát. Állítása szerint Bicsérdy nem tudott társalogni, csak prédikálni. Határozott, szigorú, de végtelenül jóságos és önzetlen embernek írta le. 1951-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen leveleztek.
Egyik legkedvesebb és felejthetetlen élménye volt vele kapcsolatban, amikor még kiskorúként, egy alkalommal megszökött a szüleitől és egyenesen Bicsérdyhez ment, akinél három napot töltött vendégségben.
A „mester” amúgy már az első napon arra kötelezte az ifjú Ilonkát, hogy azonnal írjon haza a szüleinek, miszerint három napon belül otthon lesz, mert nem szerette volna, ha rendőrségi ügy kerekedik a dologból. Így a mozizással és margitszigeti sétákkal egybekötött háromnapi „kiruccanás” után Ilona újra visszatért otthonába, de az életmódreformert örökre a szívébe zárta…
Vitán felül áll, hogy az összes tanítvány közül leginkább Magyar Ilonának köszönhető, hogy Bicsérdy neve nem tűnt el teljesen a süllyesztőben.
Ahogy kigyógyult betegségéből, elvakult híve lett az életreformernek, és utolsó leheletéig a tanításait népszerűsítette, minden lehetséges fronton. A háború után nem kis kockázatot vállalva, Bicsérdy rengeteg munkáját vagy tanítását másolta le, sokszorosította és terjesztette, illetve tevékeny résztvevője volt az egykori tanítványok által rendszeresített bizalmas összejöveteleknek is.
Ez akkoriban egyáltalán nem volt veszélytelen, hiszen minden természetgyógyászattal vagy alternatív gyógyirányzattal összefüggő tevékenységet hivatalból üldözött az akkori hatalom.
Leveleivel folyamatosan ostromolta a hivatalos szerveket, sőt még az ország teljhatalmú urának, Kádár Jánosnak (!) is írt az ügyben, hogy mielőbb könnyítsék meg Magyarországon a növényi alapú étkeztetést, és tegyék lehetővé egy vegetáriánus étterem létrehozását.
1985-től a dr. Oláh Andor vezetésével létrehozott „Életreform Klub” egyik rendszeres előadója lett. Legelső interjúját még 22 évesen adta egy helyi, nagykőrösi újságnak, de a következő sajtómegjelenésre már több évtizedet kellett várnia. A rendszerváltozás után viszont több ízben is készítettek vele riportot, jellemzően természetgyógyászattal vagy alternatív életmóddal foglalkozó magazinok, és több tanulmánya is megjelent.
Felbecsülhetetlen szolgálatot tett azzal az utókornak, hogy a kilencvenes évek közepén, saját költségén újra kiadta Bicsérdy összes, valaha megjelent művét, a kétezres évek elején pedig a nagyközönség által addig még nem láthatott írásainak egy részét is közrebocsátotta.
Ugyancsak az új évezred kezdetén alapította meg többedmagával a kérészéletű Bicsérdy Alapítványt is, melynek célja egyrészt Bicsérdy emlékének ápolása, másrészt a vegetáriánus étrend népszerűsítése lett volna.
Megfelelő anyagi háttér híján azonban ez a kezdeményezés hamar dugába dőlt és a szervezet is feloszlatásra került. 2000-ben Vegetáriánus Életmű Díjat kapott. 95 éves korában, 2010. január 3-án hunyt el Budapesten.
A Bicsérdy Béla emlékoldalát itt, a róla szóló könyvet itt találjátok.
kiemelt kép: Áprily Zoltán
Ez is érdekelhet:
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
