Átfogó jelentést készített a Szociális és Családügyi Minisztérium a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélésekről. A vizsgálatból kiderül, hogy bár számos jelzés érkezett az érintett gyerekektől az igazgató szexuális bántalmazásáról, több vizsgálat is indult az ügyben, az állami szervek közönye miatt a bántalmazottak évtizedekre valódi védelem nélkül maradtak.
A kormány a megalakulása után egyik első lépéseként rendelte el a bicskei gyermekotthonban történtek kivizsgálását. Ennek eredménye a dr. Gyurkó Szilvia által vezetett Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság közel százoldalas jelentése, ami bemutatja, hogyan tudta az otthon egykori igazgatója a folyamatosan érkező jelzések és belső vizsgálatok ellenére másfél évtizeden keresztül bántalmazni a rábízott gyerekeket.
A bicskei gyermekotthont sokáig az ország egyik mintaintézményeként tartották számon a gyermekvédelmi rendszerben, vezetője több magas rangú kitüntetést is kapott.
Tíz évvel ezelőtt, azonban az egyik ott nevelkedő fiatal öngyilkosságot követett el. Ezt követően 2016-ban az RTL Házon Kívül című műsorából derült ki a nyilvánosság számára, hogy
az otthon igazgatója 16 éven keresztül bántalmazott szexuálisan több, az intézményben élő gyereket.
A bűncselekményekre sokáig nem derült fény, mert a rendszer több ponton nem a gyerekeket védte, hanem a bántalmazó igazgatót, az intézmény hírnevét és a saját működését. Ezt a rendszert mutatja be részletesen a most nyilvánosságra hozott jelentés.
A valódi védelmet máig nem kapták a gyermekek
Az igazgatót a műsor után eltávolították az intézményből, majd szexuális erőszak és visszaélés miatt 8 év fegyházbüntetésre ítélték. Helyettesét kényszerítés miatt ítélték börtönre, de 2023-ban az akkori köztársasági elnöktől kegyelmet kapott, ami országos politikai botrányt okozott.
A bicskei ügy és a kegyelmi botrány rávilágított a gyermekvédelmi rendszer válságos állapotára, amiben a gyermekek hosszú éveken keresztül maradtak valódi védelem nélkül.
A kormány elsőként kérte ki az intézmény működése során összegyűlt dokumentációt, hogy megértsük, hol és miért akadt el a gyermekek védelme. A vizsgálat során az államtitkárság interjúkat készített a gyermekotthon korábbi munkatársaival, a túlélők támogatóival, gyámokkal, gyermekvédelmi szakemberekkel, ahogyan az ügyet bemutató újságírókkal is. Ezeket vetette össze a mintegy 7000 oldalnyi hatósági, fenntartói és intézményi irattal.
A jelentés több mint harminc év történetét dolgozza fel, és bemutatja, milyen körülmények játszottak közre abban, hogy a gyermekek és felnőttek jelzéseit nem vette figyelembe a rendőrség és a teljes gyermekvédelmi rendszer.
Megvizsgálja azt is, mi változott az ügy 2016-os kirobbanása óta, és milyen fejlesztések segíthetnek abban, hogy a
Bicskén történt visszaélés-sorozathoz hasonló soha többé ne fordulhasson elő a gyermekvédelmi rendszerben.
A bicskei jelentés egyik első kézzelfogható eredménye, hogy felismert egy olyan mintázatot, amelyet eddig nem vizsgáltak külön. Az államtitkárság egyenként áttekinti annak a 48 embernek az ügyét, akikkel szemben kettőnél több jelzés érkezett határátlépésről vagy bántalmazásról.
A 48 ember esetében összesen 199 jelzést vizsgál az államtitkárság.
A jelentést ezen a linken olvashatod.
A gyermekvédelemben történt visszaélések közül sok ügy soha nem derül ki, vagy elévül, sok esetben pedig nem lehet büntetőeljárást indítani – mégis fontos, hogy az állam segítséget nyújtson azoknak, akikről korábban nem gondoskodott megfelelően.
Ezért a kormány egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre azoknak, akiket fizikai, lelki, szexuális bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért a gyermekvédelmi rendszerben.
Akik a rendszerben akár csak egy napot is eltöltöttek, de úgy érzik, sérelem érte őket, azok 2027. január 1-jétől a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alaphoz fordulhatnak. Az Alap nem készpénzes kártérítési-kártalanítási program.
Az érintettek aktuális szükségleteire fókuszál, épp ezért személyre szabott segítséget nyújt.
A támogatás lehet például pszichológiai-, pszichiátriai segítség, egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás, jogi támogatás, lakhatási segítség, valamint tanulási vagy munkába való visszatérési támogatás. A segítségnek nem feltétele a bántalmazás korábbi hatósági vagy bírósági megállapítása, az érintettnek csak nyilatkoznia kell a sérelemről.
A jóvátételi alapról bővebben itt olvashatsz: jovatetelialap.
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár hosszabban is beszámolt arról Szondi Vanda kormányszóvivőnek, hogyan készült a bicskei gyermekotthonról szóló jelentés. Az interjút az államtitkárral itt láthatod:
Kiemelt kép: kormany.hu
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
