A gyermekek otthongondozási díjának, vagyis a GYOD-nak a nettó összege 2026-ban egy gyermek után 290 520 forint. Az ellátást az önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodó szülők kapják. Sok családban ez egész napos feladat, ami mellett nem könnyű munkát vállalni, miközben a gyermek állapotából adódóan a kiadások is magasabbak lehetnek. Én is GYOD-ot kapok. Kíváncsi voltam arra, mások hogyan jönnek ki hónapról hónapra, tudnak-e dolgozni, mennyit költenek gyermekük ellátására, és mi az, amiről először mondanak le, ha kevés a pénz.
Gyenge-Rusz Anett írása.
Autista kislányom után GYOD-ban részesülök. Az ő fejlesztése részben magánúton történik, ami rendszeres kiadást jelent, havonta több tízezer forintot. Másik városba jár iskolába, így az utazás költségével is számolni kell. Ennek egy része támogatott, de így is jelentős összeget, szintén tízezreket jelent a napi két oda és két vissza út.
Szelektív evő, bár speciális étrendre nincs szüksége, ezért arra is figyelnem kell, hogy azok az ételek, amelyeket elfogad és megeszik, mindig legyenek itthon.
Az étrendje bővítéséhez hozzátartozik, hogy esetenként maga választ valamit a boltban, hiszen amit a saját kezével vesz el, azt kipróbálja, megeszi. Ugyanez a helyzet a vitaminokkal, amelyeket A hiányzó tápanyagok pótlására vitaminokat adok neki, havi szinten ez is legalább tízezer forintos tétel.
Az iskola első évében magántanuló volt a lányom, így akkor gyakorlatilag minden, a tanulásával és fejlesztésével kapcsolatos költséget vállalni kellett.
A gyakorló feladatok kinyomtatásától kezdve a magánúton biztosított iskola-előkészítő fejlesztésig sok, kisebb-nagyobb kiadás adódott össze. Utóbbi heti három délelőttöt jelentett, és havonta 200.000 forintot. Ebben az időszakban a GYOD teljes összege elment a felsoroltakra.
Mindezek ellenére is a szerencsésnek mondhatom magamat a költségeket illetően. A lányomnak nincs szüksége gyógyszerekre vagy speciális segédeszközökre, de a pluszkiadások így sem alacsonyak. Közben pontosan tudom, hogy vannak családok, ahol mindehhez rendszeres gyógyszerköltség, speciális eszközök, még több fejlesztés vagy más, a gyermek állapotából adódó kiadás társul.
A saját tapasztalataimból kiindulva kíváncsi voltam, vajon más érintett családoknál mit jelent mindez a mindennapokban: milyen kiadásokkal kell számolniuk, mennyire tudnak a gondozás mellett dolgozni, és mire elég számukra a GYOD.
Ezért az ellátásban részesülő szülők körében készítettem egy anonim felmérést. Az érintett szülők megosztották velem tapasztalataikat többek között a gondozással töltött időről, a munkavállalásról és a pluszkiadásokról. Több olyan probléma is megjelent a válaszokban, amelyek egymástól függetlenül több család életében is jelen vannak.
Közel 38 ezer ember kap ma GYOD-ot hazánkban
A gyermekek otthongondozási díját 2019-ben vezették be. Az ellátás annak a vér szerinti vagy örökbefogadó szülőnek járhat, aki súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. Fontos, hogy a GYOD nem azonos az ápolási díjjal. Utóbbinak alap-, emelt összegű és kiemelt formája is létezik, eltérő jogosultsági feltételekkel.
A GYOD havi bruttó összege jelenleg 322 800 forint, vagyis megegyezik a minimálbérrel. Ebből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le, így egy gyermek után nettó 290 520 forint marad. Ha valaki egyszerre több olyan gyermekéről gondoskodik, akikre tekintettel GYOD-ra jogosult, az ellátást másfélszeres összegben folyósítják. A gondozással töltött idő pedig szolgálati időnek számít.
Az ellátásban részesülők száma az évek során jelentősen emelkedett. A KSH adatai szerint 2025 végén 37 638-an kapták Magyarországon. Az adatok szerint hat év alatt több mint 15 ezer emberrel, 72 százalékkal nőtt a számunk.
Meg lehet élni csak a GYOD-ból?
A rövid válasz: nem. Ebben teljes volt az egyetértés a megkérdezett szülők körében, kizárólag a GYOD-ból egyikük sem tudna gond nélkül megélni.
85 százalékuk egyáltalán nem tudna megélni belőle, a többiek pedig csak nagyon nehezen jönnének ki ebből az összegből.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokuknak a nap jelentős részét kitölti a gondozás. A szülők közel fele egész napos készenlétről számolt be, összességében pedig több mint háromnegyedüknél legalább napi kilencórás gondozásról, 12 óránál is többről vagy egész napos készenlétről beszélünk. A többiek esetében is napi 5-8 órát jelent ez a feladat.
Ilyen mindennapok mellett a munkavállalás sem egyszerű. Bár GYOD mellett szabad dolgozni, az otthonon kívül végzett munka főszabály szerint nem haladhatja meg a napi négy órát. Az otthon történő munkavégzésre ez az időkorlát nem vonatkozik. A jogszabályi lehetőség persze még nem jelenti azt, hogy könnyen foglalkoztatják az embert. A munkaidőnek ugyanis igazodnia kell a gyermek ellátásához, az orvosi vizsgálatokhoz, a fejlesztésekhez, ráadásul a szülőnek sok esetben szinte folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
A megkérdezett szülők 77 százaléka jelenleg nem tud rendszeresen dolgozni.
Van, aki szeretne munkát vállalni, de a gondozás mellett erre nincs lehetősége, másoknál a gyermek állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést. Alkalmi vagy részmunkaidős tevékenységre csak keveseknek van kapacitásuk.
Az egyik szülő például nem is a GYOD összegének emelésében látja a hosszú távú megoldást.
„Nem feltétlenül a GYOD-ot emelném, hanem ösztönözném az alkalmazásunkat”- írta.
A rugalmasabb vagy otthonról is végezhető munka sok édesanyának, édesapának jelenthetne segítséget, bár ez sem minden élethelyzetben kivitelezhető. Van olyan gondozási igény, amely mellett még a rugalmas munkaidő is nehezen fér bele a napi időbeosztásba.
A gondozásra havonta százezrek is elmehetnek
A munkából származó jövedelem kiesése mellett a gyermek ellátásával járó pluszkiadások is megterhelhetik a családi kasszát.
A megkérdezett szülők 62 százalékánál ez meghaladja a havi 100 ezer forintot, közel minden negyedik családnál pedig a 200 ezer forintot is.
A legnagyobb tételt, a saját bevallások alapján a fejlesztések és a terápiák jelentik, de az utazás, az élelmiszer, a lakhatás és a magasabb rezsi is komoly költség lehet. Hogy kinél pontosan mire és mennyi pénz megy el, nagyban függ a gyermek állapotától, a fejlesztések vagy kezelések módjától és gyakoriságától, illetve attól, ezek közül mi vehető igénybe államilag támogatott formában. Egy egyedülálló szülőre pedig még nagyobb terhet róhat a felsorolt költségek kigazdálkodása.
Mennyi az annyi?
Erre természetesen nincs általános érvényű válasz. A KSH ugyan vizsgálja, hogy a háztartások – saját megítélésük szerint – mekkora nettó jövedelmet tartanak elfogadhatónak a különböző megélhetési szintekhez, de a legfrissebb adatok 2024-re vonatkoznak.
Két évvel ezelőtt az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartások az átlagos megélhetéshez fejenként havi 238 ezer forintot, a szűkös megélhetéshez pedig 170 400 forintot tartottak szükségesnek. Ez kétfős háztartásnál 476 ezer, illetve 340 800 forintos havi összeget jelent. Ezek az adatok azonban ma inkább viszonyítási pontként érdekesek, és még az inflációt is figyelembe kell vennünk.
A GYOD jelenlegi nettó 290 520 forintos összege tehát önmagában keveset mond arról, hogyan él egy család. Nem mindegy, van-e mellette más kereset, hányan élnek a háztartásban, mennyibe kerül a lakhatás, és havonta mennyit kell a gyermek ellátására fordítani.
Mi az, amire már nem jut?
Amikor szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat, jellemzően azok a dolgok maradnak el először, amelyek nem tartoznak a megélhetéshez szükséges kiadások közé.
A szülők azt mondják, hogy a nyaralásról, utazásról, a kikapcsolódásról vagy éppen a ruházkodásról mondanak le családok. Volt, aki az egészségesebb élelmiszereket és vitaminokat kényszerül kihagyni, más pedig a saját egészségügyi kiadásait halasztja el.
Az egyik szülő két szóban, fájdalmasan pontosan foglalta össze, miről is kell lemondaniuk:
„Saját magunkról.”
Egy másik szülő valamivel hosszabban, de ugyanezt fejezte ki:
„Arról, ami másoknak alap. Mindenről, ami nem a létfenntartást szolgálja.”
A lemondás nem feltétlenül azt jelenti, hogy a hónap végére teljesen elfogy a pénz, inkább folyamatosan kell mérlegelni. Megnézik, mit kell mindenképpen kifizetni, mi várhat mondjuk egy hónapot, és mi az, amire végképp nem jut. Ebben a helyzetben egy váratlan, kiadás könnyen felboríthatja az addig gondosan beosztott családi költségvetést.
Az anyagi kiszolgáltatottság szinte mindenkit érint
Az anyagi kiszolgáltatottság érzését egy ötfokú skálán értékelték a szülők. 85 százalékuk a legmagasabb, 5-ös értéket választotta, a többiek pedig 4-est adtak. Ennél alacsonyabb értéket senki nem jelölt meg.
Abban viszont, hogy mi javítana leginkább a helyzetükön, már nem volt ilyen egyöntetű a véleményük. A gondozási feladatért reálisnak tartott havi összegnél a legtöbben 400-500 ezer forintot (per gondozott gyermek) jelöltek meg, mások a minimálbér másfélszeresét vagy kétszeresét tartanák megfelelőnek. Több szülő ugyanakkor nem csak a GYOD összegén változtatna. Felmerült a fejlesztések és gyógyászati segédeszközök nagyobb támogatása, a rugalmasabb munkavállalás, valamint a felülvizsgálati rendszer átalakítása is.
Utóbbi különösen azoknál került előtérbe, akiknek a gyermeke végleges, nem javuló állapotban van. Ők felesleges tehernek érzik, hogy újra és újra igazolni kell a jogosultságot.
A szülők egy része arra is rámutatott, hogy az ellátás összege jobban igazodhatna a gyermek állapotához és tényleges gondozási szükségletéhez.
Sokat számít, de nem mindegy, mire elég
Hangsúlyozni kell, hogy a GYOD bevezetése nagy változást jelentett az érintett családok számára. Ahogyan fentebb is olvasható, az ellátás összege igazodik a minimálbérhez, és ez egészen más helyzetet jelent a korábbi, jóval alacsonyabb támogatási összegekhez képest.
Egy idősebb szülő külön fontosnak tartotta megjegyezni: számára a jelenlegi GYOD előrelépést jelent ahhoz képest, amennyi támogatásból korábban kellett gazdálkodniuk.
Ugyanakkor a témát még számos oldalról lehetne megközelíteni. A megélhetés kérdése mellett érdemes megvizsgálni azt is, hogyan működik a jogosultság felülvizsgálata, miként tudnak visszatérni a munkába azok a szülők, akik hosszú éveket töltenek otthoni gondozással, milyen segítséget kapnak a fejlesztésekhez, vagy mi történik akkor, amikor a gondozott gyermek felnőtté válik.
Már annak kiderítése is akadályoztatott, hogy valaki jogosult lehet-e az ellátásra, hol kell elindítani az igénylést, milyen dokumentumokra van szükség, és mi alapján születik döntés. Ezek önmagukban is olyan kérdések, amelyek részletesebb magyarázatot érdemelnek.
(A gyermekek otthongondozásának témakörét folytatva a cikksorozat következő részében gyakorlati útmutatóval segítjük az érintetteket: bemutatjuk, kinek járhat a GYOD, hogyan lehet igényelni, milyen dokumentumokra van szükség, mire érdemes felkészülni az eljárás során, és hová fordulhat a szülő, ha elakad.)
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
