Yuki Sovdat Nakao gondos szemmel szedegeti konyhakertjében a fűszernövényeit. A Log pod Mangartom nevű pici alpesi faluban járunk Szlovéniában, a Restaurant Mangrt kertjében. A háttérben a Mangart 2679 méteres csúcsán még sok a hó, de a völgyekben már érkezik a tavasz. A most már sikeres szakács nagy utat járt be eddig, hiszen nem a Mangart hegy tövében élt, hanem a Mount Fijihez közel, és amikor Európába költözött, még főzni is alig tudott.
Yuki Gifu tartományban született, Japánban, Honshu szigetén. Kyotoban találkozott véletlenül egy szlovén séffel, Igor Leilerrel, aki egy szlovén éttermet vezetett, de csak nagy nehézségek árán tudta fenntartani magát a sushi földjén. Yuki elkezdett főzőleckéket venni a férfitól, majd 2007-ben vele tartott egy utazásra Szlovéniába.
Először tehát turistaként érkezett Japánból a festői szlovén Soča folyó völgyébe, ám annyira megtetszett neki az ország, hogy még egyszer visszatért, de akkor már azzal a szándékkal, hogy hosszabb ideig maradjon. A szlovén szakács, Igor bemutatta a ma már két Michelin csillagos Hiša Franko étterem tulajdonosának, és Yuki így került a sztárséf, Ana Roš konyhájára tanulni, ahol a 2017-ben a világ legjobb női séfjének megválasztott Anával dolgozott együtt.
– Nagyon nehéz volt a kezdeti időkben, mert sem sütni-főzni nem tudtam, sem angolul nem beszéltem elég jól.
Aztán lassan kitanultam a szakmát, és én készítettem a Hiša Frankoban az előételeket, és a desszerteket – meséli.
Yuki a Hiša Frankoban nem csak új hivatást talált, de később itt találkozott leendő férjével, a szlovén Tomaž Sovdattal is. Tomaž itt született a Soča völgyében, egy Kal-Koritnica nevű faluban, és miután összeházasodtak, itt is telepedtek le, és itt élnek már tíz éve. Két gyermekük van: Marcel és Lin, akik most 7 és 9 esztendősek.
Japán túlzottan teljesítménycentrikus
Yukinak nem volt egyszerű megszoknia a szlovén kultúrát, különösen a sok krumplit és húst, amit itt tradicionálisan fogyasztanak. – Ez teljesen más, mint nálunk Japánban. Nagyon nehéz volt egy, a miénktől gyökeresen eltérő világban élni.
A mai napig hiányoznak a japán ételek is, de mostanra, ha lassan is, de sikerült hozzászoknom az itteni élethez. A természet annyira lenyűgöző, hogy egyszerűen boldog voltam, hogy a gyerekeim ilyen környezetben nőhetnek fel.
Japánban sokkal nagyobb nyomás is van a gyerekeken az iskolában, mint itt – meséli.
A pár évekig dolgozott együtt, amikor megérett bennük az elhatározás, hogy saját éttermük legyen, ahol úgy főznek, ahogy szeretnének. Akkor találtak rá a Log pod Mangartom nevű faluban egy régi étteremre, amit kibéreltek, és elkezdtek felújítani.
Séfnek lenni nehéz mesterség, de függőséget okoz
Nem volt minden egyszerű, ahogy mondják, jó pár nehéz éven vannak túl.
– Egy szakács élete sosem könnyű, de ha főzünk, akkor az ember függővé válik és már nem tudja elhagyni ezt a szakmát.
És akkor úgy érzed, hogy még keményebben kell dolgoznod – mondja Tomaž.
Yuki konyhája közelebb van a fine dininghoz, és ezt a helyiek nehezen fogadták el. A szlovénok szeretik a hagyományos konyhát és ízeket, a Mangrt étteremben azonban fekete szarvasgombával ízesített gombapástétomot kapnak petrezselyem porral előételnek, vagy fermentált cukkinit, friss kecskesajttal és kandírozott paradicsommal.
Yuki előszeretettel kísérletezik a természetben található ehető növényekkel, de erre a kísérletezésre az alpesi falvak lakói nem mindig nyitottak. Az éttermük viszont egyre népszerűbb a külföldiek körében, akik a közeli Ausztriából, vagy Olaszországból járnak át. Az áraik sem elszálltak, egy négyfogásos menü 44 euróba kerül.
Yuki állítja, nem fine dining, amit csinálnak. Egyszerűen igyekeznek megtalálni az ízek lehető legjobb harmóniáját, igyekeznek felhasználni a helyi alapanyagokat, amiket Yuki szívesen ötvöz japán főzési módszerekkel, de lelkesen gyűjtik össze a a helyi emberek tudását és termékeit is.
Leginkább Magnus Nilsson skandináv séf filozófiáját szeretik, ő is csak azokkal az alapanyagokkal főz, amelyeket a környező erdőkben, réteken gyűjtenek. Ottjártamkor is egy csokor mezei virágból készítettek ételeket.
Bár Yuki új otthonra talált Szlovéniában, azért szinte minden évben hazalátogat Japánba. Ezt a szokását a koronavírus járvány megtörte ugyan, de már alig várja, hogy újra mehessen.
Fotók: Molnár Anikó
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
