Örökre megváltoztatta egy afrikai utazás Czikkely Panni grafikust, aki önkéntesként nemrég három hetet töltött egy ugandai faluban. Ott végre élőben is megölelhette a kislányt, akit korábban jelképesen örökbefogadott.
Amikor Czikkely Panni egy évvel ezelőtt elvállalta egy családi portré megrajzolását, még nem gondolta, hogy a megrendelés megváltoztatja az életét. A kérés ugyanis Könczöl Zsófiától, a Szívemben Született Afrika Egyesület vezetőjétől érkezett, s a portréból előbb sok-sok beszélgetés, majd barátság született. Afrikáról, nyomorban élő családokról, és persze segítségről, amit az egyesület önkéntesei nyújtanak immár hatodik éve az ugandai Manafwa faluban élőknek. Köztük a kis Phionah családjának, akit Panni – jelképes örökbefogadóként – már közel egy éve támogat.
– Ötezer forint, ennyit fizetünk mi, jelképes örökbefogadók minden hónapban, ami nekünk nem nagy összeg, de Ugandában fedezi egy gyermek havi oktatását és napi egyszeri meleg érkezését az iskolában – meséli.
Az ő „választottja” az ötéves Phionah lett, akit egészen októberig csak fényképeken látott, s álmában sem gondolta volna, hogy egyszer élőben is megismerheti. A kislány ügye ráadásul sürgős volt, több testvérének már abba kellett hagynia az iskolát, mert a család nem tudta fedezni az oktatásuk költségeit…
Ahol a tanulás kiváltság
Panni egyre többet tudott meg a manafwai életről, így amikor adódott a lehetőség, hogy önkéntesként tartson velük a legközelebbi útra, nem sokat tétovázott. A fő „küldetése” az újonnan épült iskola tantermeinek és homlokzatának dekorálása volt, hogy a diákok és a tanárok is büszkén és örömmel járjanak oda.
Ami egyébként is így van, Ugandában iskolába járni ugyanis nem kényszerű kötelesség, hanem kiváltság. – Míg a magyar gyerekek nyafognak, ha leckét kell írniuk, a manafwaiak késő este, gyertyafénynél is szó nélkül nekiállnak – mondja Panni.
Már aki, az iskola ugyanis pénzbe kerül: a tandíjból fedezik rezsit és a tanárok fizetését, s bizony sok családnak erre nem telik. Itt jönnek be a képbe a segítő nyugati alapítványok, jótékonysági szervezetek, mint a Szívemben Született Afrika is, de sokszor nemcsak a pénzen múlik a gyerekek iskoláztatása.
– Gyakori, hogy ha munka van, nem engedik iskolába a gyerekeket, inkább a földekre küldik őket, például a terményt betakarítani.
Az elhivatott tanárok ilyenkor sem hagyják azonban magukra a diákjaikat: ha kell, házhoz mennek, de nem hagyják, hogy elkallódjanak – mondja az alapítvány önkéntese.
Panni magyaros motívumokat is belecsempészve, de a helyi mintákat is megjelenítve festette ki a tantermeket, közben rengeteget kézműveskedett a kicsikkel.
– Ők már annak is örülnek, ha festékkel kézlenyomatokat készíthetnek, a művészeti nevelés ugyanis ott szinte ismeretlen.
Mindannyiunknak nagy élmény volt, amikor a jelképes örökbefogadó szülőknek közösen ujjlenyomatos karácsonyi lapokat készítettünk, így egy kicsit még közelebb kerülhettek hozzájuk a pártfogoltjaik.
Nyolcan egy matracon
Bár Pannit felkészítették az útra, szerinte a kultúrsokkra, ami Ugandában éri az európai embert, nem lehet felkészülni.
– Az afrikai emberek a testvérükként fogadtak, tele vannak szeretettel és hálával. Nem panaszkodnak, inkább örülnek annak, amijük van, pedig azt össze sem lehet hasonlítani a mi körülményeinkkel.
Panni útja során mindent bedobott, hogy hasznossá tegye magát: vlogot vezetett, videókat készített egy itthoni barátnője segítségével az útról, kézműveskedett a falubeli gyerekekkel, akik minden csepp figyelemért hálásak. Közben próbálta megszokni a kaotikus ugandai közlekedést, a színek és szagok mindent beborító kavalkádját, és a jellegzetes helyi konyhát, amelyben a csirke igazi ünnepi lakomának számít, még akkor is, ha – ott megszokott módon – zörögnek a csontjai.
A legnagyobb élmény azonban az volt számára, amikor végre megismerhette kis támogatottját, Phionah-t. A kislány kezdeti tartózkodása hamar elmúlt, s bár napokig meg sem szólalt, csak ölelt és mosolygott, néhány nap múlva már vidáman beszélgettek, és szinte el sem lehetett vontatni Panni mellől…
– Voltak mélypontok is, amikor például meglátogattam Phionah családját, akkor elsírtam magam – mondja Panni. – Összezsúfolódva élnek egy kis kunyhóban, s bár van tető a fejük felett, de bútoruk gyakorlatilag nincs, és a nyolc testvér egy matracon alszik – azon, amit én vettem nekik…
Sok családnak még matrac sem jut, ők banánlevelekből szőnek kemény fekhelyet, hogy az esős évszak hideg éjszakái ellen védelmet nyújtson.
„Hálás vagyok az életemért”
Bár az út véget ért, Panni lelkében örökre nyomott hagyott az afrikai kaland. Na, nem mintha egyszerinek tervezné: alig várja, hogy visszamenjen és még többet tegyen az ottani gyerekekért. Addig pedig az itthoni életére is másképp tekint.
– Sokkal jobban megbecsülöm, amim van. Hálás vagyok az életemért, hogy folyik a víz a csapból, hogy tudok mivel tisztálkodni, vagy hogy járhattam egyetemre, ami a falusi afrikaiak számára csak álom.
|
Büntetésnek tartják a menstruációt Panni itthonról is segít munkájával az egyesületnek, logót tervezett például a „84 nap” nevű kampányukhoz, amely a menstruációs szegénységet igyekszik enyhíteni az ugandai faluban. – Ez Afrikában is hatalmas probléma, a téma ott nemcsak tabu, hanem egyenesen démonizálják és megszégyenítik a menstruáló nőket. A menzeszt büntetésnek és tisztátalan dolognak tartják, olyannyira, hogy a nők még a házban sem alhatnak bent „azokon a bizonyos napokon”… A hiedelmek uralta társadalomban a nők a testük működéséről nem sokat tudnak, csak annyit, hogy az első menzesz után anyává válhatnak – és ez gyakran rögtön meg is történik – meséli Panni. Az egyesület „84 nap” kampánya – ennyi időre esik ki évente egy átlagos ugandai nő a munkából és az iskolából a menstruáció miatt – nemcsak felvilágosítással segít az érintett nőknek, de számos tisztasági csomagot és mosható betétet ajándékozott nekik, sőt, az utóbbit megvarrni is megtanította nekik. Aki pedig itthonról szeretne segíteni a pártfogoltjaiknak, a jelképes örökbefogadás mellett manafwai asszonyok által készített kézműves termékeket – kosarakat, papírgyöngy ékszereket – is vásárolhat, amelyek bevétele szintén a kinti családokhoz kerül. |
Panni oldalán – www.czikkcakkdesign.com – megvásárolhatók azok a fotó és grafika ötvözésével készített művészi nyomatok, amelyek bevételével a Szívemben Született Afrika Egyesületet támogathatják a vásárlók.
Fotók: Czikkely Panni
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
