Amikor az osztálytársai buliztak, ő chilipalántákat babusgatott az ablakpárkányon – talán az elsők között hazánkban -, ma pedig legalább húszféle terem a kertjében Magyar Évának, titkos szószreceptjeit hét lakat alatt őrzi. Meglep, hogy a kertészkedés szépségei közül a kreativitást hozza fel elsőnek.
Több mint húszféle chili terem Magyar Éva rábacsécsényi kertjében; azért „csak” ennyi, mert ma már nem tart pusztán a különlegességük kedvéért bizonyos fajtákat, csak olyanokat, amelyekre valóban van kereslet. Éva pontosan emlékszik, mikor találkozott először a chilivel és más különleges zöldségfajtákkal: tíz éve, egy internetes fórumon akadt össze egy hozzá hasonlóan „magfüggő” lánnyal, akit pont annyira lázba jött a fekete paradicsomtól és a kék kukoricától, mint ő.
Tőle kapta az első chilimagokat és a hozzájuk járó jó tanácsokat is – mindezt akkor, amikor még nem volt minden faluban chilitermesztő, mint most. Éva akkor volt 19 éves, ami jellemzően nem az a kor, amikor az ember érdeklődésének középpontjában a kertművelés áll, ő mégis szerelmese lett a kertészkedésnek és a chilinek.
– Akkoriban ennek még nem volt divatja – a Gabko Chili, a „nagy öreg” a szakmában is akkoriban indult -, így aztán mindent nekem kell kitapasztalnom.
A chili sokat termett, fel kellett dolgozni, amerikai oldalakon keresgéltem receptek után. Megfőztem az első habanero- és salsa-szószokat, aztán amikor az ismerősök mondták, hogy akár fizetnének is érte, őstermelő lettem – meséli Éva, aki Eva’s chililand néven hozta létre saját márkáját. Közben környezetmérnöknek tanult az egyetemen, de miután rájött, hogy diplomával a zsebében is pont ugyanúgy kertészkedne és szószokat főzne, inkább a gyakorlat felé fordult.
Mindenre a saját kárán jött rá, s az is nehezítette a dolgát, hogy nem híve vegyszereknek. Előfordult, hogy két nap alatt, még zölden lerohadt az összes féltett, fekete és csíkos paradicsoma, amelyekből magokat akart fogni, és hasonló kudarcból nem egy, nem kettő volt az elmúlt években.
„Nekem a kertészkedés lázadás”
– Mindig kilógtam a sorból, a középiskolában például metálzenekarban gitároztam, aztán vettem egy öreg Hondát, azt szerelgettem a garázsban – ad bepillantást lázadó énjébe Éva, aki szerint a kertészkedés is egyfajta lázadás.
– Én nem bemegyek a gyárba és tolom két műszakban az unalmas melót, hanem a magam főnöke vagyok, magamnak tartozom felelősséggel.
Majdnem hozzáteszi, hogy ha kedve van, bármikor elmehet pár nap szabadságra, de aztán kijavítja magát, hiszen a növények nem nagyon tudják napokra nélkülözni, főleg főszezonban… Azzal is meglep, hogy a kertészkedés szépségeiben a kreativitást hozza fel elsőnek.
– Mindig van valami újdonság, például új növény vagy új technika, és mindig van megoldandó feladat, amiben szintén kreatívnak kell lenni.
Amikor megvalósult az álmom és végre lett fóliasátram, akkor azt kellett megtanulnom. Jaj, az egy teljesen más világ, mint a szabadföldi termesztés!
Idén meg felfedeztem a neten olyan paradicsomakasztó kampókat, amivel teljesen kontrollálhatóan nevelhetők a növények és minden centiméter kihasználható a fóliában. Nekem ez nagyon izgalmas! – mutatja Éva a praktikus, fel-le engedhető paradicsomtöveket.
Elárulja, hogy még a kevés szabadidejében sem tud kikapcsolni: párjával rendhagyó országjárást terveztek nyaralásként: kis kertészeteket, családi gazdaságokat látogatnak meg szerte az országban, összekötve a kellemeset a hasznossal, a pihenést a tapasztalatszerzéssel.
A jalapeno a sztár
Bár eltelt azóta tíz év, Éva még jól emlékszik, milyen volt az ablakpárkányon, majd két Salgó polcon babusgatni egyetlen izzó fényénél kora tavasszal a chilipalántákat.
– Ma is Salgó polcon nevelem őket, csak már tizenkettő van belőle – nevet, majd hozzáteszi, természetesen nem ez az egyetlen technológiai változás, a virágföldet felváltotta például a speciális ültetőközeg.
A nagyságrend is más:
idén 11 ezer zöldségpalántát nevelt, a chilin kívül padlizsán, cukkini, édes paprika, különleges paradicsomok sorakoznak katonás rendben a két fóliasátorban. Chiliből idén 2000 tő a mérleg, tavaly csak jalapenóból két és fél tonna lett a termés.
Volt idő, amikor 50 fajta chilipaprika termett a kertjében, de ebből mára alább adott; ma már tudja, mi az, ami kelendő, ami jó alapanyag a különböző szószokhoz és savanyúságokhoz, inkább ezekből termel nagyobb mennyiséget. A nem túl csípős, zöld jalapeno paprika az egyik toplistás chili, a másik az ellenkező véglet: a szupererős, csak erős idegzetűeknek ajánlott Carolina Reaper.
Receptek Amerikából és a szomszéd nénitől
Éva szerint, bár ma már sokan foglalkoznak chilitermesztéssel, még mindig felszálló ágban van, sokak számára a chili még mindig új.
– A Covid alatt is sokan fogtak bele, de aztán rájöttek, hogy nem olyan egyszerű a dolog, sok energiát, munkát kell beletenni. Az biztos, hogy nőként egyedül, főállásban nem sokan chiliznek – mondja.
Ha választania kellene, melyiket szereti jobban, a tényleges kertészkedést, vagy a termés feldolgozását, nehéz lenne döntenie, de a végeredményen látszik, hogy a dolog konyhai része sem áll távol tőle.
– Sokat kísérletezem, minden évben kitalálok valami újat. Külföldi honlapon bukkantam rá például az ötletre, hogy mi lenne, ha a jalapenót almával és lime-mal párosítanám, és nagyon jó ötlet volt!
A házi ketchup-receptért nem kellett ilyen „messzire mennie”, azt a szomszédtól leste el, majd módosítgatta a saját szája íze szerint. A kis konyhából és az átalakított nyári konyhából ma már tízféle szósz és ugyanennyi savanyúság kerül ki; Éva személyes kedvence a füstölt jalapeno-krém, teszi a család mindenbe, a szendvicstől a pörköltig.
Van olyan savanyúsága, amelynek receptjét a nagymama hagyatékában találta, de nagy szerencséjére a főzőműsorok is az új ízek kipróbálására buzdítják a népet.
– Még a hetvenes anyukám is nézi őket, és ami megtetszik, kipróbálja”, mondja. Éva édesanyja egyébként mindenben partner, segít a kertben és a konyhában, sőt, a munka dandárjába besegít a 85 éves szomszéd Muci néni is: aki, ha kell, uborkát szel, ha kell, hagymát pucol vagy ebédet főz a kertben elfáradt családnak.
A fermentálással kacérkodik
Külön füzetbe írja az ötleteit, és látható izgalommal sorolja a terveit, hiszen az eredmények sorra szülik az új igényeket. A kertben a gépesítés az időszerű, a szószokhoz új füstölőszekrényről álmodik, s jó lenne nemcsak termelői piacokon árulni, hanem viszonteladói hálózatot, esetleg webshopot építeni, de hát mindehhez sok idő és tanulás kellene… Az biztos, hogy a befőzésnél a savanyúságok felé veszi az irányt, az utóbbi időben ebben találta meg magát.
– A fermentálás izgat nagyon, rengeteg lehetőség van a felöntőlevek ízesítésében! Most éppen keleties ízekkel kísérletezem, nemrég ázsiai beütésű savanyított karfiolt készítettem, nagy sikere volt – vázolja fel a saját maga számára kijelölt új irányt. Nem titkolja, hogy a savanyúság üzleti szempontból is jövedelmezőbb, mint a chili.
– Egy erős chiliszószt akár egy évig is eszik a család, abból nem vásárol senki gyakran vagy nagy mennyiséget, bármennyire is finom…
Fotó: Pomaranski Luca
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
