A művészvilágban megszokottak a különös kapcsolatok. Ilyen volt Radnóti Miklós költőé és Beck Judit festőé, aki Randóti feleségének, Gyarmati Fanninak volt a gyermekkori barátja. De a barátságból egyszercsak őrítő szerelem lett.
Kovács Hédi írása.
Radnóti Miklós boldog házasságban élt, amikor mégis megperzselődött. Beck Judit és Radnóti Miklós szerelmi viszonya 1941-ben indult és három éven át tartott. Mindketten ugyanabba a társaságba jártak, és bár mindketten házasságban éltek, Beck Judit visszaemlékezése alapján, nagyon intenzív kapcsolat volt. Radnóti sosem akarta elhagyni a feleségét, azonban az érdekes arcú, művelt társasági nő megbabonázta őt. Beck Judit festőművész volt, Radnótival egy idős, a szerelmük idején, 32 éves. Radnóti „Két karodban” című versét hozzá írta. Ez talán az egyik legszebb szerelmes vers, amely valaha íródott.
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
1941 ápr. 20
Radnóti és Beck Judit szerelmét tudta a feleség, Gyarmati Fanni is. Türelemmel viselte a két művész között dúló szerelmet. Beck Judit érzelmei minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá váltak, amikor egy maga által készített Radnóti-arcképet ajándékozott a költő születésnapjára, sokat sejtető olasz idézettel: „Ma örülj, ha vágysz örülni, a holnap bizonytalan!”
Fanni erről is írt a naplójában:
Minek így célozgatni? Mondja meg nyíltan, ha szereti. Én igazán nem nézem rossz szemmel ezt a játékot, ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön.
Gyarmati Fanni naplójegyzeteiből ugyanis nyomon követhetjük a viszony alakulását. „Mik Judit mellett ül, mint rendesen”, „Mik Judittal hancúrozik”, jegyzi fel, és soraiból kiderül, hogy többször is beszélnek a kialakult helyzetről. Válni nem akarnak, fel sem merül lehetőségként. A költő Fannitól teszi függővé, hogy véget vessen-e a románcnak, Fanni szerint viszont Radnóti „tegyen úgy, ahogy jólesik”.
Beck Judithoz szól Radnóti három szerelmes gyöngyszeme: a Harmadik ecloga, a Zápor, és a Két karodban. Szíven üt a szinte jövőt előre vetítő pár sor a Harmadik ecloga-ból,:
„Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők…
csak ránkomlik az ég, nem jelzi halom porainkat,
sem nemesívű szép, görög urna nem őrzi; de egy-két
versünk hogyha marad … szerelemről írhatok én még?
Csillog a teste felém, ó pásztori Múzsa, segíts hát!”
1941. június 12.
„Senki nem tudott úgy szeretni engem, mint a Radnóti”
Három évig tartott a szerelem.
– Ilyen rövid volt de ilyen intenzív volt, hogy még ma is merem állítani, hogy senki nem tudott úgy szeretni engem, mint a Radnóti.
Visszanézve öreg koromban az összes életrajzomra és az összes szerelmemre, mindneki másképp szeretett és mindenkit másként szerettem, de ez egy tényleg nagyon intenzív kapcsolat volt. – mondta el Beck Judit 1989-ben Mélykúti Ilonának egy rádió interjúban, a Radnótihoz fűződő érzelmeiről, de kikötötte: a beszélgetés csak Gyarmati Fanni halála után kerülhet adásba. A festőnő 1995-ben, Gyarmati Fanni 2014-ben hunyt el.
Judit egy munkaszolgálatból kapott levél után szakított a költővel. Azt érezte, hogy Radnóti szétszakad ebben a kuszaságban, hiszen mindkét nőhöz ragaszkodott. A festőnő pedig nem akarta, hogy a művész tovább szenvedjen.
– Ő ugyan nem tudta, hogy mi volt az oka az én elhatározásomnak. A Fifi (Gyarmati Fanni, a költő felesége – a szerk.) ezt egész rosszul közölte vele. Ő úgy érezte és magában úgy zárta le, hogy én a Tamással való kapcsolattal lezártam az ővele való… pedig hát ez. Soha nem tudta, hogy az ő sorai okozták bennem ezt az elhatározást, amit nagyon nehéz volt megvalósítanom. – mondta a riporternek Beck Judit.
Amikor Radnóti visszatért a munkaszolgálatból (1943 áprilisában), Judit már csak barátként tűnt fel a házaspár mellett. Akkor már Major Tamással volt együtt és vele mentek fel a költőhöz. Hamis papírokat vittek neki, hogy illegalitásba tudjon vonulni. De Randóti ezt határozottan visszautasította.
A költő 1944 májusában kezdte meg harmadik munkaszolgálatát, amelyből sohasem tért vissza.
Beck Judit festőnő ebben az interjúban mondta el azt is, hogy rá két férfi volt nagy hatással: az apja és Major Tamás. A felesége lett, több, mint negyven évet éltek együtt. Ahogyan Radnótit anno egy arcképen, később Majort is megfestette, III. Richárd szerepében.
De hogy került Major Tamás a képbe? Ugyanaz a társaság volt az övék, ráadásul maga Radnóti mutatta be Beck Juditot Majornak, aki 1945 után a magyar színházi életben élet-halál ura volt. Számtalan sikeres rendezés, szerep fűződik a nevéhez és legalább annyi kevésbé pozitív, a politikával erősen átitatott jelző. Csak példaképpen: káderlapokat vezetett a Nemzeti Színházban dolgozó színészekről, amelyeket aztán 1956-ban, amikor igazgatóként felmentették, pályatársai elolvastak.
Major egyébként édesanyja színészi ambícióit valósította meg, és helyette lett belőle színész, nem is akármilyen! Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte és ott is fejezte be. Hevesi Sándor szerződtette egykoron a színházhoz.
Major volt az igazgató, a színész, a politikus, a hatalom. És Radnóti Miklós szerelme lett a felesége.
Szerelem, nélküled milyen szürke, unalmas, és értelmetlen lenne az élet! Nem született volna annyi vers, dal, regény, ha nem lennél, még akkor is, ha sokszor könnyek, vagy türelmetlen várakozás kísér!
Kiemelt kép: Wikipédia
