Boldog várandós volt, majd teljesen váratlanul meg kellett tapasztalnia, milyen tragikus következménnyel járhat az, ha nem ismerik fel időben a terhességi kolesztázist: Ladjánszki Bernadett a vesztesége után komoly eredményeket, új lehetőségeket ért el a hazai várandósgondozásban, mellyel magzatok életét mentheti meg, így szinte a kismamák védőangyala lett.
Bernadett egy éve még boldog kismamaként várta lánya születését – ugyan terhességi epepangást állapítottak meg nála, de szoros kontroll alatt volt, a szülésre készülődött.
– Száz százalékos biztonságban éreztem magam, kaptam gyógyszert, jártam vérvételre, ultrahangra.
A harminchatodik héten, egy keddi napon mentem utoljára terhesgondozásra: éjjel már éreztem, hogy valami nem stimmel.
Én azt hittem, szülni fogok, de másnap már nem volt szívhang – meséli személyes tragédiáját. A kisbabáját gyászoló Bernadett korábban nem volt tudatában annak, hogy baj történhet vele, akkor úgy érezte: váratlanul, magyarázat nélkül vesztette el magzatát. Kereste az okokat, kezdetben ugyanis nem tudta, hogy a megállapított betegség, a terhességi kolesztázis volt a felelős veszteségéért.
– Nem értettem, hogy más rosszabb értékekkel hogy szülhette meg a gyermekét,
nem tudtam, hogy az egyetlen mutató, amely megmutatja a kisbaba veszélyeztetettségét, az az epesav szintje. Az eset után két-három héttel tudtam meg egy hepatológustól, hogy ezt kellett volna megmérni.
Néhány levél indította el a lavinát
2021 elején erre a mérésre egyetlen helyszínen, a Debreceni Egyetemi Kórházban volt a kismamáknak lehetősége: mostanra a helyzet nagy mértékben megváltozott, mégpedig Bernadettnek köszönhetően.
Nem sokkal azután, hogy megtudta, mire képes a kolesztázis, rátalált a brit Jenny Chambers betegtájékoztató mozgalmára, melyet a brit édesanya azt követően indított, hogy első és harmadik magzatát is elvesztette a betegség miatt. Júliusban felvette a kapcsolatot Jennyvel, augusztusban pedig elindította a Terhességi Viszketés Facebook-oldalt, ahol kezdetben csak rövid, informatív posztokat osztott meg a betegséggel kapcsolatosan.
– A célom az volt, hogy információhoz juttassam a kismamákat, egy kedves ismerősöm viszont ismerte a SOTE laborának vezetőjét. Ő nagyon szeretett volna segíteni nekem, ezért felajánlotta, megkérdezi a laborvezetőt, nem tudnák-e bevezetni az epesav-szint mérést, ő pedig azonnal igent mondott – meséli az első, nem várt siker történetét Bernadett.
Elmondása szerint kiderült, hogy a vizsgálatot elvégezni egyáltalán nem költséges vagy bonyolult, a hozzá szükséges gép pedig gyakorlatilag minden megyei kórházban és egyetemi klinikán megtalálható, mindössze reagens anyag vásárlása kell ahhoz, hogy el is tudják végezni a mérést.
– Innentől kezdve egyértelmű volt, hogy meg kell keresnem a kórházakat. Ekkorra már nagyon sok tudományos cikket olvastam a témában, ezekre hivatkozva szerkesztettem tehát egy levelet, és elküldtem minden megyei kórháznak és egyetemi klinikának.
A sikerhez pedig pont ennyi kellett. Voltaképpen nyitott kapukat döngetett, hiszen rendelkezésre álló és olcsó vizsgálati módszer bevezetését kérte, amely évente ezrek életére lehet befolyással. – A terhességi kolesztázis nem olyan ritka, de Magyarországgal kapcsolatosan kevés statisztikai adat áll rendelkezésre.
Nem vették eddig komolyan, nem is kezelték jól a témát. Brit adatok szerint minden 140. terhességet érint, azaz valamivel kevesebb, mint egy százaléknál fordul elő. Ha a magyarországi évi 93 ezer születést vesszük, akkor 800-900 kismamát érinthet a terhességi kolesztázis.
Közülük nem jár mindenki úgy, mint én, de egyértelműen sok az érintett – mondja Bernadett.
Országosan elérhetővé vált a mérés
Egy éve tehát mindössze egyetlen, vidéki helyszínen, Debrecenben lehetett epesavszintet méretni, a leveleknek köszönhetően ma már hat kórház végzi el a vizsgálatot, valamint a Synlab 82 telephelyén veszi le az ahhoz szükséges vért. Azelőtt, hogy saját történetével a terhességi kolesztázist beemelte volna a köztudatba, az utóbbi laborban három hétbe telt, mire elkészült a mérés eredménye.
A 21 napot, ami könnyen jelenthet élet vagy halál közti válaszvonalat is, mostanra sikerült két napra leküzdeni, így a kismamák gyorsan választ kaphatnak, ha aggasztó tüneteket tapasztalnak.
Ezek közül a legtipikusabb a viszketés. Ám ha másért nem, a a megnyúló bőr feszülése miatt ez a legtöbb kismamát érinti, ezért óvatosan kell megközelíteni a kérdést.
– A főként éjszakai, csillapíthatatlan viszketés ugyanakkor jel lehet, ilyenkor érdemes laborvizsgálatra menni, májenzimeket és epesavszintet méretni – tanácsolja Bernadett.
Nincs igazán hatásos gyógyszer
A terhességi kolesztázis meglehetősen alattomos állapot: jelenlegi tudásunk szerint megelőzni nem lehet, kezelésére léteznek gyógyszerek, ám azok megítélése vegyes. Egyes kutatások sikeresnek tartják azokat, míg mások korlátozott hatást tudnak csak kimutatni alkalmazásuk mellett. Emlegetik a diéta fontosságát is, de Bernadett szerint ez csak hamis biztonságérzetet adhat.
– A diétának nincs tudomány által igazolt hatása a terhességi kolesztázisra. Ugyanakkor igaz, hogy egészségesen kell étkezni, de ezt minden kismamának így kellene tennie” – fogalmaz.
Az állapot jellemzően a 26-28. hét között jelentkezik, a második-harmadik trimeszter közt. Természetesen hamarabb és ennél később is kialakulhat, de ez a jellemző. Amennyiben fény derül meglétére, rendszeres epesavszint méréssel kell kontrollálni az anya állapotát. Ha ez kritikusan magas szintre emelkedik, egyetlen megoldás létezik: a szülés megindítása. A kialakulás okait illetően egyelőre homályban tapogatózik az orvostudomány is, lehetséges, hogy örökletes a hajlam, környezeti hatások is közrejátszhatnak, illetve a terhesség alatt megváltozó hormonháztartás szerepét sem szabad lebecsülni.
A kismamák őrangyala
Bernadett azt mondja, ő megnyugodott akkor, amikor megkapta a diagnózist. Megtudta, hogy volt oka annak, hogy elvesztette gyermekét, úgy érzi, magyarázat nélkül még rosszabb lett volna számára a helyzet. Mióta elindította a Facebook-oldalt és sokakat ismertetett meg a betegséggel és rizikóival, számos köszönő levél fut be hozzá: a kismamák őrangyalának nevezik, amiről azt mondja, különleges érzés.
– Privátban még több ilyen levelet kapok, sokan gratulálnak, hogy fél év alatt mekkora változást hoztam az egészségügyben. Két dolog miatt nem dőlök még hátra: egyrészt Nyugat-Dunántúlon még csak Győrben mérnek epesavszintet, jó lenne Pécsett, Kaposváron, Székesfehérváron vagy Esztergomban is valamit elérni.
Ezt a vasat most ütni kell.
Másrészt pedig az epesavszintmérés elvégzése csak egy leletet ad: az orvosoknak tudniuk kell értelmezni is azt, és megtenni a szükséges lépéseket.
Visszatérhet nála az állapot
Bernadett ma már régi életét éli, visszatért ügyvédi munkájához, de mély nyomokat hagytak benne a vele történtek. – Hullámzóan vagyok.
Most már több a fent, mint a lent, de az elején máshogy volt. A gyógyulásban segített, hogy volt egy magyarázat. Ez segített elhelyezni azt, ami velem történt.
Visszatértem a civil életbe, a foglalkozásomat űzöm, de nem állítom, hogy minden felhőtlen. Nem is titkolom, hogy a terápiás és egyéni csoportos pszichológiai foglalkozásokat nagyon jónak tartom, én is jártam, járok ilyenre. Az nem vérható el, hogy ilyenkor az embernek egy családtag segítsen, aki ugyanannyira elszenvedője az esetnek, mint én – mondja Bernadett, aki azt is tudja, hogy egy következő várandósságnál kiemelten kell figyelnie majd arra, hogy kialakul-e nála terhesség kolesztázis. A betegségre ugyanis jellemző az ismétlődés: akinél egyszer megfigyelhető volt, annak 75 százalék esélye van arra, hogy következő várandósságában is kialakuljon az állapot.
Fotók: Sebestyén Beáta
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
