Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk dr. Kelemen Editet, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Perinatális Intenzív Centrumának vezetőjét, aki csapatával azon dolgozik, hogy minden idő előtt világra jött babát megmentsenek. Küldetésük azóta is változatlan. A helyzet, amibe a koraszülött gyermekek családjai belekerülnek, teljesen váratlanul éri őket. Hogy mire lehet ilyenkor számítani, hogyan tud a tágabb család segíteni a kora babák szüleinek? Erről szól a Kincstaláló című könyv, amelyben olyan szülők szólalnak meg, akik átélték mindezt.
– Szerencsére túl vagyunk a COVID-19 pandémián, ami más területekhez hasonlóan a koraszülöttellátást is kihívások elé állították. A koraszülöttek és a szüleik mindenféle külső körülmény nélkül már eleve egy krízishelyzetben vannak.
Nehéz volt elfogadni, hogy amellett, hogy a babájuk korábban, vagy betegen született, a látogatási tilalom miatt még a család egyben tartását is meg kellett oldani. Előfordult, hogy családtagok szinte teljesen el voltak zárva egymástól, hiszen bizonyos esetekben az anyukák beköltöztek a kórházba, és volt, hogy két hónapig sem találkoztak szeretteikkel, legfeljebb csak az édesapák jöttek látogatóba.
Ez mindenkinek emberfeletti, embert próbáló idő volt” – emlékszik az elmúlt évekre dr. Kelemen Edit, akinek rendkívül fontos munkájáról itt is olvashattatok nálunk:
„A koraszülöttség nem negatív stigma” – Dr. Kelemen Edit a legkisebb harcosokért küzd
A járvány alatt kevesebb volt a koraszülött
– Sok beteg koraszülött jött világra az elmúlt három évben is, ám érdekes, hogy a pandémia időszaka alatt nem lett több a koraszülött babák száma. A szülők sokkal korlátozottabban mozdulhattak ki otthonról. Sok anyuka nem tudott dolgozni menni, a családok otthon voltak, így kisebb volt a fertőzésveszély is.
Ez egyfajta védőfaktorként szolgált a koraszülések okaként gyakran előforduló fertőzéssel összefüggésbe hozható megbetegedések szempontjából. A változást statisztikai adatok is alátámasztják.
A koraszülöttszám-csökkenés nem csak Magyarországon, hanem világszerte érzékelhető volt. De tény az is, hogy akik koraszülöttek voltak, főleg, akiknek az édesanyja is COVID fertőzött volt, ők sokkal betegebbek voltak.
Vagyis összességében elmondható, hogy bár a koraszülöttszám csökkent, a COVID-fertőzés vonatkozásában érintett koraszülötteknél súlyosabb állapot alakult ki, sokkal hosszabb ideig igényeltek intenzív betegellátást – összegzi tapasztalatait a doktornő.
A Kincstalálót az élet írta
Annak érdekében, hogy a járványhelyzet idején is – az adott körülményekhez alkalmazkodva – a lehető legjobb legyen a betegellátás, dr. Kelemen Editnek és csapatának a korábbiaknál jóval több időt és energiát kellett a szülőkkel való kommunikációra fordítania.
Ennek a lelkes csapatnak ma már ebben is van egy plusz segítsége: ugyanis nemrég megjelent a Hírös Koraszülöttekért Közhasznú Alapítvány gondozásában a „Kincstaláló – Vannak, akik sietősen, korán születők” című könyv, ami a koraszülöttségben érintett családoknak nyújt segítséget.
A könyv ötletgazdája és szerkesztője a doktornő volt, aki abból a számára örömet adó eseményből merített ihletet, hogy 2018-ban egykori betegeitől kapott egy két kötetből álló emlékkönyvet. A doktornő akkor volt épp 25 éve a pályán, és a jeles évforduló alkalmából a szülők, több mint 80 család 100 gyerekének a történetét mesélték el a meglepetésajándékban.
– Nagyon meghatódtam, hiszen hivatásom legszebb ajándékát kaptam meg akkor! Ennek a két kötetnek az összeállítása óriási önzetlen munka volt a szülők részéről. A könyvben a 25 év alatt kezelt gyerekek története volt fotókkal illusztrálva – mondja az orvos.
– Viszonzásképpen a kollégáimmal – akik aktívan vettek részt a kiadvány írásában -, mi is szerettünk volna adni valami hasznosat a szülőknek.
Semmiképpen sem egy szakmai könyvet akartunk készíteni, hanem egy olyan kiadványt, ami segítség lehet a nehéz időkben. Szükségét éreztük ennek már csak azért is, mert aki először belép a koraszülött intenzív osztályra, sok mindent gondolhat, csak azt nem, hogy az élet szép és minden rózsaszín.
A Kincstalálót az élet írta. Az édesanyák visszaemlékezései adták a vezérfonalat. Érzelmeik kézzel foghatóak a könyben. Elmondják, hogy mi játszódott le a lelkükben, amikor váratlanul koraszülött babának adtak életet, és hogyan küzdöttek hónapokon át gyermekükért, önmagukért, családjukért.
A könyv a visszaemlékezéseken keresztül laikusok számára is érthető módon ismerteti a koraszülöttellátás során felmerülő problémákat, azok kezelését. Segíti az elfogadás, a megértés, a tanulás útján megélni, hogy a megrázkódtatás és a nehézségek ellenére léteznek csodák, és bizony van gyógyulás. Az én munkám is erről szól, azért is dolgozom, hogy a koraszülöttség ne legyen negatív stigma – mondja dr. Kelemen Edit.
Itt nincs „én”, csak a „mi” létezik
– Egy intenzív osztályon sosincs én, ott csak a „mi” létezik, mert mindenkire szükség van: ápolóra, orvosra, minden koraszülött osztályon dolgozóra. A könyvben tizenöt gyerek történetén keresztül mesélnek a szülők arról, hogy mit éreztek, amikor először meglátták, megfogták a csecsemőjüket. A koraszületések döntő többsége felépülés, gyógyulás, boldogság.
De a sorstárs szülők valós gyerektörténetei nem mindig végződnek happy enddel. Nem is végződhetnek, mert nem tudjuk, mit hoz az élet. Sajnos vannak tragédiák. Az ilyen szomorú helyzetek feldolgozásában is segítség lehet a kiadvány. Minden egyes történet küzdelem, összetartozás, szeretet.
A könyv ötletgazdája én voltam, de sosem beszélek egyes szám első személyben, hiszen a csapatunk mindig együtt dolgozik. Őszintén reméljük, hogy akinek szüksége van rá, segítséget, támaszt lel a könyv sorai között. Olvassák olyan szeretettel, amilyen szeretettel készítettük!
Fotó: Hírös Koraszülöttekért Közhasznú Alapítvány
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
