Jogászként kezdte, majd családi vállalkozásukban dolgozott dr. Dura Mónika, aki öt gyermek édesanyjaként váltott. Több vállalkozást is vezetett, most pedig elindította a MindWell Pszichológiai Központot. Hogyan lehet ennyi mindent csinálni öt gyermek mellett? Megkérdeztük.
Dr. Dura Mónika jogászként végzett, majd több mint 10 évig dolgozott az államigazgatásban, felsővezetői pozícióban. Ezután a saját családi vállalkozásukhoz csatlakozott, ahol minden operatív dolog, HR, jog, back office hozzá tartozott. Öt gyermek édesanyjaként új szakmai kihívásra vágyott, így lett társtulajdonos az AGNESKOVACS márkában, amely prémium táskákat forgalmaz. 8 évvel ezelőtt elindította a civil szervezeteknek segítő Célirányos kezdeményezést, nemrég pedig ismét új dologba vágott: pszichológiai központot alapított.
Mihez kellett a legnagyobb bátorság?
– Az öt gyerekhez! – feleli nevetve Mónika. Ahhoz képest szinte semmiség, hogy jogász végzettségből ugrottam át az IT szektorba, vezető pozícióba és annak tartom azt is, hogy egy jól működő cégből kiugrottam és egy teljesen más profilú céget alapítottam, ráadásul a jelenlegi válság idején.
Mi az, amit nagy kihívásként éltél meg?
– Már kisiskolás koromban is nagyon aktív voltam, például én szerveztem a Mikulásozást a kisebbeknek. Akkor azt hittem, hogy az ilyesmi mindenkinek megy, nem tekintettem ezt úgy, mint különleges képességet. Aztán amikor a NAV-nál dolgoztam, jöttem rá, hogy ez nem magától értetődő dolog, átlátni, megszervezni a feladatokat.
Az akkori főnököm huszonévesen nevezett ki engem egy olyan csapat élére, ahol bő 20 évvel idősebb kollégákat kellett irányítanom. Mivel ezt sikerrel tudtam végezni, itt tudatosult bennem, hogy ez olyan adottság és képesség, amiben jó vagyok, ezt érdemes kiaknázni. Ehhez még a szorgalom is hozzájött, így rendre sikerült elérni a kitűzött célokat.
Nyilván kell némi bátorság is, hogy merjünk előre menni és váltani, de engem abszolút motivál, hogyha valami új dolgot tudok szívvel-lélekkel csinálni. Szerintem mindig érdemes arra törekedni, hogy az álmainkat valósítsuk meg, még akkor is, ha közben akadályokba is ütközünk.
Sose mondjuk azt például semmire, hogy ezt úgysem lehet megoldani, hanem nézzük meg, hogy miként lehet mégis. Ez egy nagyon nagy különbség.
Mónika a gyerekeire és a férjére a legbüszkébb. Szakmailag pedig arra, hogy eddig minden területen megállta a helyemet vezetőként, és sikereket ért el az adott pozícióban.
– Jogászként végeztem, sokáig ebben a szakmában is dolgoztam, így azt gondoltam, én csak ehhez értek. Később döbbentem rá, hogy igazából, ha a vezetői képesség megvan valakiben, akkor akár egy teljesen másik szakmában is képes vezetőként helytállni, ahogy nekem a tipikus férfiszakmában, az IT-ben sikerült.
Soha nem felejtem el az első munkanapomat, amikor beléptem a rengeteg férfi közé, hogy nőként, akkor éppen 4 gyerekes anyukaként jöttem kitalálni, hogyan is dolgozzunk mi jól együtt. Azért nyilván érzi az ember ennek a hátrányait egy ilyen környezetben. De belevágtam, és mivel nagyon sok munkával, szorgalommal sikerült hozni a kitűzött célokat, ahogy az eredmények érkeztek, megjött a megbecsülés is mindenki részéről. Voltak vicces helyzetek persze.
Például amikor egy konferencián az előadók 99 %-a férfi volt, rólam azt hitték, hogy hostess vagyok, mert el se tudták képzelni, hogy egy nő is rúghat labdába ezen a területen. Ezt kellő humorral kellett kezelni, de ez azért jól mutatja a nehézségeket.
Mónikának a legfontosabb, hogy a saját és családi értékrendjét kövesse. Egy ideig ezért ő támogatta férjét a karrierépítésben, majd ez megfordult.
– A család a legfontosabb támogató közeg és a legfontosabb egység az életben. És igen, nőként nem egyszerű vezetőnek lenni, anyaként főként nem. Vannak esetek, amikor azért tudsz segítséget kérni és megoldod a helyzeteket, és akkor sem dől össze a világ, ha beteg a gyereked és otthon szeretnél maradni vele. Egy jó munkahelyen nem lehet kérdés, hogy a női vezetőnek is ott a helye az anyák napi ünnepségen.
Amikor a gyermekei kicsik voltak, Mónika is visszavett a tempóból, de mindig voltak kisebb projektjei. Létrehozta a Célirányos kezdeményezést, ahol eszközökkel, önkéntes munkákkal lehet azoknak az alapítványoknak segíteni, akiknek éppen arra van szükségük. Ez után következett a közös munka az AGNESKOVACS márkával.
Dr. Dura Mónika napja hasonló a többi anyukáéhoz: reggel anyataxiként viszi a gyerekeket óvodába, iskolába. 4-ig dolgozik, utána megint a gyerekeké minden ideje. Lazítani az autóban is lehet, állítja Mónika, ő például nagyon sok podcastot hallgat, miközben egyik helyről a másikba vezet.
– Engem feltölt mások gondolatainak, szempontjainak megismerése. Emellett fontos számomra, hogy megnézzem az NBC vagy CNN napi összefoglalóját. Illetve a művészetek azok, amelyek még kikapcsolnak. Festészet, formatervezés, a szép tárgyak.
Ha a hobbimról kérdeznek, akkor is ezt mondanám: az utazás és a művészetek. Szeretek múzeumba járni és kultúrákat felfedezni, rajongok a szép festményekért. két nagy kedvencem Caravaggio és VanGogh, mindenhol őket keresem, szerencsére tőlük a legtöbb nagyvárosban lehet találni alkotásokat.
Hogyan állt össze a MindWell Pszichológiai Központot szakértő gárdája? Miért volt rá szükség?
Az élet közepén a legtöbb ember megáll és gondolkodik, hogy hol tart most és hogy hogyan tovább. Ilyenkor átértékeljük azt, amit eddig elértünk és körvonalazódik, hogy mi az, amit szívesen csinálnánk a még előttünk álló aktív éveinkben. Én tudtam, hogy valami olyasmivel szeretnék foglalkozni, amivel segíthetek másoknak. Azt éreztem, hogy úgy szeretnék egy segítő szolgáltatást létrehozni, hogy az professzionális is legyen, és mellette jó célt is tudjon szolgálni.
8 évvel ezelőtt együtt indítottuk el a Célirányos kezdeményezést Dr. Máttyus Anna gyermekpszichiáterrel, aki a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa.
Nagyon inspiráló volt számomra az a kitartás és hit, amit ő gyermekpszichiáterként, vezetőként egy állami intézményben képviselt. Sokat beszélgettünk és ő adta az ötletet, miszerint óriási szükség lenne még gyermekekkel foglalkozó pszichológiai intézményekre, mert egyszerűen nincs elég hely, többhónapos várólisták vannak mindenhol.
Így született meg a Mindwell Pszichológiai Központ ötlete, amelyről azt gondolom, hogy egy értékteremtő vállalkozás. Természetesen van profitorientált része, de szeretném pro bono is elérhetővé tenni a terápiát olyanoknak, akiknek másképp nem lenne erre esélye. És fontos az edukáció, nagyon sok ingyenes online eseményt, előadást is szervezünk.
Kezdettől ez a hármas egység lebegett a szemem előtt, így kerestem egy szakmai vezetőt, akinek az ajánlásával kerültem el olyan pszichológusokhoz, akikkel beszélgettem, megismertem a szempontjaikat. Ők tudtak aztán a megvalósításhoz jó szakembereket ajánlani nekünk. Így alakult ki a koncepció és a csapat.
Inspirált valaki? Van követendő példa a szemed előtt?
– Bár az 5 messze nem 16, de akár Mária Teréziát is példaképnek tartom, hiszen ő egy egész birodalmat irányított 40 éven keresztül, keménykezű vezető volt, ennek ellenére nagyon szerették az alattvalói, és rajongásig szerették egymást a férjével és a gyermekeivel.
Egyébként általában olyan nők a példaképeim, akik átlagon felüli szorgalommal és kitartással össze tudták egyeztetni a karriert és a családot. Van néhány ilyen hölgy, akit mentoromnak is tekintek a vezetői kihívások terén: például Czakó Borbála, Hegedűs Éva vagy Szabó Melinda.
Ami elengedhetetlen szerintem a karrierépítésnél és a váltásnál is, az az önismeret. Mik a határaid, miben vagy igazán jó és amiben kevésbé, azt tudatosan fejleszteni. Nagy igazság, hogy nem kell megfelelni mindenkinek, hanem meg kell húzni a határokat, kiválasztani azokat az embereket, akiknek fontos a véleménye és csak azokat figyelembe venni.
Miben látod a legnagyobb problémákat a gyerekek mentális egészségével kapcsolatban?
– Az egyik legnagyobb kihívás a digitalizáció és annak kezelése, ami komoly kihívás elé állítja a szülőket. Nem mindegy, hogy mikor milyen eszközöket adunk a gyerekek kezébe, hogy ne maradjanak le, de ne is kalandozzanak teljesen szabadon a digitális világban. Időbeni és tartalmi korlátokra egyaránt nagy szükség van.
A másik jelentős szorongást okozó tényező a social media.
Aki ide belép, annak túlságosan is kitárul a világ, és nem mindig olyat látunk, ami a valóság: a gyermeknek még igenis segítséget kell adni, hogy miként igazodjon el benne.
Fontos, hogy időben felismerjük, hogy ha a gyermeket valamilyen trauma éri ezáltal, fel kell ismerni a szorongást, és szülőként segíteni annak kezelésében.
Mónikákéknál például csak digitalizáció és mindig megbeszélik a tartalmakat, amelyekkel a gyerekek találkoznak.
– Alapvetően rengeteget beszélgetünk, nagyon sokat vagyunk együtt. Igyekszünk sok közös élményt is gyűjteni. Számomra az is nagyon fontos, hogy a gyerekekkel is mielőbb megismertessem a művészeteket, hogy involváljam őket erre a közös utazásra.
Apró történeteket csempészek be, amivel felkeltem az érdeklődésüket és a sok mesén, történeten keresztül megismerik és megszeretik, amiről szó van. Úgy gondolom, ez azért fontos, mert a művészetek mindig egyfajta iránymutatást adnak, egyben pedig lenyomatai a kornak, amiben születtek.
Az akkori történelmi, politikai dolgokat meg tudják mutatni egy adott akkor élt ember szemszögéből. Viszont, ha megérted és tudod is értelmezni ezeket a rejtett gondolatokat és érzéseket, akár a mai kort is képes leszel jobban fogni általuk.
Az is nagyon érdekes, milyen különböző életutak vannak. Hogy vannak művészek, akik a saját korukban nélkülöztek, szegénységben haltak meg, akár egyetlen képet eladva és ma ünnepeljük őket szerte a világon. És vannak, akik mecénások által már a saját korukban is jól tudtak élni.
Mit gondolsz, melyik életkorban mi lehet egy édesanya számára kihívás? Mire kell figyelni?
– Kisgyermekkorban még a fizikális dologokon kell, hogy legyen a fókusz, a fejlődés végigkísérése a lényeg. Ha bármit lát a szülő, ami a szokásostól eltér és ha azt érzi, hogy valami nincs rendben, akkor hinni kell az ösztönökben és érdemes minél előbb szakembert felkeresni.
Aztán óvodás kortól elkezdődik egy másik fejlődési szakasz, ilyenkor alakul ki, hogy a gyermek miként működik közösségben, hogy érzi magát. Ekkor válik igazán fontossá átbeszélni a napi történéseket, mert így tudhatjuk meg, mi zajlik gyermekeink lelkében, hogy alakul az ő saját kis világuk. Majd jön a kamaszkor, a leválás időszaka, ekkor ugyanígy fontos, hogy megértsük és támogassuk gyermekeinket.
A központban szeretnénk a lehetséges felmerülő problémára testreszabott megoldásokat javasolni, egyéni és csoportos terápiák segítségével. – zárta gondolatait dr. Dura Mónika.
képek: dr. Dura Mónika
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
