Az elmúlt években az ételérzékenység, mindenmentesség, allergia vagy épp intolerancia a mindennapjaink része lett, de sokan vakarják a fejüket, ha különbséget kellene tenniük ezek között. Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg Hungary Kft. dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere Péter Petra műsorvezetővel együtt segít eligazodni ezen a sajnos egyre több embert érintő területen, a Diéta Dilemma legújabb epizódjában.
Ételérzékenység és intolerancia
A szakirodalom szerint a táplálékallergia egy ismétlődő, a tápláléktól nem várt tüneteket okozó, kóros immunreakció, melynek változatos, általános jelei azonnal, vagy legkésőbb 48 órán belül jelentkeznek. Ilyenkor az étel egy adott összetevőjére a szervezetünk extrém módon reagál, amit komolyan kell venni, mert akár életveszélyes állapotot is eredményezhet ez a folyamat.
A táplálékintolerancia abban hasonlít a táplálékallergiához, hogy bár ezt is nem várt, tünetek megjelenése kíséri, a háttérben mégsem húzódik meg immunreakció. Intolerancia esetén a tünetek a problémát kiváltó élelmiszer fogyasztásához képest később jelentkeznek, és erősségük függ annak mennyiségétől. Míg a táplálékallergia a lakosság néhány (kb. 2–5) százalékát érinti, az ételintolerancia sokkal gyakoribb, a népesség kb. 15–30 százaléka szenved a különböző ételintolerancia okozta tünetekben. Az egyik legismertebb ilyen problémát a laktózintolerancia – vagy más néven tejcukor-érzékenység – okozza. Az öndiagnózis viszont nem jelent megoldást, ezért célszerű gasztroenteorológushoz fordulni, ha úgy érezzük, hogy valami nem működik megfelelően az emésztésünkkel. Ezután a szakemberek hidrogénkilégzési tesztet vagy genetikai vizsgálatot alkalmaznak, hogy felállíthassák a pontos kórismét.
Jó tudni, hogy az intoleranciák esetében fokozatokról is beszélhetünk. Azaz egyénileg eltérő, kinek hol helyezkedik el a tűréshatára. Van olyan, aki minden gond nélkül el tud fogyasztani egy alacsonyabb laktóztartalmú ételt, más pedig már egy minimális mennyiségtől is tüneteket észlel (pl. hasmenés, puffadás). A laktózérzékenyek részére számos laktózmentes élelmiszer elérhető már, tehát teljes mértékben nekik sem kell kivonni komplett élelmiszercsoportot az étkezéseikből. A laktózmentes tejben és tejtermékekben a laktóz már alkotóelemeire (glükóz, galaktóz) „bontott” állapotban van, ezért érezzük édesebbeknek ezeket.
A tej igazi fehérjebomba
Sok tévhit kering a tejfogyasztás körül, a túl sok hormontól kezdve a pattanásképző hatásokig. Kinga mégis arra buzdít, hogy akkor vegyük ki a táplálkozásunkból a tejet, ha az indokolt az egészségi állapotunk alapján. A tej teljes értékű, könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz, táplálékunk gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, az A-, D-, E-, K- és B-vitaminok mellett magas kalciumtartalommal is rendelkezik.
Kinga egy érdekességre is felhívta a figyelmet: a világ különböző részein élő népeknél megfigyelhető, hogy az a gén öröklődött tovább, amely a laktázenzimet a szoptatás időszaka után is tovább termeli. Ez lehetővé teszi, hogy későbbi életkorban is meg tudjuk emészteni a tejet és tejtermékeket. Meglepő, de a kutatások szerint például az észak-európai populációkban kifejezetten elenyésző azok száma, akik laktózintoleranciával küzdenek, míg Afrikában ez az arány akár 90% felett is lehet!
Egy szó, mint száz: fogyasszunk bátran tejet, amennyiben nem okoz nekünk panaszokat, és igyekezzünk a lehető legváltozatosabban étkezni. Fedezzük fel a többi tejterméket (túró, sajt, író, kefir, skyr… stb.) is, mert mind szuper fehérje- és kalciumforrás, amikkel könnyen színesíthetjük a táplálkozásunkat!
Támogatott tartalom
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
