A Sorsfordító című film ihletője egy autizmussal élő fiú, Olivér, aki kommunikációs nehézséggel él, de versei, és az általa készített videók segítségével képes elmondani mire gondol, és milyennek látja a világot. A rövid történetből megismerhetjük Olivér és a hozzá hasonló gyerekek különleges világát, a szeretet, elfogadás iránti vágyát, hétköznapi küzdelmét.
A kisfilm a 3. Magyar Speciális Filmszemlén az „Együtt” közösségi nagydíjat kapta a szakmai zsűritől és ma már az 5. osztályos diákok digitális, etika tananyagába bekerülve elérhetővé vált a kortárs gyerekközösségek számára is.
A film fontos eleme lett nemcsak az autizmussal élők, de minden, támogatásra szoruló embertársunk iránti szemléletformálásnak. (A film ITT elérhető)
Láthatóvá tenni, amiről beszélni nehéz
A kulturális akadálymentesítésnek és az érzékenyítésnek a speciális filmkészítés lett az egyik eszköze, aminek hazai úttörője Fábián Gábor fotós, filmkészítő.
Gábor szabadidő szervezőként dolgozott Zsirán, egy bentlakásos, felnőtt fogyatékosággal élőket ellátó intézménynél.
Hamar jött az ötlet, mi történne, ha kamerát adna a kezükbe? Készülhetnének-e bemutatható filmes tartalmak a mindennapjaikról, a ha igen, vajon milyenek lennének?
– Az intézményben öt évig dolgoztam, ez idő alatt sikerült a köztudatba hozni ezt az új, filmes alkotói lehetőséget a szociális szférában. Elkezdtük fejleszteni a folyamatot, filmes fórumokat szerveztünk, és 2009-ben megszületett az első, speciális filmszemle. A bemutatott alkotásokból kiderült, hogy a fizikai-és mentális nehézséggel élő emberek számára új kommunikációs csatorna született, amellyel nemcsak saját, belső világukat, érzelmeiket ismerhetjük meg, de azt is, ahogyan ők látnak bennünket, neurotipikusokat.
Gábor 2014-ben váltott. Harminc lelkes, civil önkéntesdl: sérült alkotókkal és szociális-, filmes-, színházi szakemberekkel megalapították az első Magyar Speciális Mozgókép Egyesületet (MSMKE) Budapesten, melynek elnöki tisztségére Gábort kérték fel. Civil szervezetként már több lehetőségük adódott a működéshez, így indulhatott el egyedülálló módon, a Magyar Speciális Filmfesztivál 2015-ben.
Egyenrangúság az életben egyenrangúság a kultúrában
A filmszemlék küldetése többek között, a társadalom érzékenyítése, szemlélet formálása, a fogyatékkal élő emberek önkifejezésének támogatása.
Az évek múlásával pedig egyre több területről érkeznek alkotók, így részt vesznek ma már pszichiátriai- és szenvedélybetegek, autizmus spektrumzavarral élők, de mozgáskorlátozottak is.
Amikor azt kérdezem Gábortól, hogyan változott a filmek üzenete az elmúlt években, azt feleli, hogy a fikciós kisfilmek nagyon szabadok: gyakran szólnak a szerelemről, a hétköznapok során megélt, egyszerű helyzetekről, de komolyabb, társadalmi kérdéseket is felvetnek.
– A humor és a vidámság a legtöbb esetben jelen van az alkotásokban, de a portré és dokumentumfilmekben egy-egy érdekes embert, különleges élethelyzetet és igazán nehéz sorsokat is bemutatnak, különleges megközelítéssel és meglepően magas színvonalon. Szinte minden filmről elmondható, hogy igazán nagy hatással van a közönségre, engem az elmúlt években két iráni alkotás érintett meg mélyen – mondja.
Közép-Európában egyedülálló kulturális rendezvény
A Magyar Speciális Filmfesztivál minden évben sikeresen irányítja rá a figyelmet a fogyatékkal élő emberekre, az ő történeteikre, a mozgókép- és a mozgóképkészítés eszközeinek eddig kiaknázatlan lehetőségeire. Az erős nemzetközi jelenlét pedig tovább növeli a rendezvény jelentőségét, mert a világ számos, egészen különböző kulturális háttérrel rendelkező országából érkeznek filmek.
A 2023 novemberében Budapesten megrendezett fesztiválon hat kontinens 33 országából 192 film érkezett, amelyekből előzsűri választott ki 60 alkotást.
– Magyarországon már tizedik éve működik egy egészen különleges, esélyegyenlőségi kulturális rendezvény, amely nehéz sorsú, fogyatékkal élő emberek életére hívja fel a figyelmet és járul hozzá a társadalmi el-és befogadáshoz, az előítéletek megváltoztatásához.
Az egyesület célja, hogy minél erősebb szakmai súlyú filmfesztivált szervezzünk, amit mind a filmes- és a szociális szakma elismer, és az, hogy a Magyar Speciális Filmfesztivál olyan filmes ünneppé fejlődjön, amit a filmkészítők nemcsak idehaza, de külföldön is számon tartanak! – mondja Gábor.
Hozzáteszi, hogy a távlati céljaik között szerepel egy olyan élő és lüktető közösség kialakítása, ahol a bentlakásos otthonokban élő fogyatékos emberek barátként számíthatnak a legkiválóbb filmes, színházi művészekre, ahol a szociális szféra ismeri a filmes szakma felépítését és résztvevőit, de fordítva, a filmesek is rálátnak valamelyest a szociális szférára és a fogyatékosággal élő emberek nehézségeire.
Már javában folynak az idei, tizedik filmfesztivál szervezési munkái, amit 2024. november 26-28. között láthat a közönség.
A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület több módon igyekszik a fesztivált ismertté tenni, így TikTok/Reels videópályázatot írt ki a kulturális akadálymentesítés népszerűsítésére általános és középiskolai diákok, továbbá érdeklődő tartalomkészítők számára, és ezzel egyidőben plakátpályázatot is hirdet a X. Magyar Speciális Filmfesztivál hivatalos plakátjának megtervezésére.
A pályázati felhívás bővebben az egyesület honlapján olvasható.
New York, a speciális fesztivál központ
A Magyar Speciális Filmfesztivál szervezői meghívást kaptak a ReelAbilities Film Festival New York igazgatójától, hogy vegyenek részt április elején Amerika egyik legjelentősebb, fogyatékossággal élőkkel foglalkozó filmfesztiválján és az annak részeként megrendezésre kerülő éves ipari csúcstalálkozón (ReelAbilities Industry Summit).
– Ezen rendezvények egyikén való részvétel is fantasztikus lehetőség lett volna számunkra, de így, együtt, felülmúlta minden elképzelésünket. Nagyon izgalmas volt ilyen mélységben belelátni a filmek hátterébe, hallani az alkotók céljait. – mondja Fábián Gábor.
A különböző fogyatékosságban érintettek és képességzavarokkal élők széles spektrumát lefedték a beérkezett pályaművek, az értelmi fogyatékosággal élők témája csupán egy kis része volt a programnak. A mozgáskorlátozottakkal, látás-és hallássérültekkel, a pszichoszociális fogyatékossággal élőkkel foglalkozó filmek tették ki túlnyomó részben a mezőnyt – tudtuk meg.
– Körvonalazódik egy nemzetközi hálózat kiépítése is, ahol a speciális filmfesztiválok szervezői megoszthatják egymással tapasztalataikat és erőforrásaikat a jövőben – emelte ki Gábor New York-i élményeit.
– Egyre több speciális film születik, elsősorban kisjátékfilmek, de a portrék, dokumentumfilmek és az utóbbi időben az animációs kisfilmek is.
Az volt az álmom, hogy a sérült alkotók filmmel való önkifejezését meghonosítsam, talán ez sikerült. – mondja Fábián Gábor.
– Mert minden egyes elkészült filmmel növeljük azt a kapcsolódási felületet, ami a fogyatékkal élők és a többségi társadalom között húzódik. Ez nem egy határvonal, épp ellenkezőleg, egy olyan egyre szélesedő felület, amelyen keresztül elfogadással ugyanakkor aktívan érintkezhetünk egymással.
nyitókép: Fábián Gábor
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
