Egy multicég hűséges katonájaként, első és mindmáig egyetlen gyermekem születése után váltottam pályát.
Nem készültem újságírónak már kisgyermekkorom óta, de mindig is imádtam a meséket, süldő lány korom óta lelkesen írtam verseket, naplót, később iskola és céges újságot is szerkesztettem.
Fiam autizmus diagnózisa 180 fokos fordulatot adott az életemnek, és kezdetben terápiaként, később már új hivatásként tekintettem az írásra. Az ő különleges útja lett az én utam is, erről szól első könyvem:
Azt beszéltük meg, hogy boldog leszel-Élet az autizmus galaxison, ami 2019-ben jelent meg, a Trivium Kiadó gondozásában.
A Blikk-csoport női magazinjai után a Családi Lapnak, a Haszon Nőknek dolgoztam, majd meghallva az idők szavát, az online-térben találtam magam. Coach végzettségemet egy női klub üzemeltetésében hasznosítottam, mert hiszek a női közösségek sorsfordító erejében.
Hiszek abban is, hogy minden ember feladattal érkezik a világra, talán azért, hogy segítsen másokon. Akár az életével, akár a történeteivel.
Az a tudat, hogy nem maguktól repültek ki a gyerekeim, hanem én hoztam egy döntést az autista fiaim érdekében, még emésztenem kell.Tovább →
Súlyos indulatkitörések árnyékában élő családok keresik a választ arra, hogyan védhetik meg magukat úgy, hogy közben gyermekük se sérüljön.Tovább →
Amikor azt kérdezem az autista fiút nevelő Anditól, mi a legnehezebb a hétköznapokban, azt válaszolja, hogy a jövőképük teljes hiánya.Tovább →
A Békés Iskolák üzenete az, hogy csak az a bántalmazás történik meg, amit a szemlélők megengednek. NEM OKÉ címmel kampány is indult a bántalmazás ellen.Tovább →
Hogyan tudnak teljes életet élni azok az édesanyák, akiknek a gyermekei sérültek, így folyamatos érzelmi megterhelésben élnek?Tovább →
Budapesten közel tízezer autista ember él. Felnőtt egy generáció, akik még szüleikre támaszkodhatnak, de amikor ők már nem lesznek, könnyen az utcán találhatják magukat.Tovább →
Felismerik-e a gyermekek a vágyaikat, a másokhoz fűződő érzelmeiket? A hiánypótló munkafüzetek ebben segítenek, akár SNI-s gyerekeknek.Tovább →
Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor először fogalmazódott meg bennem, hogy már olyan lemaradásom van a többiekhez képest, hogy sosem fogom tudni behozni. Azt éreztem folyamatosan, hogy fáradt vagyok. Túl gyors minden, és én nem tudok a környezetemmel lépést tartani.Tovább →
Lassan melegszik a levegő, világosodik, a Nap elfoglalja helyét az égbolton. Itt egészen mások a fények, mint odahaza. Összehúzom magamon a puha takarót, a harsogó zöld levelek egyre közelebb hajolva suttogják: szabad vagy!Tovább →
Azt hiszem, hogy bármelyikünkről, aki különleges bánásmódot igénylő gyereket nevel elmondható, hogy mindig lesznek nehéz időszakaink, de egy valami változatlan: az irántuk érzett végtelen szeretet, az elfogadás és a hitünk abban, hogy létezésükkel egy komplikáltabb mégis jobb világba csöppentünk.Tovább →
Ez a történet az „eltérő fejlődésű” gyermekeket érő gyakori kirekesztésre és a szülők küzdelmére, ami az ellátórendszer aggasztó hiányosságairól ad szomorú látleletet.Tovább →
